188766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadéköblítéssel működő fúrások öblítőfolyadékveszteségeinek megelőzésére, csökkentésére és megszűntetésére

5 188 766 6 váló flokulálószerek is, nagy szilárdanyag-tartalmú (bentonit-, barit-tartalmú stb.) iszapok esetében aján­latos nem hidrolizált láncpolimert vagy térhálós poli­mert tartalmazó gélt alkalmazni az iszapveszteség csökkentése céljából. A kis szilárdanyagtartalmú fú­­rófolyadékok alkalmazásakor a különböző hidrolízis­­fokú polimerek is kompatibilisnek tekinthetők a ke­zelendő rendszerrel. Az iszapcsökkentő kezelőfolyadék besajtolása előtt az összefüggő gélrendszert a szokásos és az ilyen célra megfelelő berendezésekkel kellő méretűre kell aprítani. Az aprítás mértéke az iszapveszteség nagysá­gától és a harántolt réteg szerkezetétől függően vál­tozhat. Az aprított gélméret ezért 1-100 mm, célsze­rűen 5-50 mm, méginkább 10-20 mm között változ­hat. Eljárásunkban az iszapveszteség megelőzése, csökkentése vagy megakadályozása, valamint a tároló­térbiztosítása érdekében alkalmazott aprított polimer­gél mérete az. isznpvcszleséget okozó fovmációsznknsz szerkezeti felépítésétől függ. A szerkezeti felépítés megállapítható — megfelelő vizsgálattal - az ún. fura­­dékból, vagy a formációból vett ún. magból. Az iszap­veszteség csökkentése általában a) konszolidált vagy nemkonszolidált homokkö­vek, hajszálrepedések esetén kisméretű (2-10 mm) aprított géllel, b) repedezett kőzetek, hasadékos tárolók esetében nagyméretű (10-100 mm) aprított géllel történhet. Az általános szabályon kívül alapvető szempont a he­lyi adottság és a fúrás közben fellépő tranziens válto­zás, amely alapján valószínűsíthető az iszapvesztesdg oka. Az aprított gél aggregálódásra hajlamos, ezért az el­járás egyik célszerű alkalmazását az az eset képezi, amikor a gélt az aprítóberendezés az iszapszivattyú előtt vagy után juttatja az öblítőiszapba. Ebben az esetben az intenzív folyadékáram önmagában meg­akadályozza az aprított gél aggregálódását. A másik megoldás szerint a gél aprítása előzetesen történik és aprított formában kerül a felhasználás helyére. A gél aggregálódását ebben az esetben hidrofób karakterű, de vízzel korlátlanul elegyedő folyadékkal akadályoz­zuk meg. A folyadék lehet egynemű (szerves oldószer, pl. alkohol, keton) vagy felületaktív anyagokat (pl. brigéciolt) tartalmazó olaj, külső fázisú diszperz rendszer. Eljárásunkban az iszapveszteség csökkentése és megakadályozása érdekében alkalmazott konkrét technológia a helyi adottságoktól és az iszapveszte­ség mértékétől függően széles határok között változ­hat. A gyakorlati alkalmazás technológiájának korlá­tozása nélkül javasolható az alábbi három megvaló­sítási mód: 1. Az iszapveszteség megelőzése érdekében nagy­viszkozitású aprított gélt adagolunk fúrás közben, csökkentett öblítés mellett a szivattyú szívóvezetékén át az öblítőfolyadékba. így az öblítőfolyadék-veszte­ség jelentkezésekor az aprított tömítő polimergél a megnyitott iszapveszteséges szakaszt elszigeteli. Az; aprított polimergél plasztikus viselkedésének köszön­hetően alkalmazkodik a formáció rés-, vagy hasadék­­méreteihez és ezzel az iszapveszteség kialakulását a fúrás leállítása nélkül megelőzi. Mivel az aprított poii­­mergél csökkentett öblítési ütem mellett a fúró öblí­tőnyílásain akadály nélkül átáramlik, a megoldás igen nagy előnye, hogy az iszapveszteség megelőzéséhez, il­letve a kismértékű veszteség leküzdéséhez a fúrást csökkentett teljesítménnyel ugyan, de folytatni leltet. További fúrástechnológiai változtatásra nincs szükség, elegendő ha a polimergél keringetése miatt a furadék­­leválasztó rázószitát a veszteség megszüntetésének idejére kiiktatjuk. 2. Teljes vág}’ 80 %-ot meghaladó mértékű iszap­veszteség felléptekor a fúrást általában le kell állítani és csökkentett ütemű szivattyúzás közben a tömítő aprított polimergélt az iszapveszteség megszűnéséig, vagy 10-20 %-ra való csökkenéséig szivattyúzzuk a károsodott rétegszakaszba. 3. Ritkábban jelentkező, de annál nagyobb kiesé­seket okozó különleges méretű hasadékok vagy kaver­­nák megnyitásakor fellépő teljes iszapveszteség esetén a fúrószerszámot ki kell építeni, majd fúrócsővel a veszteséges szint fölé visszaépíteni és az asztalba ékelt fúrócsövön át különleges technológiával 1—3 méteres összefüggő géldugókat csökkentett szivattyúzási ütemmel kell a veszteséges formációba juttatni. (A csökkentett szivattyúzásra a változó és meglehe­tősen nagy súrlódási nyomásveszteség és az elvesző iszap mennyiségének csökkentése miatt van szükség.) Az iszap vesz te ség csökkentésére vagy megszünte­tésére egyetlen lyuk lefúrása folyamán szükség lehet egy vagy több alkalommal, ugyanabban vagy külön­böző mélységű rétegben, így az eljárás alkalmazására ennek megfelelően sor kerülhet egyszeri vagy egymás­tól független (időben és térben eltérő) többszöri cik­likusjelleggel. A találmány tárgyát képező eljárásban a javasolt technológia ill., adalék alkalmazása közvetlenül a cement-tejben lehetővé teszi hosszabb cementpalás­tok alkalmazását is, mégpedig a cementtej okozta ré­­tegrepesztés veszélye nélkül, ami jelentős költség­­csökkentés és a biztonság jelentős növelését ered­ményezi. Az eljárásban a fúrólyukba szivattyúzott iszap vagy külön kezelő folyadék aprított polimergél tar­talma az iszapveszteség mértékétől és sebességétől, va­lamint a veszteséges formáció struktúrájától, továbbá a veszteség csökkentésének és megszüntetésének ter­vezett sebességétől függ. Általában irányelvként fo­gadható el, hogy az iszapveszteség megelőzése érdeké­ben kis (pl. 1-10 %), a nagyméretű iszapveszteség megszüntetésére vagy (pl. 10-50 %) gél tartalmú fúró­iszap vagy kezelőfolyadék alkalmazása célszerű. Ezen megfontolásokon kívül figyelembe kell venni a be­­sajtolórendszer technológiai teljesítőképességét és szerkezeti elemeit is, tekintettel arra, hogy a nagy gél­tartalmú folyadékrendszer súrlódási nyomásvesztesé­ge az átlagosnál nagyobb. Az iszapveszteség csökkentése érdekében eddig al­kalmazott rostos, szálas tömítőanyagok a fúrólyuk­ban a fúrószerszám és a mérőeszközök eltömődését 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom