188680. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szervetlen és szerves anyagok roncsolásmentes gyorsazonosítására
1 188 680 2 A találmány tárgya berendezés — különösen szilárd — szervetlen és szerves anyagok roncsolásmentes gyoisazonosítására. Szinte valamennyi iparágban, különösen azonban a vegyiparban és a gyógyszeriparban felmerül a felhasznált szervetlen és szerves vegyi anyagok, valamint a végtermékek gyors és megbízható azonosításának igénye. A szokásos analitikai azonosító módszerek az anyagminta oldásával,illetve roncsolásával járnak, és viszonylag időigényesek. Olyan esetekben, amikor például többféle, teljesen egyforma külső megjelenésű gyógyszertabletta vagy kúp keveredik össze, s a cél a tabletták,illetve kúpok sérülésmentes szétválogatása, az ismert analitikai azonosító módszerek egyáltalában nem alkalmazhatók. Hasonló a helyzet akkor is, amikor például jelzés nélküli, különféle összetételű injekciós ampullák keverednek össze. Azonosításuk és szétválogatásuk az ampullák megbontása nélkül nem lehetséges. Ismeretes, hogy egyes anyagok, elsősorban szerves vegyületek ultraibolya fénnyel történő besugárzásakor létrejövő lumineszcencia (fluoreszcencia vagy foszforeszcencia) felhasználható a kémiai szerkezetek és a koncentráció meghatározására [Willard H. H., Merritt L. L. és Dean J. A.: Instrumental Methods of Analysis, 4. kiadás, van Nostrand Co., Inc., Princeton, Toronto, New York, London, 1966]. Az ismert, meglehetősen költséges berendezések nem alkalmasak szilárd halmazállapotú szervetlen vagy szerves vegyületek roncsolásmentes gyorsazonosítására. Ezeket a berendezéseket analitikai laboratóriumokban üzemeltetik, működtetésükhöz szakismeret szükséges, így például raktárakban nem használhatók. Az ismert berendezésekkel történő méréshez a vizsgálandó anyag alkalmas oldószerrel készült, megfelelő hígítású oldatát kell elkészíteni — e paraméterek megválasztása egyes esetekben hosszadalmas előkísérleteket igényel. A mérési eredmények pedig csak előzetes kalibrálás után értékelhetők ki. Ennek következtében egy-egy mérés elvégzése és kiértékelése igen hosszú időt, akár napokat is igénybe vehet. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy jelenleg, alkalmas berendezés hiányában, megoldhatatlan például a tárolt nyersanyagok, segédanyagok, közbenső termékek vagy végtermékek biztonsági okokból történő gyorsazonosítása a raktárból történő kiadáskor vagy közvetlenül a felhasználásuk előtt. A találmány célja olyan egyszerű berendezés biztosítása, amelynek segítségével roncsolásmentesen és gyorsan azonosíthatók a különféle, szilárd halmazállapotú, szervetlen és szerves anyagok. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük egy olyan berendezéssel, amely önmagában ismert módon házban elhelyezett, látható vagy ultraibolya fényt kibocsátó fényforrást tartalmaz, és ez utóbbi kívánt esetben fényszűró'vel van ellátva, s a berendezés jellemzője, hogy a ház adott esetben hűtőköpennyel vagy hőleadó bordákkal szerelt, a kívánt esetben alkalmazott fényszűrő(k) célszerűen elmozdíthatóan csatlakozik/csatlakoznak a házhoz, a berendezésnek továbbá vizsgáló lapja, s felette elhelyezkedő, a házhoz csatlakozó fénykivezető csöve és megfigyelő csöve van. A fényforrás olyan hullámhossz-tartományú látható vagy ultraibolya fénysugárzást bocsát ki, amelynél a vizsgált minta hatására létrejövő fényreflexió vagy a vizsgált mintában fellépő lumineszcencia eltérő hullámhos" 2 szúságú, s előnyösen a látható hullámhossztartományba esik. A reflektált vagy lumineszcencia folytán kibocsátott fény jellemző a jelenlevő anyagra/anyagokra, így megfigyelésével az/azok azonosítható(k). Célszerűen 250, 300, 340, 366 és 400 fim körüli hullámhosszúságú fénysugárzást kibocsátó ultraibolya fényforrást alkalmazunk, adott esetben megfelelő fényszűrővel együtt. A kibocsájtott ultraibolya fénnyel a mintát besugározzuk, és szabad szemmel megfigyeljük az esetleges változást, amely például valamilyen látható fény visszaverése vagy kibocsátása lehet. A vizsgálatot különkülön elvégezzük ismert összetételű összehasonlító anyaggal. Ha ugyanolyan változást tapasztaltunk, adott esetben több különböző hullámhosszúságú fény alkalmazásakor, a vizsgált anyagot azonosnak tekinthetjük az összehasonlító anyaggal. Az azonosítást megkönnyíthetjük olyan táblázat előzetes összeállításával, amely tartalmazza a vizsgálatra szóba jövő anyagok meghatározott hullámhosszúságú ultraibolya fénnyel való besugárzásakor tapasztalható változást. Ezáltal az azonosítás néhány másodperc alatt elvégezhető, s különleges szakismeretet nem igényel. A találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját az 1. ábra szemlélteti. Az 1 ultraibolya fényforrás a 2 házban helyezkedik el, s tetszés szerinti, ultraibolya fényt kibocsátó lámpa lehet. Ha szélesebb hullámhossztartományban bocsát ki ultraibolya sugárzást, 3 fényszűrőn vezetjük át a fénysugárzást. Egy vagy több 3 fényszűrőt alkalmazhatunk, amelyek célszerűen elmozdíthatóan csatlakoznak a 2 házhoz. Az 1 ultraibolya fényforrás illetve a 3 fényszűrő(k) alkalmas megválasztásával biztosítható az azonosításhoz szükséges hullámhosszúságú ultraibolya fénysugárzás. Az 1 ultraibolya fényforrás huzamosabb ideig történő működtetését jelentős mértékű hőfejlődés kísérheti, ezért célszerű lehet a 2 ház hűtése. Ez például folyadékhűtéssel vagy léghűtéssel biztosítható. Folyadékhűtés alkalmazása esetén a 2 ház hűtőköpennyel van ellátva, amelyben alkalmas hűtőfolyadék áramoltatható. Léghűtés esetén a hőleadás a 2 házhoz szerelt hőleadó bordákkal fokozható. A találmány szerinti berendezésnél a 2 házhoz 4 fénykivezető cső csatlakozik, amely az 5 vizsgáló lap felett helyezkedik el. Ugyancsak az 5 vizsgáló lap felett foglal helyet a 6 megfigyelő cső. Az azonosítandó anyagmintát, amely lehet szilárd halmazállapotú szervetlen vagy szerves anyag, egy vagy több komponenst tartalmazó tabletta, drazsé, kúp vagy injekciós ampulla, az 5 vizsgáló lapra helyezzük. A kívánt esetben alkalmazott 4 fényszűrőn/fényszűrőkön és a 4 fénykivezető csövön keresztül ultraibolya fénnyel besugározzuk, és a 6 megfigyelő csövön keresztül észleljük a bekövetkező változást. A változás fényrefiexió vagy lumineszcencia, amelyből következtetni lehet a vizsgált minta anyagi minőségére. Például fehér Suprastin tablettát úgy azonosíthatunk, hogy a tablettát a találmány szerinti berendezés 5 vizsgáló lapjára helyezzük, és 350 jum hullámhosszúságú fénnyel besugározzuk. Kék színű fluoreszcenciát tapasztalunk. A hasonló módon vizsgált Halidor tablettáknál viszont semmilyen fluoreszcenciát nem figyelhetünk meg. A találmány szerinti berendezés egyszerű elemekből könnyen elkészíthető, hordozható, használatát bárki 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
