188814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és robbanószerkezet csövek robbantás útján történő elvágására

1 188 814 2 A találmány tárgya eljárás és robbanószerkezet csövek robbantás útján történő elvágására. A műszaki gyakorlatban nem ritka az olyan eset, amikor ember által közvetlenül el nem érhető he­lyen, például szénhidrogén kútban kell csövet el­vágni. Az egyik ismert megoldás lényege az, hogy a vágási helyre leengedett és ott körbeforgatott fúvó­­kákból kiáramló nagysebességű szemcsék (pl. kvarcszemcsék) koptató hatásával vágják el a csö­vet (ún. eróziós eljárás). Ez a módszer bonyolult cs lassú, amellett nem is mindig eredményes. Egy másik ismert megoldásnál a csőbe nagyobb mennyiségű (5—10 kg-nyi) robbanóanyagot, ún. torpedó töltetet robbantanak el. A robbanás a cső tágulását és törését eredményezi, aminek következ­tében a cső folytonossága megszakad. Hiányossága ennek a módszernek, hogy a cső olyan mértékben kihajolhat, hogy az a környező anyaghoz — pl. a béléscsőhöz - préselődik, ami lehetetlenné teszi a fúrólyukból való kihúzását. Egyes országokban a robbantásos csővágáshoz különleges töltetkonstrukciókat fejlesztettek ki (lásd a csatolt rajzokon az la, lb ábrákat). Ilyen csővágó tölteteket gyárt például az USA-ban mű­ködő Gearhart Industries Inc. cég, de a Szovjetuni­óban is készülnek hasonló töltetek. Közös jellem­zője ezen tölteteknek, hogy az la, lb ábrák szerinti AA’ tengelyre forgásszimmetrikusak, míg a BET tengelyre tükörszimmetrikusak. Az 1 gyutacs rob­banása a 2 robbanóanyag robbanását váltja ki. A töltet oldalpalástján elhelyezeti ferde homlokú 3 vagy félkör keresztmetszetű 4 betétek a BB’ ten­gelynek az AA’ tengely körüli körbeforgatásával meghatározott síkban nagysebességű vágósugarai hoznak létre a robbanás során. Az ilyen robbanó­tölteteket perforátoroknak vagy kumulatív tölte­teknek nevezzük. Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál, hogy mivel a vágótöltetnek a BB' tengely körbeforgatá­sával nyert síkkal párhuzamos minden metszete kör, és a töltet indítása a középpontban történik, a vágósugár széttartó. így minél távolabb van a töltettől a vágandó cső fala, annál kisebb tömegű és kisebb sebességű vágósugár jut annak egységnyi hosszára. A töltet hatékonysága tehát csak egy adott maximális távolságig garantálható. Ez a tá­volság a Gearhart cég tölteteinél legfeljebb 4,3 mm, míg a szovjet tölteteknél legfeljebb 3,5 mm. így a deformálódott cső vagy csőfal belső oldalán bekö­vetkező lerakódások esetén előfordulhat, hogy a vágótöllel csak nehezen vagy egyáltalán nem jut­tatható be a vágás kívánt helyére. A találmány célja a fenti ismert megoldások em­lített hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány feladata olyan eljárás és robbanó­szerkezel létrehozása csövek robbantás útján törté­nő elvágására, amelynél a robbanótöltet és a csőfal belső oldala közötti sugárirányú távolság az eddigi­nél lényegesen nagyobb lehet, és a vágótöltet kiala­kítása és elhelyezése révén nagyobb csöfalvastagsá­­gok esetén is biztonságos vágást eredményezzen. Ismeretes, hogy az irányított hatású töltetek, az ún. perforátorok által létrehozott kumulatív sugár a robbanóanyag mennyiségétől függően folyadék­ban, acélban néhány száz mm távolságra is elhatol, és a céltárgy anyagába történő behatolásakor az anyagot oldalirányban elnyomva hozza létre a lyu­kat, amikoris az anyagban lökéshullám jön létre. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a cső üregében a vágási sík alatt és felett úgy helyezzük d a perforátorokat, hogy azok hatásvonalai a cső­falat a vágási síkban metsszék, akkor a kumulatív ’öltetek egyidejű elrobbantásáva! a csőfal körbe­­nerforálódik a robbantás primer hatásaként, ugya­nakkor a perforátorok közti teret kitöltő robbanó­­'.öltct - amely lényegében a perforátorok töltetével egy töltetet képez — robbanása szekunder hatás­ként a csőfalban körben tengelyirányú húzóerőt, lökéshullámot vált ki, amely a cső elszakadását eredményezi. Ez a lökéshullám dinamikus húzói­­génybevétell jelent a két lyuk között megmaradt anyagrészre, és abban repedést hoz létre. A megre­pedt anyagrészeket a robbanási gázok hatása el tudja távolítani egymástól. Ezen felismerés alapján az elsődleges feladat megoldása olyan eljárás csö­vek robbantás útján történő elvágására, amelynek során a cső belsejében a cső fala felé irányított hatású robbantást végzünk oly módon, hogy a vá­gási sík alatt és felett, hatásvonalukkal a vágási sík és a csőfal középvonalának metszéspontjaira — célszerűen azonos szög alatt — irányuló kumulatív betéteket alakítunk ki, a kumulatív betétek közti részen a töltetet burkolattal - betétlemezzel - látjuk el, majd a robbanótöltetet egyidejűleg elrob­bantjuk. A másodlagos feladat mgoldása olyan robbanó­szerkezel csövek robbantás útján történő elvágásá­ra, amelynek robbanóanyagba ágyazottan a vágási sík alatt és felett körben - célszerűen azonos szög alatt — a vágási sík és a csőfal középvonalának metszéspontjaira irányított hatásvonallal elrende­zett kumulatív betétei vannak, és a kumulatív beté­tek közti részen a robbanótöltet betétlemezzel van burkolva. A találmány szerinti robbanószerkezet egy elő­nyös kiviteli alakjánál a vágási sik alatt és felett a kumulatív betétek úgy vannak elrendezve, hogy azok hatásvonalai a vágási sikban egymást nem metszik, vagyis a vágási sík két oldalán a robbanó­töltetben a kumulatív betétek egymáshoz képest egy fél betétoszlással eltoltan vannak elrendezve. A vágási sík két oldalán a kumulativ betéteket célszerűen egy-egy csonkakúp felületén helyezzük el. amely csonkakúpok fedősíkja a vágási síkba esik, és kialakításuk a vágási síkhoz képest szim­metrikus a kumulatív betétek eltolt elrendezésétől eltekintve. Az. eltolt elrendezés lényegében azt jelen­ti, hogy a vágási sík alatt és felelt elrendezett kumu­latív betétek által létrehozott perforációk a csőfal­ban egymás mellé kerülnek. A találmány szerinti robbanószerkezet olyan ki­alakítású, hogy a kumulatív betétek és a robbanóa­nyag indítási helye között azonos úthosszok van­nak. Ezt azáltal érjük el, hogy a robbanóanyag indítási helye - ez célszerűen a gyutacstartó hüve-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom