188744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés helyi árasztásos öntözésre
1 188 7*4 2 edények elvén ’ehet pótolni. A 34 edény kiömlő 11 peremének magassági állítása érdekében a 34 edényt eltolhatóan kell a 29 csőcsonkon elrendezni. A találmány keretei között természetesen a fent említett példáktól eltérő kiviteli formák is elképzelhetőek. A 6 átfolyásszabályzók és/vagy a 14 adagolótartályok felülről fedettek is lehetnek, mindenesetre ezek belső terét a külvilággal összekötő szellőzőknek, levegőzőknek lenniük kell. A vízkiadagoló 5 fejek 29 csőcsonkjait sem muszáj a 26 csatlakozódarabbal egydarabból kialakítani, hanem a 29 csőcsonkot külső menettel is el lehet látni és a 26 csatlakozódarab, illetve adott esetben közvetlenül magába a 4 szárnyvezetéket képező műanyag csőbe lehet becsavarni. A 9. ábra olyan kiviteli alakot mutat, ahol a viszonylag vékony 4 szárnyvezetékekben keletkező hidraulikus veszteségeket a 3 táptartály különleges kialakításával egyenlítjük ki. Az ilyen kiviteli alak továbbá olyan alkalmazási esetekben bír különös jelentőséggel, amikor a viszonylag kismerinyiségü öntözővizet az egyes növényekhez külön-külön, például nagyobb gyümölcsfák gyökereihez közvetlenül kell kijuttatni. A 9. ábrán a 3 táptartály 14 adagolótartályként van kiképezve, amelynek második 17 térrészében lévő vízteréhez egy-egy változtatható 43 nyíláson keresztül több köztes 44 tartály van csatlakoztatva. A 44 tartályok mindegyikéhez egy darab 4 szárnyvezeték van rendelve, ahogy az a II. ábrán jól látszik. A víztérben, a 9. ábrán tehát a második térrészben a szomszédos 43 nyílások között lényegében függőleges síkban álló 45 lapok vannak elrendezve, amelyek segítségével a lengésszerü sztochasztikus hidraulikus hatásokat hatékonyan lehet csökkenteni. Ilyen módon a 43 nyílások körül olyan „ládák” vannak kialakítva, amelyek azonban a 15 válaszfal irányában és felfelé nyitottak, ahogy ezt a 10. ábra is mutatja. A most említett kiviteli alak működése során a 14 adagolótartály a korábban már megismert módon fejti ki hatását. Az öntözővizet azonban a második 17 térrészből nem közvetlenül a 4 szárnyvezetékbe juttatjuk, hanem a változtatható 43 nyílások segítségével beállított sebességgel a köztes 44 tartályba eresztjük. A 44 tartályok tehát puffer tárolóként szolgálnak, a bennük átmenetileg tárolt vízmennyiséget pedig a 43 nyílásokkal határozzuk meg. Innen azután a víz a minden egyes köztes 44 tartályhoz csatlakoztatott 4 szárnyvezetéken át olyan lassan folyik ki, ahogy csak akar. Az egyedüli feltétel az, hogy mindegyik 44 tartály hamarabb ürüljön ki, minthogy a következő öntözési folyamat a víznek az első 16 térrészből a 23 U-csövön át a második 17 térrészbe való átáramlásával megkezdődik. Ezt megfelelő hidraulikus méretezéssel érhetjük el. Az egyes 4 szárnyvezetékek által kijuttatott vízmennyiséget tehát nem befolyásolja az, hogy milyen áramlási veszteségek keletkeznek a 4 szárnyvez.etékben, hiszen a kiadagolandó víz snenynyiségét már akkor meghatároztuk, amikor a köztes 44 tartályokba juttatva adagokra osztottuk. A berendezés működése során tehát a 4 szárnyvezetékekben ébredő áramlási veszteségeket figyelmen kívül hagyhatjuk. A 12. ábrán a 4 szárny vezetékek kiömlőnyílásánál elágazó 46 szerelvény van elrendezve, amelyre itt egyenként három elosztó 47 cső csatlakozik. Ha ezek a 47 csövek azonos átmérőjüek és kiömlőnyílásuk azonos geodetikus magasságban van elhelyezve, akkor a mindenegyes 4 szárnyvezeték által kijuttatott vízmennyiség még további három azonos nagyságú adagra oszlik, amiket azután az elosztó 47 csövekkel a növényekre juttathatunk. Ennek révén egy 4 szárnyvezetékkel a növények kisebb csoportját is öntözhetjük a berendezésnek a 9. ábrán mutatott kiviteli alakja segítségével. A találmánynak ezzel a kiviteli alakjával is meg lehet azonban valósítani a folyamatos vizkijuttatást. Ennek érdekében a 6 átfolyásszabályzónak a 4. ábrán mutatott kiviteli alakját kell alkalmazni. A köztes 44 tartályokkal összekötött víztér a változtatható 18 nyílás alatt van kialakítva, és belőle nem közvetlenül 4 szárnyvezetékek, hanem a változtatható 43 nyílások indulnak ki. Mindkét legutóbb említett kiviteli alakban a víz szabad 48 szintje mindegyik köztes 44 tartályban önműködően áll be, a 48 szint geodetikus magassága és az utána kapcsolt 4 szárnyvezetékben ébredő áramlási veszteségek és ellenállások közötti egyensúly révén. A 4 szárnyvezeték és különösen az elosztó 47 csövek esetében akár 20 mm kicsinységű átmérőket is alkalmazhatunk, a 40 mm-nél kisebb átmérőt azonban minden különösebb nehézség nélkül meg lehet valósítani. Ennek a megoldásnak a gazdaságosságát, valamint a mindenegyes növény számára külön-külön történő öntözés kedvező hatását nem kell külön ecsetelni. Mind ahogy a fentiekből kitűnik, a találmány szerinti eljárás foganatosításához, a találmány szerinti berendezés működéséhez nincsen semmiféle külső energiaforrásra szükség. A víz elosztása és kijuttatása, valamint a növényhez történő elvezetése a gravitáció kihasználásával csak hidraulikus energia segítségével történik. Az öntözővizet a 2 csővezetékeken át bármilyen rendelkezésre álló forrásból tetszőleges nyomás mellett a berendezéshez lehet vezetni. A találmány szerinti megoldás természetesen lehetővé teszi az eddig ismertté vált automatizálási módszerek és berendezések bármelyikének alkalmazását. A berendezés működését azonban hidraulikus méretezéssel is lehet programozni. Igen fontos előnye a megoldásnak, hogy elkerüljük minden kisméretű, például 0,2 és 2,1 mm közötti nyílással rendelkező alkotórész alkalmazását. Ennek következtében szinte megszűnik az eltömő- Jési veszély, ez pedig rendkívül nagymértékben megnöveli az öntözőrendszer működési biztonságát. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás helyi árasztásos öntözésre-, aminek során az öntözővizet vezetékekkel szétosztjuk és kia5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
