188759. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként (triazolil-metil)-terc-butil- karbinolszármazékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályozó hatású készítmények és eljárás (triazolil-metil)-terc-butil- karbinol-származékok előállítására
3 188 759 4 így izopropanol, vagy közömbös szénhidrogének , például benzol jönnek szóba. A reakcióhőmérsékie! itt szintén nagyobb tartományon belül variálható, általában 20 ”C cs 120 °C közötti, előnyösen 50 °C cs 100 °C közötti hőmérsékleten végezzük a redukálást. A (ÍI) általános képletü keton 1 móljára mintegy 1 - 2 mól alumínium-izopropilátot számítunk. Az (I) általános képletü vegyület elkülönítése céljából a felesleges oldószert vákuumban Icdcsztilláljuk, cs a képződött alumínium-vegyületet híg kénsavval vagy nátrium-hidroxid-oldattai bontjuk. A további feldolgozás a szokásos módon történik. Amennyiben hidrogénnel végezzük a redukálást, hígítószerként poláros szerves oldószereket használunk. Ide tartoznak előnyösen alkoholok, így metanol és etanol, valamint nitrilek, így acetonnitril. A hidrogénezéshez katalizátor szükséges. Előnyösen nemesfém-, nemesfém-oxid- vagy ncmcsfém-hidroxid-kalalizátorokat vagy az ún. Raney-katalizátorokat használjuk, a legelőnyösebben platinát, platinaoxidot és nikkelt. A reakcióhőmérsékletet szélesebb határokon belül változtathatjuk. Általában 20°Cés 50 °C közötti hőmérsékleten és légköri nyomáson hidrogénezünk, de alkalmazhatunk nyomást, például 202 — 303 Pa nyomást is. A (II) általános képletü vegyület 1 móljára mintegy 1 mól hidrogént és 0,1 mól katalizátort számítunk. Az (I) általános képletü vegyületek elkülönítése céljából a katalizátort kiszűrjük és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A további feldolgozás a szokásos módon történik. Az (I) általános képletü vegyületek fiziológiailag elfogadható savaddíciós sóinak az előállításához főleg az alábbi savak jönnek szóba: a halogénhidrogénsavak, így a klórhidrogénsav és a brómhidrogénsav, továbbá foszforsav, salétromsav, kénsav, egy- vagy kétértékű karbonsavak és hidroxikarbonsavak, így pl. ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, és a szulfonsavak, így például p-toluol-szulfonsav és 1,5- naftalin-diszulfonsav. A savaddíciós sókat a szokásos sóképzési módszerek segítségével állítjuk elő, például oly módon, hogy az (I) általános képletü vegyületet szerves oldószerben feloldjuk, az oldathoz valamilyen savat, például klórhidrogénsavat adunk, és a keletkezett sót ismert módon, például szűréssel elkülönítjük, majd adott esetben közömbös szerves oldószerrel mosva tisztítjuk. Sóként előnyösen az alábbi savakkal képzelt sókat alkalmazunk: halogénhidrogénsavak, például klórhidrogén- és brómhidrogénsav, foszforsav, salétromsav és kénsav. Fungicid hatásuknál fogva az (I) általános képletü vegyületek például a Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycelcs, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deuteromycetes gombafajok elpusztítására is alkalmazhatók. A növények a hatóanyagokat jól viselik el. A vegyületekkel a föld feletti növényrészeket, a vetőmagvakat és a talajt kezelhetjük. A növényvédelemben a hatóanyagokat különösen a gabona betegségeinek, így a gabonaüsz.tharmatnak (Erysiphc graminis) és az árpa Jcvclcsíkosságának kórokozója ellen, egyéb Erysiphe-fajták, így az uborkalisztharmat kórokozója ellen, továbbá Fusicladiumfajták, így az almavarasodás (Fusicladium dendritjei'm) és a rizsbeteségek (Pellicularia sasakii és Piricula-'ia oryzac) kórokozói ellen alkalmazhatjuk. A találmány szerinti készítmények hatóanyagai bekapcsolódnak a növények anyagcseréjébe és ezért növi kedésszabályozó anyagként felhasználhatók. Az (I) általános képletü vegyületeket ismert módon alakíthatjuk a szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, pasztákká, granulátumokká, aeroszolokká, polimer anyagba zárt kapszulákká, vetőmag, bevonására alkalmas szerekké, valamint ultra-kisíérfogatú (IJLV) hideg- és meleg-ködkészílményekké. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy elkeverjük a hatóanyagot töltőanyagokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, például emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Folyékony oldószerkként a következőket használ j ik: aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt, lenzolt vagy alkil-naftalineket ; klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket, például klór-benzolt, Hór-etilént vagy metilén-kloridot, alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt vagy paraffinokét, így I öolaj-frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint azok észtereit és étereit; ketonokat, például acetont, metil-clil-kctonl, mctil-izobutil-kctont vagy ciklohcxanont; erősen poláros oldószereket, például dimetil-formamidol, dimetilízulfoxidot és vizet; cseppfolyósított gázhordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek szobahőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalma: állapotúak, például aeroszol-hnjtőgázok, így a halogénezett szénhidrogének, mint amilyen a freon, topábbá bután, propán, nitrogén és széndioxid; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetlisztek, például Kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, monlmorilonit vagy diatómaföld, és a szintetikus kőzetlisztek, például nagydiszperzitású kovasav, alumí rium-oxid és szilikátok; szilárd hordozóanyagok granulátumokhoz: tört vagy frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint szintetikus granulátumok szervetlen vagy szerves lisztekből, valamint granulátumok szerves anyagokból, például fürészpor, kókuszdióhéj és dohányszár; emulgeáló és/vagy habzási előidéző szerekként megemlítjük a nemionos és anionos emulgeátorokat, például polí(oxi-etílén)-zsírsav-észtereket, po!i(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, így alkilaril-poli(glikol-éter), továbbá alkil-szulfonátokat, alkil-szulfálokat, aril-szulfonátokat, valamint fehérjehidrolizátumokat; diszpergálószerként lignin, szulfitszcnnylúg és melil-cellulóz kerülhet felhasználásra. A készítmények tartalmazhatnak még a tapadást fokozó anyagokat, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus, porszerü vagy szemcsés, illetve latexszerű polimereket, gumi arabicumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinii-acetát)-ot. A készítmények továbbá szervetlen pigmenteket, így vasoxidot, titánoxidot, fcniciankékel, és szerves színezékeket, így alizarin- és azo-fém-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
