188794. lajstromszámú szabadalom • Pneumohidraulikus nyomásátalakító

1 J 88 794 2 A találmány pneumohidraulikus nyomásátalakító pneumatikus primer oldallal és hidraulikus szekun­der oldallal. A technika számos területén van szükség arra, hogy pneumatikus energiából hidraulikus energiát állítsanak elő a nyomás transzformálásával. Erre a célra legelterjedtebben egy pneumatikus munka­hengerből és hidraulikus munkahcngerből álló be­rendezést alkalmaznak, ahol a primer oldali pneu­matikus munkahenger dugattyúja a szekunder oldali hidraulikus munkahenger dugattyújával mereven össze van kötve. Ilyen megoldást ismertetnek pl. a 2 230 492 sz., az 1 916 790 sz., a 3 027 878 sz., a 2 516 077 sz. német szabadalmi leírások, a 2 906 663 sz. német közrebocsátási irat. Ilyen megoldás to­vábbá a Mecman cég nyomásátalakítója is. Ezeknél a nyomásátalakítás a hengerátmérők arányában tör­ténik. Az ismert megoldásnak azonban sok esetben hátránya, hogy az egymás folytatását képező hen­gerek szabta helyigényt nem lehet kielégíteni. A be­rendezés gazdaságosságát is hátrányosan befolyá­solja, hogy külön hidraulikus és külön pneumatikus munkahengerre van szükség, ahol a hengerek és a dugattyúk között igényes tömítést kel biztosítani. A nagy helyigény, valamint az ismert megoldás költ­ségessége sok esetben határt szab a berendezés alkalmazhatóságának. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kikü­szöbölése és olyan pneumohidraulikus nyomás­átalakító létesítése, amelynek a helyigénye lénye­gesen kisebb, valamint amely lényegesen olcsóbban, illetve egyszerűbb technikai eszközökkel valósítható meg. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a primer oldalt tömlőként alakítjuk ki, és azon belül, illetve annak löketén belül rendezzük el a szekunder oldali hidraulikus hengert. A találmány tehát pneumohidraulikus nyomás­átalakító pneumatikus primer oldallal és hidraulikus szekunder oldallal. A találmány lényege, hogy a pneumatikus primer oldalt tömlőhenger alkotja, amelynek hengeres bemélyedésű homloklapja van, míg a tömlőhengernek, illetve homloklapjának hen­geres bemélyedésén belül van a hidraulikus henger elrendezve. A hidraulikus henger dugattyúja ma­gához a hengeres bemélyedéssel rendelkező hom­loklaphoz van rögzítve. Ez a megoldás igen helytakarékos, mert azon túl­menően, hogy a primer és szekunder oldal egymá­son belül van elrendezve, még a iöketük is csak egy­szeres helyet igényel. Annak kiküszöbölésére, hogy a dugattyú, illetve a hidraulikus dugattyú kényes tömítéssel kell hogy ellátva legyen, a találmány szerint a hidraulikus hengernek egy beömlővezetékkel kapcsolatban álló beömlőtere, vaiamint attól a hidraulikus dugattyú révén leválasztható kiszorítótere van. Maga a hid­raulikus dugattyú a kiszorítótérben nem is mint dugattyú, hanem mint kiszorítótest működik, vala­mint mint a két tér közötti kapcsolatot lezáró sze­lepelem. A találmány szerinti nyomásátalakító igen egy­szerű és viszonylag olcsó szerkezeti részekből van összeállítva. A találmányt részletesen a kiviteli példa kapcsán. a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti nyomásátalakító metszetét szemlélteti. A kiviteli példa szerinti pneumohidraulikus nyo­­másátaiakító 11 házban van elrendezve. A primer oldalt 3 tömlőhenger alkotja, amely homlokoldalán hengeres bemélyedésű 2 homloklappal van lezárva. A 3 tömlőhenger a 11 házon kialakított 13 csonk révén áll pneumatikus nyomásforrással kapcsolat­ban. A pneumohidraulikus nyomásátalakító sze­kunder oldalát 4 hidraulikus henger alkotja, amely úgy van elrendezve, hogy a primer oldali 3 tömlő­hengeren, illetve annak 2 homloklapjának bemélye­désén belül helyezkedik el. A 4 hidraulikus henger 5 dugattyúja a 3 tömlőhenger 2 homloklapjához van rögzítve. Maga a 4 hidraulikus henger 6 beömlő­vezetékkel kapcsolatban álló 7 beömlőtérrel és 8 kiszorítótérrel rendelkezik. A 8 kiszorítótér 14 ki­ömlővezetékkel áll kapcsolatban. A 7 beömlőtér és 8 kiszorítótér között a 9 válaszfal, amelyben 10 tömítés helyezkedik el. A 10 tömítés magával az 5 dugattyúval működik együtt és így történik a 7 beömlőtérnek és a 8 kiszorítótémek az egymástól való elválasztása. Természetesen a hidraulikus hen­ger a 7 beömlőtér fölött is 15 tömítéssel van ellátva. A 3 tömlőhengert 12 nyomórugó tartja alaphely­zetében. A pneumohidraulikus nyomásátalakító működése a következő. A 3 tömlőhenger belsejébe a 13 cson­kon keresztül sűrített levegőt vezetünk, amikor is íz kitágul, illetve a 2 homloklap lefelé halad és naga előtt tolja a szekunder oldali hidraulikus hen­ger 5 dugattyúját. Amikor az 5 dugattyú túljut a 7 beömlőtéren és eléri a 10 tömítést, lezárja a 7 beömlőtér és 8 kiszorítótér közötti utat, ugyanakkor továbbhaladása közben a 8 kiszorítótérből nagy nyomással a 14 kiömlővezetéken keresztülnyomja az olajat. Amikor viszont megszűnik a sűrített levegő beáramlása a 3 tömlőhengerbe, a tömlőhenger, illetve 2 homloklapja 12 rugó hatására visszatér alaphelyzetébe, és visszahúzza az 5 dugattyút. Ekkor ismét szabaddá válik a 7 beömlőtér és 8 kiszorítótér közötti út. A találmány szerinti nyomásátalakító nyomás­átalakításon kívül felhasználható munkavégzésre is, amikor is túlajdonképpen úgynevezett szívó-nyomó szelepet, ill. visszacsapószelepeket kell a 6 beömlő­­\ ezefékbe, illetve 14 kiömlővezetékbe iktatni. A ryomásátalakítót szivattyúként használva, célszerű több nyomásátalakítót egymással párhuzamosan, de eltolt ütemben működtetni a pulzálás csökken­tésére, illetve a szállítás egyenletesebbé tétele érde­kében. Szabadalmi igénypontok 1. Pneumohidraulikus nyomásátalakító pneuma­tikus primer oldallal és hidraulikus szekunder oldal­lal, azzal jellemezve, hogy a pneumatikus primer oldalt tömlőhenger (3) alkotja, amelynek hengeres bemélyedésű homloklapja (2) van, míg a tömlő­­hengeren (3), illetve homloklapjának (2) hengeres bemélyedésén belül van a hidraulikus szekunder oldalt alkotó hidraulikus henger (4) elrendezve úgy, hogy a hidraulikus henger (4) dugattyúja (5) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom