188819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különféle anyagok közötti hőáramlás és/vagy anyagáramlás biztosítására, kémiai és fizikai folyamatok lefolytatására, elsősorban tüzelőanyag elégétésére vagy elgázosítására
1 188 819 2 de csak irány tekintetében - a fluidizált rétegben és afölött. Egyébként ajánlatos az osztófal és a gázelosztó között rést hagyni, hogy ezen keresztül anyagáramlás történhessen a kisebb sebességű szekció felől a nagyobb sebességű szekcióba. A javasolt berendezésnél üzem közben a nagyobb sebességű szekcióban felfelé áramló gáz és az általa elragadott szilárd szemcsék a vízszintes ciklon meghatározó áramlási képhez képest tangenciálisan érkeznek, majd a ciklon kivezető nyílása körül keringésre kényszerülnek és ennek során a durvább szemcsék a kivezető nyíláshoz közelebbi fal mentén visszahullanak a fluidizált rétegbe. A visszahullt szemcsehalmaz, valamint a beadagolt anyag a gázelosztó fölött a másik fal felé áramlik vagyis a nagyobb sebességű szekcióba. A visszahulló szemcsék ezt az áramlást elősegítik, s ily módon az éghető-anyag koncentrációjának a fluidizált rétegben való homogenizálódását, a fluidizált rétegen belüli keveredést szolgálja. Ennek köszönhető, hogy a találmány szerinti berendezés alkalmazása révén nagymnéretű berendezések is megvalósíthatók anélkül, hogy bonyolult transzportszerkezetekre lenne szükség. A találmány révén az elgázosítás is előnyösen biztosítható, anélkül, hogy az ismert berendezéseknél elkerülhetetlenül alkalmazott bonyolult szerkezeteket és kiegészítő berendezési részleteket kellene alkalmazni. Az elgázosításnak a kétáramú változatát valósítja meg a találmány szerinti berendezés egyetlen, kompakt egységben. Az elgázositáshoz a berendezésében az osztófal felső részéhez csatlakoztatott terelőfalat célszerű alkalmazni és az említett két fal között kialakult gázgyűjtő térbe kell csatlakoztatni a gázt elvezető szervet. A javasolt berendezésnél a nagyobb sebességű szekcióban nyilvánvalóan magasabb hőmérséklet alakul ki, mint a másik szekcióban. A korábbiakban már vázolt módon visszahulló durva szemcsés por révén a fluidizált rétegbe vitt hőmennyiség csökkenti, esetleg feleslegessé is teszi, hogy levegőt juttassanak a gázosító rétegbe. Ennek eredményeként elmarad a felszabadított illő komponensek bomlása, utóégése, valamint a képződött CO továbbégése C02-vé. Végeredményben javul a termelt gáz fütőértéke, az ismert berendezésekben - pl. a Winkler generátorban — termelt gázokéhoz képest. Ismeretes az a körülmény, hogy az elgázosítás felületi reakciósebessége kisebb, mint az égetésé. Ennek tudható be, hogy fluidizációs elgázosítás mellett a kialakult szilárd maradék éghetőtartalma magas. A találmány szerinti berendezés esetében a gázosítást jelentő szekcióban keletkezett hamukoksz keverék átvándorol a magasabb hőmérsékletű, nagyobb sebességű szekcióba, ott ki tud égni a karbon, ennek megfelelően az ebből a szekcióból távozó hamu éghetőtartalma lényegesen csökken. A találmány szerinti berendezés alkalmazása szempontjából nem jelent hátrányt a tüzelőanyag magas hamutartalma, hiszen minél magasabb a hamutartalom, annál nagyobb a hőszállítás az égető szekciónak nevezhető nagyobb sebességű szekcióból a gázosító szekció felé, azonos ciklon leválasztási fok mellett. Fokozható a hőtranszport a találmány szerinti berendezés esetében is — egyébként ismert módon — akként, hogy olyan inert anyagot adagolnak a berendezésbe, amelynek szemcsemérete úgy van megválasztva, hogy a nagysebességű szekcióban a gázáram magával tudja ragadni, de a berendezésben kialakult vízszintes tengelyű ciklon kiválasztja azt. Ennek megfelelően ez az inert anyag a berendezésen belül cirkulál és mint hőszállító közeg szerepel. A találmány szerinti berendezésnél a szilárd, szemcsés tüzelőanyag bevezetése a fluidizált réteg magasságában, vagy annak felső szintje fölött történik. A fluidizált réteg vastagsága bizonyos mértékig szabályozható a szekunder levegő bevezetésének magasságával. Ennek érdekében előnyös, ha több, egymástól eltérő magasságban lévő beömlőnyílású szekunderlevegő bevezető csatorna van. Szóbajöhet olyan kiviteli alak is, amelynél a tüzelőanyagot bevezető csatornát egyik oldalon maga az osztófal alkotja. Az ilyen kialakítás tovább egyszerűsíti a berendezést és egyben a tüzelőanyag legmegfelelőbb helyre juttatását is szolgálja. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy a berendezés egyik függőleges fala mentén, vagy legalább e falnak egy szakasza mentén a szemben lévő fal mellettihez képest nagyobb sebességű felfelé irányuló gázáramot biztosító gázelosztója és/vagy a gázelosztó alatt legalább két gázszekrénye van, továbbá hogy az említett falak között a nagyobb sebességű felfelé irányuló gázzal érintkező faltól távolabb lévő, aszimmetrikus helyzetű kivezető nyílása, és görbe felületű tereiőtelöje van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a gázelosztó fölött lévő, a fluidizált réteget és/vagy az afölötti szabadteret legalább részben megosztó egy vagy több osztófal van. Egy további előnyös kiviteli alak képezhető, ha két gázszekrény esetében az ezek közti válaszfalnak lényegében folytatását képezi az osztófal. Egy újabb célszerű kiviteli alakja a találmány szerinti berendezésnek, amelynél a gázelosztó fölött lévő, a fluidizált réteget és/vagy az afölötti szabadteret legalább részben megosztó osztófal és ehhez a felső részénél kapcsolt terelőfal van, továbbá, hogy az osztófal és terelőfal közötti gázgyüjtő térbe torkolló, a termelt gázt elvezető nyílás van. Osztófallal rendelkező találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját jelenti az olyan megoldás, amelynél az osztófal és a gázelosztó között rés van. A javasolt berendezés további célszerű kiviteli alakjánál a berendezésbe a fluidizált réteg tervezett felső szintjénél magasabban torkolló, szekunder levegőt bevezető csőcsonk van. Előnyös, ha a szemcsés tüzelőanyagot a fluidizált réteg fölé juttató csatornával van ellátva a berendezés. Az utóbb említett megoldásnak egy lehetséges 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 4
