188746. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy fehérjetartalmő takarmányadaléknak szervesanyagtartalmú hulladékok, főleg istállótrágyák aerob fermentálásával történő előállítására
1 188 746 2 A találmány tárgya nagy fehérjetartalmú takarmányadalék szervesanyagtartalmú hulladékok, főleg istáliótrágyák aerob fermentálásával történő előállítási eljárása. Baromfitrágya és kukoricaszecska keverékének anaerob (azaz oxigén kizárásával végbemenő) fermentálását régóta és széles körben alkalmazzák. Ennél a keveréket tömörítve besilózzák, majd a silót légmentesen lezárják. A kívánt fermentáció enné! tejsavas erjedés következtében megy végbe. Hiányossága ennek a megoldásnak, hogy a felületi, mintegy 30 cm-es réteg nyálkás, kellemetlen szagú, ezért takarmányként nem hasznosítható, vagyis veszendőbe megy. Továbbá, ez a felső réteg nem különíthető el megnyugtatóan, ami pedig például kórokozók esetén mikrobiológiai szempontból kívánatos lenne. Az ilyen anaerob fermentális hiányossága még, hogy a termék minősége igen változó, továbbá a kezelés időtartama túl hosszú, legalább két hónap. Egy sor aerob (azaz oxigén jelehlétében végbemenő) trágya, illetve szerves hulladék-kezelési eljárás is ismert. Például a 4 297 122 sz. USA-beli szabadalmi leírás komposzt előállítását szerves hulladék biológiai lebontásával javasolja, amelynél a hulladékot mikroorganizmusokkal hozzák kapcsolatba, mégpedig ásványi hordozóanyag jelenlétében. Hasonló eljárást ismertet a 4 236 910 sz. USA- beli szabadalmi leírás. Eszerint a háztartási, ipari, vagy mezőgazdasági szerves hulladékhoz szénhordozó-anyagot kevernek. A keveréket felülről adagolják be a kezelőtarlályba és eközben azon oxigént áramoltatnak keresztül. A keverék a tartály alsó részében elrendezett baktériumzónába kerül, ahol a hőmérséklet legalább 80 °C-os. A fent ismertetett aerob eljárásoknál a mikroorganizmus-zónában a kezelendő anyagkeveréknek legalább 14 napig kell tartózkodnia. Humuszszerű talajjavító anyag készítéséhez a fenti eljárásokból nyert terméket még további 6 — 8 hétig pihentetni kell. A 2 451 284 sz. NSZK-beli közzétételi irat szerint komposztálandó alapanyag és/'vagy csatornaszenny aerob kezelését olyan ventilátorral összekapcsolt kádban végzik, amelynek falai légáteresztők, fenéklapja azonban légzáró. A kezelőkád belső tere gázanalizáló készülékkel van kapcsolatban, amely a ventilátort vezérlőegységen keresztül működteti. Ezzel a megoldással megkísérelték a termékminőség egyenletesebbé tételét, azonban ez az eljárás egyrészt túl nagy ráfordítást igényel, másrészt a kezelési idő itt is túl hosszú, legalább 4-6 hét. A 2 721 349 sz. NSZK-beli közzétételi irat olyan további aerob eljárást ismertet, amelynél a komposztálandó szennyvízhez, illetve más szerves hulladékhoz ugyancsak szénhordozó-anyagot kevernek. Ennél 54-20 napig keringtetik a keveréket, miközben levegővel hozzák kapcsolatba. A kezelés során mérik a távozó levegő széndioxid-tartalmát, továbbá a levegőt felülről lefelé áramoltatják a kezelőtérben. Lényegében hasonló megoldást ír le a 2 937 390 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás is. Ez csupán abban tér el, hogy a keverést és az azt követő kezelést két egymás fölött elrendezett bunkerben végzik. A szerves hulladékot a felsőbe adagolják be, ott történik a keverés, majd kényszermozgatva innen az átömléshez továbbítják a keveréket, amelyen keresztül a keverék az alsó kezelőbunkerba hullik. Itt ugyancsak kényszermozgatással továbbítják, de ellentétes irányban. A biológiai reakcióhoz szükséges oxigén betáplálásáról az alsó kezelőtérben gondoskodnak. Az utolsó két megoldásnál a kezelési idő túlságosan hosszú, legalább három-négy hét, továbbá bonyolult berendezésre van szükség, amely kényszermozgató szerkezetekkel van ellátva. Következésképpen ezeknél olyan nagy a ráfordításigény, hogy ez a fermentálás rentabilitását kérdésessé teszi. Ismert továbbá a fermentálással történő komposztkészítés néhány változata is, például Ábrahám L.: „A szervestrágyák kezelése és felhasználása” c. könyvből (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. 48 — 51. old,), valamint Fekete Z.: „Talajtan és trágyázástan” c. könyvből (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1958., 400. old.). Ezeknél a komposztálandó keverék C/N arányát 30 : 1-nél kisebbre ajánlják választani. Továbbá, Kissné dr. : „*1 biogáz” c. könyvében (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983., 38. és 39. oldal) a C/N arányt 20 : 1-től 30 : 1-re javasolja választani az optimális biogáztermelési hozam céljából. A találmánnyal célunk olyan tökéletesített fermentálási eljárás létrehozása, amellyel aerob viszonyok között istállótrágya (például szarvasmarha-, io-, juh-, sertés- és baromfitrágya), illetve más szerves hulladékok (például vágóhídi, baromfikeltetői, vagy baromfinevelői állati hulladékok) nagy fehérjetartalmú takarmányadalékká fermentálhatok, mindez egyenletes minőségben, viszonylag egyszerűen, kis ráfordítás mellett és lényegesen rövidebb fermentálási idő alatt, mint az ismert megoldásoknál. A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert aerob fermentálási eljárásból indultunk ki, amelynél a kezelendő szerves hulladékhoz hordozóanyagot keverünk, majd az így nyert, előnyösen 20 illői 30 : 1 közötti C/N arányú keveréket a kezelőtérhen légcsere fenntartása mellett fermentáljuk. Ezt a találmány szerint azzal fejlesztettük tovább, hogy elsőízben nagy fehérjetartalmú íakarmányadalék előállítása céljából a fermentálandó szerves hulladékhoz hordozóanyagként szerves növényi hulladékot, előnyösen legfeljebb ! cm-re szecskázott kukoricaszárat alkalmazunk, továbbá a zárt, előnyösen hőszigeteit fermentálótérbe a fermentálandó keveréket laza szerkezetét megtartva tároljuk be, és a keverék nedvességtartalmát 45-55 %-ra, előnyösen 50 %-ra állítjuk be, a fermentálás közben pedig a keverék hőmérsékletét rendszeresen mérjük és az így nyert adatok alapján a keverékben az egyenletes légcserét úgy szabályozzuk, hogy a szakaszos légbefuvás megkezdésekor az anyagkeverékben mért oxigéntartalom legalább 0,5 %, a befúvás befejezé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
