188728. lajstromszámú szabadalom • Üzemeltetési eljárás közegáramlással szállítható közeg, előnyösen víz tárolására szolgáló tartályok töltésénél a szállítási energiaigény optimalizálására

1 188 728 2 mint monoton tendenciájú sor szélsőértékei között a különböző felső KFi küszöbszintek értékeit az alábbi kifejezés jellemzi: KFn’< KFn’<... <KF1’. A találmány szermti eljárás foganatosítására al­kalmas berendezésnek szabályozó egysége van, melynek szintjeiző bemenetéire az egyes tartályo­kon elrendezett szintérzékelők jelkimenetei, szí­­vattyúvezető kimeneteire közvetlenül, vagy közvet­ve az egyes szivattyúk működtető szervei csatlakoz­nak. A találmány szerint tartályonként legalább két, célszerűen N (N az eltérő díjkulcsok száma) darab alsó KAi (i=l...N) szintérzékelő van - a KAi szintérzékelők emelkedő i sorszáma szerint csökke­nő magasságban — elrendezve és a szabályozó egy­ségben a szintjelző bemenetek és a jelfeldolgozó áramkörök között napszakváltó egység van elren­dezve és az egyező sorrendű szintjelző bemenetek közvetlenül vagy közvetve a napszakváltó egység egyező sorrendű jelbemeneteire csatlakoznak. Elő­nyösen tartályonként legalább két, célszerűen N darab felső KFi szintérzékelő van — a KFi szint­érzékelők emelkedő i sorszáma szerint csökkenő magasságban - elrendezve, melyek a szabályozó egység további szintjelző bemenetelre csatlakoznak és az egyező sorrendű további szintjelző bemenetek közvetlenül vagy közvetve a napszakváltó egység egyező sorrendű további jelbemeneteire csatlakoz­nak. A folytonos szabályozási görbe szerinti üzemel­tetésnek sokféle változata lehet; előnyös lehet pl. a szintmérést a tartály magassága mentén folyamato­san elvégezni és csak a szabályozó egységben létre­hozni az alsó és felső KAi’, KFi’ küszöbszinteket, melyekkel a mindenkori tényleges közegszintet ösz­­szehasonlítjuk. Bár ebben az esetben is funkcionálisan kétpont­­szabályozást hajtunk végre, magán a tartályon nem rendezünk el kétpont-(maximum-minímum-)érzé­­kelőket, hanem tényjelforrást, míg a kétpontszabá­­lyozást a szabályozó egységben a tényleges szinttel összehasonlított alsó, illetve felső KAi’, KFi’ küszöbszintek révén valósítjuk meg. Ebben az esetben a berendezésnek tartályonként van folyamatos szintmérő eszköze, amelynek jelki­­menete közvetlenül vagy közvetve szabályozó egy­ség megfelelő jelbemenetére csatlakozik, a szintmé­rő egységben - vagy azzal csatolva - a berende­zésnek van referenciaforrása és a szintmérő egység­nek van egy vagy több komparátor fokozata, mely komparálor(ok) kimenete közvetlenül vagy közvet­ve a szivattyú(k) működtető bemenetéire csatla­kozik, egyik bemenetére közvetlenül vagy közvetve a szabályozó egység megfelelő jelbemenete, másik bemenetére közvetlenül vagy közvetve a referencia­forrás megfelelő kimenete csatlakozik és a referen­ciaforrás napszakváltó áramkörrel van kialakítva. Célszerűen a napszakváltó áramkör függvénygene­rátorral van kialakítva. A folytonos szabályozási görbe szerinti üzemel­tetéshez hasonlóan valósítható meg a kvázifolyto­­nos üzem is, amikor mind a referenciaszintek, mind a tartályszintjelek diszkrét értékek szerint emelke­dő sort alkotnak, vagyis a szintmérés nem folyto­nos, hanem inkrementális és a küszöbszintek ugyan a pillanatnyi tartályszint függvényében követő jel­leggel lesznek előállítva, de ugyancsak inkrementá­­lisan növekvő diszkrét értékek szerint. A találmány szerinti eljárás hatását szemléltetjük az ábrákon. Az 1. ábra a fogyasztás napi eloszlását, a 2. ábra az energiaegységár eltérő díjkulcsainak napszak szerinti eloszlását, a 3. ábra az üzem alakulását mutatja eltérő intenzitású fogyasztások esetére. Va­lamennyi ábrán az abszcissza a időt tünteti fel, a napot a 24 óra szerint bontva. Az ordináta az I. és 3. ábrán az F fogyasztás köbméterben, a 2. ábrán a Ft/kWó díjkulcs. Az 1. és a 3. ábrán a fogyasztási görbéket szaggatva rajzoltuk, azok az la és 3a ábrákon a maximális igénybevételű (nyári) évszak fogyasztásának napi eloszlását mutatják, az Ib és 3b ábrákon valamely átlagos igénybevételű napon a fogyasztás napi eloszlását, az le és 3c ábrákon minimális igénybevételű napon a fogyasztás napi eloszlását. Az la ábrán eredményvonallal berajzol­tuk az ilyen maximális fogyasztás átlagértékét és viszonyítási alapul ezt a maximális átlagértéket be­rajzoltuk eredményvonallal az lb és le ábrákon is. Látható, hogy átlagos igényű napon még a csúcsér­tékek sem érik el a maximális igénybevétel esetén kapott átlagértéket. A 3a, 3b és 3c ábrákon teljes vonallal berajzoltuk a töltőüzem szakaszokat, me­lyek jól egybevethetők a 2. ábrán mutatott díjkulcs eloszlással. Látható, hogy a 3c ábránál a töltési ciklusok zöme a minimális díjkulccsal terhelt napszakokra esik, csak a lehetősen hosszantartó közepes díjkul­csú szakasz végére esik egy rövid idejű töltési cik­lus, míg a legnagyobb díjkulccsal terhelt napszakra egyáltalán nem esik töltési ciklus. Átlagos fogyasz­tás esetén már mintegy kétszeresére hosszabbodik a közepes díjkulccsal terhelt töltési ciklus, de a legnagyobb díjkulccsal terhelt szakaszban most sincs töltőüzemi igénybevétel. Amikor maximális a fogyasztás, a példa szerinti esetben a töltőüzem már kiterjed mind a legalacsonyabb, mind a köze­pes díjkulccsal terhelt napszakok egészére, de még most sincs töltőüzem a legdrágább díjkulccsal ter­helt napszakban. Természetesen elképzelhető olyan eset, amikor bizonyos idejű töltőüzem már a legd­rágább díjkulccsal terhelt napszakra is esik és ugya­nígy elképzelhető, hogy még a nyári hónapokban sem folyik a közepes díjkulccsal terhelt napszakban végig töltőüzem. Szabadalmi igénypontok 1. Üzemeltetési eljárás közegáramlással szállítha­tó közeg, előnyösen víz, tárolására szolgáló tartá­lyok ciklikus töltésénél a szállítási energiaigény költségeinek optimalizálására, melynek során vala­mely tartály újabb töltési ciklusát akkor indítjuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom