188828. lajstromszámú szabadalom • Új piridil-alkil-tiokarbonátokat tartalmazó rovarriasztó szerek és eljárás a hatóanyag előállítására
syül I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 H 12 13 14 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 49 50 51 1 188 828 2 III. Táblázat (Házilégy) Riasztási hányados: 0,48 0,37 0,38 0,38 0,39 0,33 0,38 0,37 0,25 0,29 0,40 0,18 0,57 0,66 0,18 0,36 0,42 0,46 0,2-1 0,36 0,54 0,34 0,38 0,36 0,31 0,19 0,52 0,37 0,35 0,27 0,61 0,37 0,28 0,37 0,18 0,32 0,43 0,31 0,43 0,51 0,64 0,52 0,68 0,37 0,64 0,50 0,55 0,32 0,37 0,54 0,58 0,26 0,37 0,32 0,37 0,35 0,60 Koncentráció: 1 tömeg% így tehát 1 tömeg% koncentrációnál a vizsgált vegyületek oly mértékben riasztották a rovarokat, hogy az ezekkel a vegyületekkel átitatott cukorkock ik súlyvesztesége általában kevesebb, mint 50 %-a 5 a kontroll (kezeletlen) cukorkockák súlyveszteségének. Istállólégy; Sárgaláz-moszkitó 10 Ezeknél a vizsgálatoknál istállólegyet (Stomoxys cilcitrans) és sárgaláz-moszkitót (Aedes aegypti) használunk rovarként. Ezeknek a rovaroknak a lárváit külön-külön 15 s '.abványos légyketrecekben helyezzük el és engedjük azokat kifejlett rovarokká alakulni. A moszkitókat vizes cukoroldattal, az istállólegyeket pedig vízzel, cukorral és kazeinnel tápláljuk. A moszkitákkal a vizsgálatokat legalább 3 nappal a kifejlett rovarokká való alakulás után végezzük, míg az istállólegyekkel egy nappal a kifejlődés után kezdjek a vizsgálatokat, mivel azok élettartama rövid (1-5 nap) véres hús nélkül. 25 A vizsgálandó vegyületeket megmérjük és acetonban oldjuk. Ilyen, 0,81 t% hatóanyagot tartalmazó oldatból 1 ml-t 9 x 9 cm méretű pamutszövetre pipettázunk. A szövetdarabot 1 óra hosszat szárítjuk. Minden vizsgálandó vegyületet külön-külön 30 szövetre viszünk rá. Egy 6 x 6 cm méretű négyzetet nyitunk mindegyik légyketrec egyik oldalának a felső sarkánál. Egy nagyméretű, kemény kartonlapból készült tárcsát helyezünk a nyílás fölé, amelyet úgy forgatha- 35 lünk. hogy takarja vagy a kívánt mértékben szabaddá tegye a nyílást. A tárcsa egyik felét érintetlenül hagyjuk és a másik felén néhány 6 x 6 cm méretű négyzetes nyílásokat vágunk. Abban az esetben, ha a tárcsa érintetlen felét helyezzük a légyketrec 40 nyílása fölé, akkor ezt a nyílást ténylegesen lezáruk. A kezelt szöveteket a tárcsa négyzetes nyúlásaira helyezzük és fémkeretekkel mágneses szalaghoz szorítjuk. 45 A vizsgálat megkezdéséhez a tárcsát úgy forgatuk, hogy a kezelt szövet a ketrecben levő nyílás elett helyezkedjék el. A vizsgáló a tenyerét egy 8 :m átmérőjű és 1 cm vastag kartonpapír-gyürü fölé relyezi. A gyűrű távolságtartókéin szolgál és védi a vizsgáló kezét a csípésektől, amelyet egyébként a ■ovarok megfertőznének. Ezután levegöáramot vi»zünk csövön keresztül a nyílásba, így a meleg, nedves levegő és a vizsgáló keze útján a rovarok a 55 szövethez tapadnak. A szövetre kerülő rovarok számát megállapítjuk és 1 perces időtartam alatt rögzítjük. Hatásos riasztás akkor valósul meg, ha 5 vagy ennél kevesebb rovar kerül a szövetre az egyperces megfigyelés alatt. 60 A vegyületeket 0.1 mg/cm2 vagy ennél kisebb mennyiségben vizsgáltuk. Az istállólegyekre (SF) és a sárgaláz-moszkitókra ( VEM) kapott eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg. 65
