188847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofilizett abszorbeált kombinált vakcinák előállítására

1 2. táblázat 188 847 2 Alumínium-hid­roxid A tetanusz-antitoxin-titer átlaga az egyszeri immunizálást követő (mg/adag) 14. napon 28. napon 42. napon 0,625 0,4 0,8 1,2 10 1,25 0,8 1,9 2,6 2,5 0,8 5,0 6,0 5,0 1,5 8,0 8,0 10,0 0,5 4,0 3,0 20,0 0,2 0,5 1,0 15 A kapott eredményeket matematikailag kiérté­kelve az optimális alumínium-hidroxid-mennyiség sorban 3,1 mg, 3,06 mg és 3,44 mg-nak adódott. 20 5 KE tetanusz-toxoidot és 5 Lf (limes fiocculans) diftéria-toxoidot tartalmazó modellvakcina esetén a következő eredményeket kaptuk: 3. táblázat ' 25 , . A diftéria-antitoxin-titer átlaga az 3Q Aluminium-hid- egySzerj immunizálást követő (mg/adag) 14. napon 28. napon 42. napon 0,625 0,03 0,3 0,4 1,25 0,12 0,8 0,8 2,5 0,2 1,6 1,6 5,0 0,2 1,8 2,0 10,0 0,04 0,3 0,6 A kapott eredményeket matematikailag kiérté­kelve az optimális alumínium-hidroxid-mennyiség sorban 2,72 mg, 2,78 mg, illetve 3,0 mg-nak adó- 45 dott. Hasonló kísérleteket végeztünk alumínium-fosz­fát hordozóra vonatkozóan is. Kísérleteink ered­ményeinek összegzéseképpen azt mondhatjuk, hogy a két hordozó mennyisége előnyösen 1,75 és 3,5 mg között van 3 ml-es adagonként. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az egyes koncentrált antigéneket külön-külön oldat­ban adszorbeáljuk oldhatatlan hordozóra, az egyes antigénekre jellemző optimális pH-értéknél. így a tetanusz-toxoidot 3 körüli, a diftéria-toxoidot 4 körüli és a pertusszisz-, illetve a tífusz-antigént 5,8-6 körüli pH-értéknél. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az antigének egyesített oldatában vé­gezzük az adszorbeáltatást 3 és 6 közötti pH érték­nél. Ismeretes, hogy az alumínium-foszfát-, illetve alumínium-hidroxid-gél fizikai-kémiai sajátságai a liofiíezés során megváltoznak. A részecskenagyság jelentősen megnő, az adszorpciós kapacitás csök­ken. Megfelelő vivőanyaggal azonban a gél fizikai­­kémiai sajátságai megóvhatok. A kalmas vivőanyagok pl. a fehérjék, polipeptí­­dek, poliszacharidok és egyéb szintetikus védőkol­loidok. Az alkalmazott vivőanyaggal szemben leg­fontosabb követelmény az, hogy kémiailag, immu­­nológiailag, farmakológiailag inert legyen, továbbá ne legyen toxikus. Maga a megfelelő módon koncentrált adszorbe­­ált antigén is - fehérjetermészeténél fogva - jelen­tős védőhatást fejt ki. Kísérleteink során azt ta­pasztaltuk, hogy megfelelő az antigén-koncentrá­ció, ha 3 ml össztérfogatban 10 adag vakcina van oldvt. Ezen kívül azonban még további vivő­anyagra is szükség van. A két hatás együttesen már megfelelő védelmet nyújt a liofiíezés során. Kísérle­teink oen erre legalkalmasabbnak a 40 000-es mól­súlyú dextránt, illetve a dextrán és poliszacharidok kombinációját találtuk. A hordozóanyag fizikai-kémiai tulajdonságait a liofilezést követő rekonstituálás utáni ülepedési se­bességgel jól lehet jellemezni. A következő táblázat­ban az antigén-fehérje és a dextrán liofiíezés alatt együt esen az alumínium-foszfát hordozó fizikai­­kémiai tulajdonságaira kifejtett hatásara vonatko­zó kísérleteink eredményeit foglaljuk össze. 4. táblázat Fehérje n t ' Ülepedés (mm) mennyisége e;^ran Liofiíezés előtt Liofiíezés után (mg/ml) 15 perc 30 perc 5 perc 30 perc 0 0 3 14 Homokszerü 0,2 0 3 14 homokszerü 0,8 0 3 15 homokszerű 3,2 0 4 13 homokszerű 13,0 0 4 10 többfázisú 50,0 0 1 8 50 0 1 4 15 homokszerü 0,2 1 3 14 többfázisú ülepedés, 0,4 1 3 15 homokszerü 0,8 1 3 15 aggregálódással 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom