188697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,4-szubsztituált tiazol-származékok előállítására

1

188; 697

2

nal rcagáltatunk és így N—mctil-N’~{2—[(2-morfolino— —metil-4—tiazolil)—metiltio ]—etil }-2—nitro—1,1— eténdiamint kapunk, amely 151—153°C-on olvad metanol/etilacetát-oldószerclcgyből való átkristályosítás után.

Analízis

Számított: C 45,02; H 6,21; N 18,75%

Talált: C 45,23; H 6,24; N 19,56%

12. példa

N-metil—N’^í 2-[(2—pirropidinometil -4--tiazolil)—metiltio ]—etilj- —2—nitro—1,1—eténdiamin előállítása.

A 11. példában leírt reakciósor szerint dolgozunk. amelynél pirrolidino-metil-tioacetamid-hidroklorid kiindulási vegyületet használunk és a következő közbenső vegyületeket kapjuk:

Etil-2-/pirrolidino-metil/-4-tiazol-karboxilát, amely toluol/ctilacetát-oldószerelegyből való átkristályosítás után 81 — 81,5°C-on olvad

NMR spektrum CDC13—ban /TMS belső standard/ a következő jeleket mutatja / 5 /: 1,40 /triplet, 3H/,

1,82 /multiplet, 4TI/, 2,70 /multiplet, 4H/, 4,02 /singlet, 2H/, 4,45 /kvartét, 2H/, 8,17 /singlet, 1H/;

2—/pirrolidino^metil/—4—tiazol —metanol -NMR spektrum CDC13—ban /TMS belső standard / a következő jeleket adja / 5 /: 1,77 /multiplet, 4H/,

2,65 /multiplet, 411/, 3,92 /singlet, 2H/, 4,73 /singlet, 3H/,

7,15 /singlet, 1H/

2—[(2— pirrolidiuo—me til -4-tiazolil)-metiltio]—etilamin—trihidrobromid (izopropanolból átkristályosítva).

A fenti hidrobromidból kapott etilamint N-metil—1—metiltio-2—nitro—eténaminnal reagáltatjuk és így N—metil-N’-{ 2—[(2—pirrolidino—metil—4—tiazolil—metiltio]—etil J--2-- nitro—1,1— eléndiamint kapunk, amely metanol/etilacétát—oldószcrelegyből való átkristályosítás után. 119 — 120°C-on olvad.

Analízis

Számított: C 47,04; H 6,49; N 19,59%

Talált: C 46,81; H 6,55; N 19,04%

13. példa

N—metil—N’-{ 2—[(piperidino-mctil-4—tiazolil)— me - tiltio]—etil }-2—nitro—1,1— eténdiamin előállítása.

All. példában leírt reakciósor szerint járunk el és a következő közbenső termékeket állítjuk elő piperidino—tioacetamid-hidrokloridból.

Etil—2—/piperidino—metil/—4—tiazol-karboxilát, Op. 95 — 97°C,

NMR CDCl3-ban /TMS belső standard/ a következő jeleket adja / 5 j: 1,40 /triplet, 3H/, 1,53 /multiplet, 6H/, 2,53 /multiplet, 4H/, 3,85 /singlet, 2H/, 4,45 /kvartét, 2H/,8,20/singlet, IM/;

2—/piperidino—metil/—4—tiazol—metanol, amelynek az NMR spektruma CDC13—ban /TMS belső standard/ a következő jeleket adja / ő /: 1,53 /multiplet, 6H/, 2,47 /multiplet, 4H/, 3,77 /singlet, 2H/, 4,77 /singlet, >3H/,

7,13 /singlet, 1H/;

2-( [ 2-/pipcridino-metil/-4-tiazolil]-metiltio } —etilamin -trihidrobromid (izopropanolból kikristályosítva):

az NMR spektrum DMSOd6— ban /TMS belső standard/ a következő jeleket adja: / ö /: 1,77 /multiplet, 6H/, 2,6—3,8 /multiplet, 8H/, 3,97 /singlet, 2H/, 4,80/singlet, 2H/, 7,80 /singlet, IH/, 8,12 /széles, 3H/.

A fenti sóból kapott primer amint N—metil-1- —metiltio-2—nitro—eténaminnal reagáltatjuk és így N— —metil—N'—í 2—[(2—piperidino—metil—4—tiazolil)—metiltio]-etil j-2—nitro-l,l-eténdiamint kapunk, amely körülbelül 100 -103°C-on olvad metanol/etilacetát-oldószerelogyből való átkristályosítás után.

Analízis

Számított: C 48,49; H 6,78; N 18,85%

Talált: C 48,72; H 6,94; N 18,64%

14. példa

N — metil-N’-í 2—[(2— metiletilamino-metil-4- tiazolil)— metiltio]— etil J—2— nitro—1,1— eténdiamin előállítása .

A 11. példában megadott reakciósor szerint járunk el, amelynek során N-metil—N—etil—aminotioacetamid -hidrokloriddal és etil—brómpiruváttal a következő közbenső vegyületeket állítjuk elő:

Etil-2-/metiletilamino-mctil/-4-tiazol-karboxilát, amely nem kristályosítható olaj.

2—/mcti letilamino -metil/ -4—tiazol-metanol, amelynek az NMR spektruma CDC13—ban /TMS belső standard/ a következő jeleket mutatja / ő /: 1,10/triplet, 3H/,

2,33 /singlet, 3H/, 2,53 /kvartét, 2H/, 3,80 /singlet, 2H/,

4,73 /singlet, 2H/, 5,30 /singlet, III/, 7,20 /singlet, 1H/.

2-{ [ 2-/metiletilamino-metil/-4-tiazolil]-metiltio }-etilamin, amelynek az NMR spektruma CDC13 — ban /TMS belső standard/ a következő jeleket mutatja / 5 /: 1,08 /triplet, 3H/, 1,57 /singlet, 2H/, 2,33 /singlet, 3H/, 2,2—3,0 /multiplet, 6H/, 3,78 /látszólagos singlet, 4H/, 7,03 /singlet, 111/.

A fenti primer amint N—metil—1—metiltio—2— —nit o-eténaminnal reagáltatjuk és így N—metil—N’— —( 2— [(2 — /metiletilamino—metil/ -4—tiazolil)—metiltio]— —éti: }—2—nitro—1,1 — eténdiamint állítunk elő, amely metanol/etilacetát oldószcrelegyből való átkristályosítás után 114 — 116°C-on olvad.

Analízis

Számított: C 45,19; H 6,71; N 20,27%

Talált: C 45,48; II 6,80; N 19,98%

15. példa

N-mctil-N’-í 2-[(2—dimetil-amino-metil —4 -tiazolil)- metiltio]-etil }—N”—aminokarbonil-guanidin előállítása.

Körülbelül 0,6 g N—metil-N’-í 2—[(2—dimetil— —an linó -metil—4—tiazolil)-metiltio]—etil }—N”— ciano— —guanidint feloldunk 8 ml 1,5 n vizes hidrogénklorid—oldatban. A keletkező oldatot környezeti hőmérsékleten állni hagyjuk négy napig. Az illékony alkotókat vákuumban való lepárlással eltávolítjuk, így maradékként N—metil— —N - l 2—[(2—dimetil—amino—metil—4-tiazolil)—metiltio]-etil }-N”—aminokarbonil—guanidin—dihidrokloridot kapunk a reakcióban. Ezt a vegyületet etanolban oldjuk, majd az etanolt lepároljuk és a maradékot izopropanolból átkristályosítjuk. A kristályos terméket összegyűjtjük és etilacetáttal digeráljuk. Az etilacetátot ezután lepároljuk és a maradékot izopropanolból kikristályosítjuk. Ilymódon N-metil— N’-{ 2—[(2—dimetil—amino—metil—4— —tiazolil)—metiltio] -etil } -N”—aminokarbonil-guanidin -hidrokloridot kapunk.

Op. 156,5-159,5 °C.

Analízis 2H2 3C12N60S2 képletre

Számított: C 35,82; H 5,76; Cl 17,62; O 3,98%

Talált: C 35,64; H 6,30; Cl 17,73; 0 4,38%

1 1

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65