188697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-szubsztituált tiazol-származékok előállítására

1 2 188 697 7. példa N-metil N’ - { 2— [(2-dimetil-emino-metil-4-tiazo­­lil)—metiltio]—etil }-N”—(p-tolilszulfonil)-guanidin. 1,35 g dimetil— N—(p—toluolszulfonil)— imidodi­­tiokarbonátot 10 ml. etanolban szuszpendálunk. A szusz- 5 penzióhoz keverés közben szobahőmérsékleten 15 perc le­forgása alatt hozzáadjuk 1,16 g 2-{ [2—/dimetil—amino­­—metil.—4—tiazolil]—metiltio]-etilamin. 10 ml etanollal készített oldatát. A hozzáadás befejezése után a reakció­elegyet 2,5 óra hosszat keverjük. Az oldószert vákuumban 10 lepároljuk. A maradékot 20 ml-35%-os /súly/súly/ etano­­los metilamin—oldattal elegyítjük. A keletkező reakció­­elegyet körülbelül 15 óra hosszat keverjük, utána az oldó­szert és más illő alkotókat vákuumban való lepárlással el­távolítjuk. A maradékot szilíciuiridioxid felett kromatog- 15 rafáljuk, az eluálást olyan etilacetáttal végezzük, amely növekvő mennyiségben metanolt tartalmaz. A fenti reak­ció során keletkezett N-rrietil—N’-{2-[(2—dimetil-ami­­no—metil-4—tiazolil)—metiltio]—éti]— N”—p—tolils£ulfo­­nil—guanidint tartalmazó frakciókat egyesítjük és az oldó- 20 szert eltávolítjuk. Ily módon 1,9 g üveges maradékot ka­punk. Analízis Számított: C 48,95; H 6,16; N 15,86; 0 7,25»; S 21,78% - 25 Talált: C 49,25; H 6,27; N 16,10; O 7,45; S 21,62% Az NMR spektrum CDC13 —ban /TMS belső stan­dard/ a következő jeleket adja / ô /: 2,34 /singlet', 6H/, 2,38 • /singlet, 3H/, 2,62 /triplet, 2H/', 2,80 /düblet, 3H/, 3,35 - 30 3,55 /multiplet, nàgyobb mint 2H/, 3,72 /singlet, 2H/, 3,74 /singlet, 2H/, 7,06 /singlet, 1H/, 7,18 /düblet, 2H/, 7,70 /düblet, 2H/. A fenti módszer szerint járunk el, de dimetil-N­­—metánszulfonil—imidoditiokarbonátot használunk kiin- 35 dulási anyagként. Termékként N— metil—N’—{2— [( 2—di­metil— amino—metil—4—tiazolil)—metiltio]—etilJ-N”—me­tánszulfonil— guanidint kapunk, amely étilacetátból való átkristályosítás után 95—97 °C-on olvad, Analízis 40 Számított: C 39,43; H 6,34; O 8,75% Talált: C 39,71; H 6,19; .0 8,72% 8. példa N—metil —N’-{ 2—[( 2—dimetil amino—metil—4—tiazo- 45 lil)-metiltio]-etil}-N.”-nitro-guanidin előállítása. Reakcióelegyet készítünk, amely 1,2 g 2-{[ 2- —/dimetil—amino-metil/-4-tiazoIil]—metiltioj-etilamint, 0,77 g S-metil— N-metil-N’-nitrd—izotiokarbamidot és 10 ml metanolt tartalmaz. A reakcióelegyet visszafolya- 50 tás közben melegítjük 4,25 óráig, utána pedig az oldó­szert lepároljuk. A részben szilárd anyagot, amelyet ma­radékként kapunk, szilíciumdioxid felett kromatografál­­juk. Eluálásra olyan ctilacetátot használunk, amely növek­vő mennyiségben metanolt tartalmaz. Azokat a frakció- 55 kát, amelyek TLC vizsgálat alapján a reakció során képző­dött N—metil—N’-í 2—[(2—dimetil—amino—metil—4—ti­azolil)—metiltio]—etil }-N”—nitro—guanidint tartalmaz­zák, egyesítjük és az oldószert eltávolítjuk az összegyűj­tött frakciókból. A maradékot ezután éterrel trituráljuk 60 és így ■ kristályos szilárd anyagot kapunk, amelyet meta­­nol/etílacctát—oldószerelegyből átkristályosítunk, így 0,83 g kristályos terméket kapunk, amely körülbelül 86,5 — 88°C-on olvad. Analízis Számított: C 39,74; H 6,06; N 25,28; O 9,62; S 19,29% Talált: C 39,92; H 5,89; N 25,15; O 9,38; S 19,4:%______________ A fenti módszer szerint járunk el, amelynek so­rán 2— { [ 2-dimetil—amino-metil/—4-tiazohl ]-metil­­tioj-etilamint S-metil—N-nitro-izotiokarbamiddal rea­­gáltatunk és így N~{,2-[(2—dimetil-amino-metil-4-ti­­azolil)-metiltio]-eti]}-N’-nitro-guanidint állítunk elő,, amely 104—105,5° C-on olvad etilacetátból való átkristá­lyosítás után. A vegyületetkromatográfiásan tisztítjuk szí-, liciumdioxidön, az eluálást etílacetát/metanol-oldószer­­eleggyel végezzük. Analízis Számított: C 37,72; H 5,70; N 26,39; O 10,05% Talált: C 37,88; H 5,41; N 26,10; O 10,34% 9. példa N-metil-N’-{ 2-[(2-dimetilTamino-metil-5-metil­­—4—tiazolil)—metiltio]—etil]-2—nitro— 1,1 —eténdiamin. Az 1. példában leírt módon járunk el, amelynek során 33,88 g etil—2—oxo—3—bróm—butirát [Siefert— módszer szerint előállítva, Helv. Chim.. Acta 33, 725 /1950/ ], 21,52 g dimetil-amino-tioacetamid-hidroklo­­rid és 100 ml vízmentes etanol elegy ét keverjük és vissza-. folyatás közben melegítjük körülbelül 2,5 óra hosszat. A reakcióelegyet éjszakán át állni hagyjuk szobahőmérsék­leten és utána vákuumban betöményítjük. A .maradékhoz 100 ml jég—víz—elegyet adunk és a vizes réteget etilace­táttal extraháljuk. Az etilacetátos réteget elöntjük, a vizes réteget pedig lehűtjük és 2 n vizes nátriumhidroxid—oldat­tal meglúgosítjuk /pH = 11/. A keletkező lúgos réteget egyenlő mennyiségű etilacetáttal néhányszor extraháljuk és az etilacetátos kivonatokat egyesítjük. Az egyesített ki­vonatokat vízzel mossuk, amelyet, telített, vizes nátrium­­klorid—oldattal való mosás követ, és utána szárítjuk, majd vákuumban betöményítjük. Maradékként vöröses színű olaját kapunk, amely etil—2—/dimetil—amino—metil/—5 — metil -4 -tiazol-karboxilátot tartalmaz-. Kitermelés 21,2 g /57%/. . 0,02 ml 1 mólos tetrahidrofurános lítium—trie­­til-bórhidridet jeges fürdőben hűtünk nitrogéngáz-lég­­körben. Ezután 21,2 g etil-2-/dimetil-amino-metil/ - —5—metil—4-tiazol—karboxilát 60 ml THF—el készített oldatát körülbelül 1,5 óra alatt cseppenként hozzáadjuk a lítium—trietil—bórhidrid—oldathoz. A reakcióelegyet to­vábbi egy óra hosszat 0°C-on tartjuk, majd elbontjuk oly­módon, hogy 4 ml vizet, 6 ml THF—et és 50 ml 6 n vizes hidrogénklorid—oldatöt adunk óvatosan hozzá. A keletke­ző reakcióelegyet vákuumban betöményítjük és a maradé­kot vízzel kezeljük. Ezután szilárd káliumkarbonátot adunk a vizes elegyhez 11 -es pH eléréséig. A vizes, lúgos elegyet néhányszor extraháljuk egyenlő térfogatú etilace­táttal. A/, etilacetátos kivonatokat elkülönítjük és egyesít­jük, majd szárítjuk. Az etilacetátot vákuumban eltávolít­juk és maradékként 2— /dimetil-hmino—metil/—5— metil— —4—■tiazol—metanolt kapunk. Kitermelés 6,44 g /44%/.­A3, példában leírt módon járunk el és 6,4 g etil— -2—/dimetil—amino— etil/-5-metil--4-tiazol-nietanol­­ból, 4,2 g cisztamin—hidrokloridból és 30 ml 48%-os vizes hidrogénbromid—oldatból álló reakcióelegyet körülbelül 100°C-on tartunk nitrogéngáz-légkörben körülbelül 4 óra hosszat. A reakcióelegyet lehűtjük és az illékony részeket vákuumban eltávolítjuk. A keletkező sötét maradékot eta-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom