188839. lajstromszámú szabadalom • Digitális jelfeldolgozású kardioszkóp
1 188 839 2 a kazettán archivált kardiogrammok újra láthatóvá tételét, visszajátszását. A vezérlési és számítási funkciókat meghatározó program a 9 program tárban helyezhető el. Ez felépítését tekintve célszerűen ROM, vagy EPROM jellegű áramkör. Ha a vezérlő mikroprocesszor egylapkás típus, akkor a program tár fizikailag része lehet az 5 vezérlő elektronikának (pl. INTEL 8748 processzor). Működési sebesség tekintetében az 5 vezérlő elektronikának biztosítania kell a maximum 2 kHz mintavételi frekvencia és 50 Hz kijelzési ciklus mellett a 6 digitális tárban történő adatmozgatásokat a számítási műveletekhez, valamint beépített 10 kazetta illesztő, 12 TV-illesztö, valamint 14 aritmetikai processzor esetén az ezek vezérléséhez szükséges adatkezeléseket. A 6 digitális tár több funkciót Iát el párhuzamosan. Biztosítja az 5 vezérlő elektronika működéséhez szükséges veremterületet, a 4 A/D átalakító által képzett digitális pillanatérték tároláshoz a pufferterületet, az 5 vezérlő elektronika és a 14 aritmetikai processzor működéséhez szükséges munkaterületet és a kijelzendő kép tárolásához szükséges területet. Kialakítása célszerűen RAM jellegű. Mérete (kapacitása) igen széles határok között változhat. Például: Ha a 4 A/D átalakító felbontása 8 bit és a mintavételi frekvencia 250 Hz, akkor 256 x 512 pontos kijelző alkalmazása esetén a mérési eredmények tárolása 512 byte-os tárral már megoldható. Ekkor a tárban az utolsó 2 másodperc kardiogramja tárolódik. A mintavételi frekvenciát 100 Hz-re csökkentve és a mérési eredmények részére 60 kbyte-ot fenntartva, a műszer mintegy 600 másodperc mérési eredményeit képes tárolni külső kiegészítés nélkül és ezt képes a kijelzőre visszahívni. A kijelző méretét 128 x 256 pontosra választva, az előbbivel megegyező képtárolási mód mellett a kép tárigénye 256 byte. Ennél a tárolási eljárásnál byte-onként egy adatot tárolunk, és minden byte-hoz a kijelző egyegy oszlopa rendelhető hozzá. A byte értéke jelöli ki, hogy az adott oszlopban mely mátrixpontot kell aktivizálni. Bár ez a tárolási mód igen kis tárigényű, mégis érdemesebb a bit-leképezéses (BIT MAPPED) tárolás alkalmazása. Ekkor az előbbi, 128 x 256 pontos kijelző leképezéséhez 4 kbyte-nyi tár szükséges ugyan, de lehetővé válik a leolvashatóság javítására a meredeken emelkedő, vagy eső görbeszakaszoknál járulékos - számított - kijelzési pontok interpolálással ..történő beillesztése. Ugyancsak a bit-leképezéses tárolás nyújt egyszerű módot arra, hogy a vizsgálat során számítással meghatározott adatokat karaktergenerálási eljárással a kijelzési képbe illesszük, vagy a kijelzctl képben markereket, szimbólumokat helyezzünk el. 128 x 256-os kijelzőméretet és 60 kbyte adatleriiletet feltételezve, bit-leképezéses képtárolás és 64 kbyte-os tárkapacitás esetén a vezérlő elektronika és az aritmetikai processzor munkaterületeként, valamint verem (STACK) céljára mintegy 1440 byte áll rendelkezésre. (64 k tár, 4k kijelzési kép, 60Ô00 byte mérési eredmény) A jelenleg fogalomban levő mikroprocesszorok szinte kivétel nélkül alkalmasak 64 k tár megcimzésére. A 7 kijelző-meghajtó egység a 6 digitális tár és a 5 8 mátrixkijelző közötti adatmozgatás vezérlésére szolgál. Feladata az, hogy a 6 digitális tárnak az 5 vezérlő elektronika által megadott címétől kezdődően a 8 kijelző oszlopszáma és vezérlési módja által meghatározott számú byte-ot átvigyen a 6 10 digitális tárból a 8 kijelzőre. Az átvitelt az 5 vezérlő elektronika startparancsa, vagy órajele alapján ciklikusan ismételnie kell. A 7 kijelző-meghajtó egység fizikailag része lehet a mátrix 8 kijelzőnek, vagy az 5 vezérlő elektronikának. 15 A 8 kijelző sorokba és oszlopokba rendezett, szerkezetileg igen kis méretű Optoelektronikus cellák együttese. A cellák elektromos vezérlés hatására konstrukciótól függően fényt bocsátanak ki (LED, plazma, gázkisüléses, vagy elektrolumineszcens rendszerű kijelző), vagy fényelnyelő/visszaverő képességüket változtatják (LCD rendszerű kijelző). Minden kijelző cella megcímezhető egy, az elhe- 25 lyezkedésére utaló adatpárral, általában elhelyezési sorának és oszlopának sorszámával. Az így kiválasztott cella kivezérelhető, vagy kivezérlése megszüntethető. Az így kivezcrelt pontokból - az elemi cellák mérete által meghatározott felbontással 3Q - görbék, diagramok, ábrák állíthatók össze. A kivezérlés legegyszerűbb módja, ha a kijelzendő görbéi „egy adat - egy byte” formában tároljuk és a kijelzőre vitelnél a következő megfeleltetéseket alkalmazzuk: 35 - az első kijelzendő byte-hoz tartozó tárcímet hozzárendeljük a kijelző első oszlopához.- a kijelző utolsó oszlopát hozzárendeljük a tár (kezdő adatcím + oszlopszám) pozíciójához,- a tárcímet és a kijelző oszlopcímét a frissítési 40 eljárás során párhuzamosan léptetjük.- az aktuális tárcímen levő byte tartalma (számértéke) kiválasztja a kijelző egy sorát- a kiválasztott sor és oszlop állal meghatározott kijelzőcellat kivezéreljük, az oszlop többi sorá-45 hoz tartozó cellák kivezérléséi pedig megszüntetjük. Ez az eljárás nem alkalmas arra, hogy a mérési, számítási eljárások számszerű eredményeit, vagy szöveges, rajzos megjegyzéseket a kijelzőre küld- 50 jünk és nem tudja megszüntetni a kis mintavételi frekvencia és nagy jelváltozási sebesség esetén a jel fel-, illetve lefutó élén jelentkező szakadásokat. Ezen hátrányok kiküszöbölésének egyik lehetséges módja a bit-leképezéses képtárolás. 55 Bit-leképezéses (BIT-MAPPED) képlárolás esetében a 6 digitális tárban annyi byte-ot tekintünk egy összetartozó „szónak”, amennyi képes befogadni annyi bitet, ahány sora a mátrix kijelzőnek van. 128 x 256-os kijelző esetén a sorok száma 128. faU Ennyi bit 16 byte-ban fér el, tehát ekkora a szükséges szóhossz. A tárban össze kell állítani a teljes megjelenítésre alkalmas képet úgy, hogy az egymás út in következő 16 byte-os szavak mindegyikéhez 65 egy kijelző oszlopcímel rendelünk és a szóban min-4
