188812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félvezető eszközök felületvédelmére

1 188 812 2 (emitterablakok) egy 950 °C-on végrehajtott termi­kus oxidációval 20 nm vastagságú Si02 réteget hozunk létre. Ezután szilíciumnitrid réteget válasz­tunk le kisnyomásún SiH2Cl2 és NH3 közötti reak­ció segítségével 750 °C-on. A Si3N4 rétegben fotoli­­tográfia segítségével kontaktusablakokat nyitunk, majd az ismert eljárásokkal elektromosan vezető réteget hozunk létre, amely az eszköz szerelésekor az emitter, bázis kivezetések céljára szolgál. Az ilyen módon készített planár tranzisztorok elemki­­hozatala (szeleten megmért eszközök közül milyen hányad a jó elem) javul a korábban használt eljárá­sokhoz képest. Az eljárásból következik, hogy a foszforszilikát üvegréteg lemarása után más, a félvezető eszköz készítése során különböző ismert műveleti lépések is végezhetők. Egyik ilyen javasolt műveleti lépés, ha a foszfor­szilikát üveg lemarása után a szilíciumdioxid réteg­ben ismert fotolitográfiai eljárással oxidmentes fe­lületeket alakítunk ki, majd a félvezető eszköz teljes felületét szilíciumnitrid réteggel vonjuk be. A kö­vetkező műveleti sorrend beiktatása is lehetséges, melyek során az oxidmentes felületeken 5-1000 nm vastagságú szilíciumdioxid réteget választunk le, majd az így kialakított felületeket szilíciumnitrid réteggel vonjuk be. Második példánk egy PNP tranzisztor készítésén keresztül mutatja be eljárásunkat. Kiindulási anyag p tipusú epitaxiális Si egykris­tály, melynek éles felületén termikus oxidáció és íotolitográüa segítségével bázisablakot hozunk lét­re. Foszforionok implantációja és 1150°C-on 02- ben végzett 60 perces hőkezelés segítségével létre­hozzuk a bázisréteget. Ismételt fotolilográfia, majd ezt követő BBr3 és 02 reakciójából létrejött bórszi­­likát üvegből kialakítjuk a tranzisztorok emitterré­­tegét 1100°C-on 30'-ig tartó hőkezeléssel. Bázis kontaktus fotómaszk segítségével kinyitjuk azokat a területeket azéles oldalt fedő Si02 rétegben, mely területeken a későbbiek során fémes kontaktust fogunk kialakítani. A bázis kontaktus diffúziót 950 °C-on POCl3 és 02 reakciójából létrehozott foszforszilikát üvegből alakítjuk ki 40 percig. A keletkező foszforüveget szárazkémiai (plazma) eljárással maratjuk le. A Si szeleteket sikelektródos 13,56 MHz-cel gerjesztett rádiófrekvenciás plazma­kisülésbe helyezzük. A reaktív marógázok C2FÖ és He 1:6 arányú keverékéből állnak és 2 mbar nyomáson vannak a reakciótérben. Miután ez a gázkeverék a foszforszi­­iikát üvegréteget kétszer olyan gyorsan marja, mint a Si02 réteget, az üvegréteg eltávolítása jó szelekti­vitással végezhető. A foszforüveg eltávolítása után egy fotolitográfiai művelettel a Si szelet emitter területeinél 10 pm-rel kisebb területekről lemarat­juk a Si02 réteget, majd 1000 °C-on 40 vastag ter­mikus Si02 réteget hozunk létre. Ezt követi - SiFl4 és NH3 reakciójából 560 °C-on létrehozott — Si3N4 vékonyrétegnek a teljes felületre történő le­választása. A Si3N4 rétegben fotolitográfiával kon­­taktusablakökat nyitunk, majd a planár tranziszto- 5 rok készítésénél ismert fémezési, szerelési művele­tekkel befejezzük az eszközkészítést. Az így elkészített eszközök nagyon stabil és ma­gas áramerősítési tényezővel rendelkeznek még egé­szen kis áramerősségnél is. 10 Az általunk kidolgozott eljárás félvezető eszköz gyártása során való megvalósítása több jelentős előnnyel rendelkezik. Egyik fontos előny, hogy a javasolt módon elvég­zett Si3N4 réteggel passzíváit félvezető eszköz ma­­gas hőmérsékletű 500—1200 °C hőkezeléseket is elvisel anélkül, hogy a dielektrikum rétegek közül bármelyik is megrepedne. Az eljárással kihasználjuk azt a tényt, hogy a foszforüveg getterező hatásának érvényesülésével, 20 a benne felgyülemlett szennyező anyagokat a fosz­forüveg eltávolításával szintén eltávolítjuk. További előny származik abból a tényből, hogy mivel az Si3N4 réteget nem közvetlenül a Si felület- 25 re, hanem legalább 5 nm vastag — szándékosan 0 adalékolatlan — tiszta Si02 rétegre választjuk le, ezzel kevesebb rácshiba, diszlokáció keletkezik az Si felületén, másrészt az Si3N4 réteg fotolitográfiai megmunkálása során mind a nedves kémiai, mind 3Q a száraz plazmakémiai ablaknyitás esetén jól elle­nőrizhetővé, reprodukálhatóvá válik a Si3N4 réteg helyi eltávolítása. Végül az ily módon kialakított rétegszerkezet kiváló védelmet nyújt a környezet, vagy a további 35 műveletek - pl. szerelés - káros hatásaival szem­ben, ezáltal biztosítja a félvezető eszközök hosszú idejű stabilitását, megbízhatóságát. 40 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás sorrendben Si02 és foszforszilikát üvegréteggel — adott esetben csak részben ellátott 45 félvezető eszköz aktiv felületének védelmére azzal jellemezve, hogy a félvezető eszköz éles felületéről a foszforszilikát üveg réteget nedves vagy száraz kémiai maratással eltávolítjuk, majd — adott eset­ben a félvezetőtechnikában ismert módon meg-50 munkált - félvezető eszköz felületét szilíciumnit­rid réteggel vonjuk be. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a megmunkálás során a szilíciumdioxid rétegben fotolitográfiai eljárással oxidmentes felü-55 leteket alakítunk ki. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a megmunkálás során vékony 5- 1000 nm vastagságú szilíciumdioxid réteget ho­­zunk létre. a nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent: a Műszaki Könyvkiadó gondozásában COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom