188704. lajstromszámú szabadalom • Elektród olvadt-só elektrolízishez
1 188 704 2 agresszív hatásának kitéve. Előnyként jelentkezik tovább, hogy az elektród igen sok helyen alkalmazható, gyakorlatilag az olvadt-só elektrolízis területén mindenütt, mivel az aktív anyagok cserélhetők. További előny, hogy a szigetelő alakos idom az elektród előállítása során egyszerűen egy célszerű helyzetbe helyezhető el. Abban az esetben, ha kívül elhelyezett tömör szigetelőegységet alkalmazunk, a mechanikus tulajdonságok is tovább javulnak. Ha a külső szigetelő tartományt több szegmensre osztjuk fel, zavar vagy sérülés miatt nem szükséges a teljes elektródot kicserélni, elegendő csak a sérült részt, amely gyorsan és gazdaságosan megvalósítható. Ha a szigetelő alakos idom lazán van elhelyezve, és több darabból van kialakítva, akkor egy részszegmens sérülés esetén, a következő, felette elhelyezett részszegmens az előbbi helyére csúszik, és :zt adott esetben egy rugóval is biztosítjuk. így az elektród sérülés esetén is továbbra is üzemképes marad, mivel az elektródnak a legalsó, legjobban veszélynek kitett tartományát a mindig utánálló ép szegmens továbbra is megvédi. Annak ellenére, hogy a szigetelő alakos idom, vagy a szigetelő réteg, amennyiben ez több szegmensből vagy félköpenyekből van kialakítva, tengelyirányban, valamint a belső kitámasztás irányába is el tud mozdulni, és egy célszerűen kiképzett hornyos-eresztékes kialakítás megvalósításával, az elektród érzékeny fémrészének a teljesebb, jobb védelme valósítható meg. Ha azonban ennek ellenére az elektród védőrétegének alsó tartománya mégis megsérül, az esetek többségében az elektród mindaddig tovább működtethető, míg nem lesz szükség a fogyó résznek, ami például grtjfitból van kialakítva, a cseréjére. Ha az elektródot kiveszzük, akkor a sérült szegmens cseréje minden további nélkül, egyszerűen megoldható. A továbbiakban a találmány szerinti elektródot példakénti kiviteli alakjai segítségével, ábrákon ismertetjük. A példaként ismertetésre kerülő elektród előnyösen anódként alkalmazható, amelyeknél a felső szelvény vezető fémből kiképzett, egy nagyobb átmérőjű felső részből és egy kisebb átmérőjű alsó részből áll. A kisebb átmérőjű rész van azután, legalább részben egy szigetelő alakos idommal borítva. Az ábrákon az 1. ábra a találmány szerinti elektród egyik lehetséges kiviteli alakjának hosszirányú metszeti rajza, a 2. ábra a találmány szerinti elektród egy másik lehetséges kiviteli alakjának hosszirányú részmetszete, ahol a szigetelő réteg által védett tartományt, valamint a hozzá csatlakozó elfogyó részt az ábrán nem mutatjuk, a 3. és 4. ábrákon a felső fémszelvény, illetőleg annak alsó, kisebb átmérőjű résztartományának keresztmetszeti rajzai láthatók, kél különböző változatban, és az 5. ábra az elektród aktív részének alulnézeli rajza. Az 1. ábra í látható elektródnál a hűtőközeg, amely lehet \íz, levegő vagy semleges gáz, egy 2 előremenő csa.ornában van bevezetve, és egy 3 visszamenő csitornán keresztül van kivezetve. Emellett a hűtőközeget, egy az 1 csőkapcsolóban kiképzett üregbe is bevezetjük. Az 1 csőkapcsoló kialakítható öntöttvasból, nikkelből, vagy más hő- és korrózióálló fémötvözetből. Az 5 felső szelvény fémből van kialakítva, és egy felső, nagyobb átmérőjű tartományból, és egy alsó, kisebb átmérőjű tartományból áll, amely egészen az 1 csőkapcsolóig be van vonva, és amely 1 csőkapcsoló az alsó szelvényhez való kapcsolatot biztosítja, amely alsó szelvény elfogyó anyagból, grafitból vagy kerámia aktív anyagból van. A felső tartományban a 4 alakos idomot a fémből készült nagyobb átmérőjű tartomány felső pereme határolja. Az 1. ábrán bemutatott elektródnál a szigetelő 4 alakos idom szegmensekből van kiképezve, amelyek. ha az egyik (alsó) szegmens eltörik, a tengely irányába el tudnak csúszni. Ezek lehetnek váltakozva elhelyezve, de 14 horgas elemek (2. ábra) állal megfogottan is. A 15 hütőfuratok mellett további 8 furatok (2. ábra) képezhetők ki, amelyeken át egy 9 csap segítségével egy 10 rugón keresztül a 4 szigetelő alakos idom megfelelő helyzete biztosítható. A 2. és a 4. ábrákon a szigetelő a idom fémköpenyek összekapcsolásával van megvalósítva, vagy gyűrűkből áll, például grafitból, amely azután egy szigetelő réteggel van borítva. A 6 alsó szelvény elfogyó vagy tartós anyagból van kiképezve, és egy sor 20 rúdból van kialakítva, amelyeket az 1 csökapcsoló köt össze. Előnyös, ha az oldalsó áramhozzávezetés 18 polákkal van biztosítva, amelyeket az ábrán nem látható, előnyösen fémből készült tartószerkezetek tartanak. A 4 szigetelő réteg és az 5 felső szelvény között, az ábrán közelebbről nem jelölt gázszellőztető csatornák alakíthatók ki. Ezeken a csatornákon keresztül a szigetelő kerámia sérülése, például nyomásesés formájában érzékelhető, és könnyen megállapítható. A találmányhoz tartozik még az is, hogy az 5 felső szelvény és/vagy az l csőkapcsoló, illetőleg ezeknek a külső felülete nagy hőállóságú réteggel van borítva. A nagy hőállóságú réteg, a nagy hőállóságú 4 szigetelő réteg méretezésétől függően, amely 4 szigetelő réteg az 5 felső szelvényt legalább részben körülveszi, kiképezhető villamosán vezető vagy akár villamosán szigetelő anyagból is. A szigetelt kivitelnek az az előnye, hogy egy további védelmet biztosít, amikor a külső 4 szigetelő réteg például eltörik. Abban az esetben, ha ezzel a ténnyel nem kell számolnunk, akkor a védőborítást célszerű nagy hőállóságú, vezető anyagból kiképezni, és ezáltal az alatta lévő fémnek egy további „hőárnyékoló” védelme valósul meg. 5 10 '! 5 20 í 5 2) 35 40 45 50 55 60 65 4
