188709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cedfalosporin-metilészterek enzimes dezészterezésére

1 188 709 2 A táptalaj pH-ját 6 és 8 között, çlônyôsen 6,5 és 7,5 között, még előnyösebben 6,9 és 7,1 között kell tartanunk. Úgy találtuk, hogy a növekedés előre­haladtával a tenyészet pH-ja általában csökken; így a pH-t bázis adagolásával növelnünk kell. A pH adott szinten tartását előnyösen automatikus sza­bályozásával biztosítjuk. Különösen előnyös eljá­rást jelent az, ha a pH beállítását nitrogénforrás adagolásával kötjük egybe oly módon, hogy a pH-t amniónium-hidroxid-oldattal szabályozzuk. Az A49492 jelű mikroorganizmus növekedésé­hez levegőt igényel. Előnyösen úgy járunk el, hogy kisméretű tenyészeteket rázott lombikban levegőz­tetünk, nagy méretekben pedig süllyesztett, leve­gőztetett tenyésztést alkalmazunk. A mikroorga­nizmus természetesen bő ferde-agarokon és agarle­­mezeken is. Lehetséges a főfermentációt közvetlenül spóra­­szuszpenzióval oltanunk; előnyösen azonban vege­tatív inolculumot használunk. A vegetatív inoko­­lum előállítására kismennyiségű táptalajt oltunk a mikroorganizmus spóráival vagy micélium frag­­menseivel, amikor aktívan növekvő tenyészetet ka­punk. A vegetatív inokulumot használjuk azután a nagytérfogatú fermentációs táptalaj oltására. Az A49492 jelű mikroorganizmus 25 °C és 40 °C között jól növekszik. Előnyös azonban, hogy a mikroorganizmust 30 °C és 37 °C között tenyészt­jük. Az A49492 tenyészetben az enzim különböző időpontokban jelenik meg, általában azonban a 2-7. nap között mérhetünk jó enzimtermelést. Használhatunk hosszabb fermentációs időt is, a szükségtelennél hosszabb növesztési periódusok­kor azonban gyakran csökken az enzim hozama. Ha az enzimet az A49492 törzs tenyésztésével állítottuk elő, úgy járhatunk el, hogy az átalakítan­dó szubsztrátot hozzáadjuk a fermenllchez; eljár­hatunk azonban oly módon is, hogy az enzimet elkülönítjük és tisztítjuk, majd ezután használjuk fel. Az aíábbi példákban szemléltetjük azt az eljá­rást, amikor a szubsztrátot egyszerűen hozzáadjuk a fermentléhez. A találmány egy másik előnyös kivitelezési válto­zata szerint, gyakran hatásosabb, ha az enzimet elkülönítjük a tenyészetből és részlegesen tisztított alakban használjuk. Az enzim a fértmentlében a sejtekkel együtt van jelen. Ily módon a tenyészetből el kell különítenünk a sejteket, és a sejtekből az enzimet. A sejtek feltárását homogenizálással, ultrahangos kezeléssel, a sejtek lizozimes lízisével, fagyasztással és a fagyasztott massza roncsolásával érjük el. A sejtek feltárásához előnyösen ultra­hangos kezelést használunk. Az enzimet a feltárt sejtekből úgy izoláljuk, hogy a sejthomogenizátu­­mot semleges vagy közel semleges pufferben szusz­­pendáljuk, a szuszpenziót szűrjük vagy centrifugál­juk a sejttörmelékek eltávolítására. A kapott en­­zim-oldatct felhasználhatjuk a találmány szerinti eljárás során, de tovább tisztíthatjuk vagy tömé­­nyíthetjük. Az enzim tisztítására az enzimet tartalmazó ol­datot oszlop-kromatográfiásan kezeljük, ekkor a különböző, oldatban lévő fehérjék elkülönülnek. A tisztított enzimei tovább töményítheljük, ha ez szükséges, például ultraszűréssel. Az enzim magasabb hőmérsékleten gyorsan bomlik, így előnyösen viszonylag alacsony hőmér­sékleten, példáyl 0 °C-on tároljuk. A találmány szerinti eljárás reakciójának analízi­sét bioautográfiával követjük, végezhetünk papír­vagy vékonyréteg-kromatográfiát is. A vizsgálat során felhasználjuk azt a tényt, hogy a szubsztrát­­észterek viszonylag inaktív antibiotikumok, míg a találmány szerinti eljárás során keletkező cefalos­­por in-savak aktívak. Például úgy járunk el, hogy a reakcióelcgyet vékonyréteg-kromatográfiás leme­zen vagy szűrőpapíron futtatjuk, a futtatást megfe­lelő oldószerrel végezve. Ezután megfelelő mikro­organizmussal beoltott agar-tartalmú táptalajra helyezzük a kromatogramot. A kipmatogramon lévő cefalosporinsav mennyiségét az adott kísérlet­ben szintén vizsgált, hasonló cefalosporin ismert mennyisége által kapott gátlási zónákkal való ösz­­szehasonlitás alapján becsüljük. Ha a szubsztrát vegyület cefalosporin-nukleusz, ahol R hidrogén­­atom, úgy a termékként képződött savat analízis előtt acileznünk kell. Ezt a cefalosporin-technológi­­ában jártas szakemberek megértik. Ilyen analitikai módszereket használunk az en­zim oldatok vizsgálatára, amelyeket elkülönítés, tisztítás és töményítés során nyerünk. Az enzimet a találmány szerinti eljárás értelmé­ben úgy használjuk, hogy a szubsztrát vegyületet érintkezésbe hozzuk vele. Előnyös és gazdaságos, ha az enzimes reakciót vizes reakcióelegyben végez­zük. Mivel az enzimet nem izoláljuk tiszta alakban, nem tudjuk megadni bizonyos mennyiségű szubszt­rát vegyület észter-hasításához szükséges enzim mennyiségét. Az alábbiakban ismertetett példák­ban bemutatjuk azt a módszert, amellyel az enzimet tartalmazó oldatok aktivitása mérhető. A vizsgáló mérheti az enzim aktivitását a megadott standard mérési körülmények között, és kiszámíthatja az adott mennyiségű szubsztrát adott idő alatt való észter-hasításához szükséges enzim-oldat mennyi­ségét. Az enzim újra-felhasználhatóságának és stabili­tásának növelése érdekében előnyös, ha az enzimet megfelelő módszerekkel szilárd fázishoz kötjük. Az enzimek szilárd fázishoz való kötése ismeretes a szakemberek körében, általánosan használt mód­szerek alkalmazhatok az A49492 jelű törzzsel elő­­állitott enzim kapcsán is. Előnyösen úgy kötjük az enzimet szilárd fázishoz, hogy dietil-amino-etil­­cellulózhoz kötjük ionosán. Ezt a polimert a DEAE Sephacel állítja elő [Pharmacia Fine Chemicals Corp., Piscataway, New Jersey). A DEAE-cellulóz­­hoz való ionos kötéssel végzett immobilizáció to­vábbi előnyös módszereit Tsao és Chen írja le a 4 063 017. sorszámú amerikai szabadalmi leírás­ban. A szilárd fázishoz kötött enzimet hatékonyan érintkezésbe hozzuk a szubsztráttal, vagy kroma­­tografáló oszlopban, vagy tartályban, ahol kever­jük a szuszpenziót. Ha oszlopot használunk, úgy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom