188846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szívizom villamos mechanikai tulajdonságait jellemző paraméterek mérésére és azok statisztikai értékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására

1 188 845 2 PTj periódusidőt; ez az adat végső földolgozás cél­jára ugyancsak a RAM memóriába kerül. Ezzel véget ért az i-ik periódus és kezdődik az i+ 1-ik. Most az i-ik periódus valamennyi fiziológiai je­lentőséggel bíró adata rendelkezésre áll a RAM memóriában mindaddig, amíg az előírt számú peri­ódus mérése be nem fejeződött, majd a pS mikro­számítógép önmagában ismert módon kiszámítja az átlagértékeket és a szórásokat és a KI jelzőn és/vagy adatrögzítőn megfelelő formában kiírja. Stimuláló impulzussal gerjesztett szívizom dara­bon történő IAP mérés esetén ugyanazokat a para­métereket mérik, mint spontán működés esetén, azzal az eltéréssel, hogy most a pS mikroszámító­gép olyan utasítást ad az M1 multiplexernek, hogy ez most az ISL1* első tárolt logikai jel helyett az STIL* tizenkettedik tárolt logikai jelet vezesse a TPT kilencedik időtároló vezérlő bemenetére és az 02 második óra törlő bemenetére; így a berendezés most a PT periódusidőt a stimuláló STI impulzu­sok között méri. Az STI impulzusok az ISTI máso­dik impulzus formálón át jutnak az LA logikai jelképzőbe, ahol ezek hatására az STIL tizenkette­dik logikai jel és vele együtt az STIL* tizenkettedik tárolt logikai jel O-ról 1-re változik; az STI stimulá­ló impulzus végén ugyan az STIL jel ismét 0 értéket vesz föl, de az STIL* tizenkettedik tárolt logikai jel 1 értéken marad mindaddig, amíg a pS mikroszá­mítógép törli a D logikai tárat. Az STIL* 0->l jelváltozása egyidejűleg az STIS&H hetedik minta­­vevő/tárolóban rögzíti az éppen kezdődő i-ik perió­dus stimuláló impulzusának amplitúdóját, ami az­után az A/D analóg/digitális átalakítón át a RAM memóriába kerül. A második ábrán látható, hogy a stimuláló STI impulzus hatására az IAP görbén IB ingerbetörés jel észlelhető. Ennek ugyan semmiféle fiziológiai információ tartalma nincs, de hamis logikai jeleket, sőt a miníavevő/tárolókban harhis tárolt analóg jeleket idézhet elő. Ennek elkerülésére a pS mikro­számítógép ebben az esetben nem a ieszáíló ág végén az APDL^, tárolt logikai jel hatására, hanem csak később, az STIL* tizenkettedik tárolt logikai jel 0—> 1 jelváltásának hatására, ahhoz képest meg­felelő késleltetéssel adja ki a törlő jeleket az APj_,S&H harmadik mintavevő/tároló, az RPmin minimumképző és az OSmai első maximumképző, végül a D logikai tár számára, amikor az IB inger­betörés már lezajlott. Küszöbinger mérés esetén a stimuláló STI impul­zust a mérés kezdetén olyan kis értékűre állítják be, hogy annak hatására az IAP görbe nem jelentke­zik; a preparátum nem működik. így a mérő elren­dezés csak a stimuláló STI impulzusok amplitúdó­ját és PT periódusidejét regisztrálja. Ezután a sti­muláló STI impulzusok amplitúdóját lassan növel­jük addig, amíg a preparátum működése megindul. Ekkor megjelennek az ISL1*, ISL2*, OSL*, APDLjo és APDL^0 tárolt logikai jelek; e mérésnél ezeknek csupán az a jelentőségük, hogy ezek hatá­sára a pS mikroszámítógép jelzést ad és akkor a stimuláló STI impulzusok amplitúdójának növelé­sét megszüntetjük. A stimuláló STI impulzusok akkor mért amplitúdója, amelyet a pS mikroszámí­tógép kiír, a TP küszöbinger. Refrakter periódus mérés esetén kettős STI I és STI2 impulzust alkalmazunk a 2. ábrán látható módon úgy, hogy a kettős impulzus amplitúdója kellő biztonsággal meghaladja a TP küszöbingert, és az első STI1 impulzusok közötti PT periódusidő megközelítően megegyezzék az adott preparátum várható természetes periódusidejével. Az első és második STI1 és STI2 impulzus közötti időt azon­ban olyan rövidre választjuk, hogy csak az első STI1 impulzus után alakuljon ki a jellegzetes IAP görbe, a második után nem. A pS mikroszámítógép ebben az üzemmódban a már ismertetett módon méri az impulzusok közötti időt; az első STI1 és a második STI2 impulzus közötti idő sokkal rövi­­debb, mint a második STI2 és az utána következő újabb első STI1 impulzus közötti idő. A pS mikro­számítógép a megfelelő program segítségével meg­határozza, hogy melyik az első STI 1 impulzus és ezt követően jelzést ad a kezelőnek, hogy a mérést megkezdheti. A kezelő ezt követően lassan növeli az STI I és STI2 impulzus közötti időt, miközben a PT periódusidő és az impulzusok amplitúdója nem változik. A berendezés az ismertetett módon folyamatosan méri az impulzusok közötti időt és - a megfelelő program alapján - folyamatosan elle­nőrzi, hogy van-e IAP görbe a második STIL2 impulzust követően. Amint ez bekövetkezik, a pS mikroszámítógép jelzi a kezelőnek, hogy a mérés befejeződött, a kezelő az első és második STI1 és STI2 impulzus közötti idő növelését abbahagyja, a pS mikroszámítógép pedig a KI kijelző és/vagy adatrögzítő segítségével kiírja az első és második STI1 és STI2 impulzus közötti időt, az RPT refrak­ter periódust. Az EAP extracelluláris akciós potenciál mérésé­hez szükséges berendezés a 8. ábrán látható. A kip­­leparált és fiziológiás oldatban életben tartott szív­izom darab izomsejtjei közötti térbe bevezetett r.iikroelektród kimenete LA logikai jelképző ötö­dik bemenetére, az LA logikai jelképző EAPL ha­todik és STIL tizenkettedik kimenete D logikai tár megfelelő jel bemeneteire van kötve; a D logikai tár EAPL* hatodik tárolt logikai jel kimenete TCT nyolcadik időtároló bemenetére és Ml első multip­lexer harmadik bemenetére, STIL* tizenkettedik tárolt logikai jel kimenete pedig STIS&H hetedik mintavevő/tároló vezérlő bemenetére és az MI első multiplexer második bemenetére csatlakozik; 02 második óra első kimenete a TCT nyolcadik időtá­roló, második kimenete pedig a TPT kilencedik időtároló órajel bemenetére van kötve; a stimuláló impulzus jel forrás ISTI második impulzusformáló és az STIS&H hetedik mintavevő/tároló jel beme­netére csatlakozik; az ISTI második impulzus for­máló kimenete az LA logikai jelképző negyedik bemenetével, az STIS&H hetedik mintavevő/tároló kimeneté pedig az A/D analóg/digitális átalakító hatodik bemenetével van összekötve; az M! első multiplexer kimenete az 02 második óra T törlő bemenetére és a TPT kilencedik időtároló jel beme-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom