188672. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló építőelem kétköpenyes cserépkályha belső köpenyének és belső felépítményének készítéséhez
1 188 672 2 A találmány tárgya tűzálló építőelem, amely kétköpenyes cscrcpkályha belső köpenyének és belső felépítményének készítéséhez való, ahol a cserépkályha külső köpenye csempékből van kialakítva. Cserépkályhákat általában keramikus csempékből g építenek, amelyeken széleikkel párhuzamos hátoldali bordákkal varinak ellátva. Ezek a bordák a csempék egymáshoz kapcsolására szolgálnak összekötőkapcsok, vagy hasonlók felhasználásával, a csempék között képződő fugákat pedig tűzálló masszával zárják le. A belső felépít- iq mény, azaz a füstgázjáratok ugyancsak tűzálló elemekből vannak építve, amely elemek a mindenkori alakjukat megmunkálással nyerik. Ennélfogva a cserépkályha építése fáradságos, szaktudást és nagy rátermettséget igénylő munka. Ezt már megkísérelték azzal egyszerűsíteni, hogy jg a cserépkályhákat kétköpenyesre készítették. Ebben az esetben a belső köpenyt és a felépítményt tűzálló elemekből falazták, a külső köpenyt viszont csempe burkolatként alakították ki, amely egyedi csempékből, vagy előregyártott csempelapokból állt. Ez a munka hasonló- 20 képpen csupán szakember által elvégezhető, jóllehet a külső köpeny csempékből történő készítése jelentős egyszerűsödést jelentett. A találmánnyal célunk a bevezetőben leírt típusú építőelemet kétköpenyes cserépkályhákhoz úgy kialakí- 25 tani, hogy az különböző nagyságú cserépkályhák építését egyszerű módon, minden különösebb szaktudás nélkül lehetővé tegye. A kitűzött feladathoz tartozik ezen belül, hogy különösen a belső köpeny és a belső felépítmény, így a füstgázjáratok könnyű és gyors felépítését 33 tegyük lehetővé. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy az építőelemnek két homlokoldalán központi hosszbordája,, a másik két homlokoldalán hosszhornya és a két homlokoldala közül az egyiken legalább 35 egy első oldalhomya, és legalább egy, az elsőt merőlegesen metsző második oldalhomya van, ezek közül mindegyik horony a hosszhoronnyal azonos kialakítású, ahol az első és a második oldalhorony egy-egy széle a homlokfelület hosszhorony szélének megfelelően, a má- 40 sik oldalfelülete viszont sík felületként van kialakítva. Célszerű az olyan kivitel, amelynél az oldalfelület legalább két, egymással párhuzamos oldalhoronyba vezet, amelyek középtávolsága legalább az építőelem vastagságával azonos értékű. 4g Építőelemek, főleg üreges műanyag-építőelemek, amelyek valamennyi homlok- és oldalfelületeiken hornyokkal és bordákkal rendelkeznek, már ismertek, például a 314 165 számú osztrák szabadalmi leírásból. Az ebben leírt építőelemek azonban az oldalfelületeiken 50 csak hosszirányban elhelyezkedő hornyokkal és bordákkal rendelkeznek. így ezek cserépkályhák belső felépítményéhez alig alkalmazhatók, tekintettel a füstgázjáratok gyakori sarkos kiképzésére, mivel ezeket a sarkok kialakításához részben el kellene fordítani, és ol- 5g dalra fordítottan kellene beépíteni. Cserépkályhákban az építőelemeknek a csempék felőli oldalfelületeiknek zártnak és síknak kell lenni, hogy a csempék és az építőelemek közötti légpárna kialakulása elkerülhető legyen, ez ugyanis lerontaná a hőátadást. gO A találmány szerinti építőelem — amint már fentebb említettük — zárt sík oldalfelületekkel rendelkezik a csempe felőli oldalon, úgy hogy a belső köpenynek sík külső felülete van, amelyen azután a csempék simán felfekhetnek és a légpárnák, illetve légcsatomák kialakulása 65 i2 ezzel' megakadályozható. A befelé néző oldalfelületeken az egymást metsző hornyok kialakítása lehetővé teszi a belső felépítmény egyszerű megépítését, ugyanis a vízszintes építőelemek hosszbordái a belső köpeny építőelemeinek oldalhomyaiba illeszthetők. Az építőelemek összekötéséhez célszerű vékony ragasztóhabarcs réteget használni. Az ilyen építőelemek egyszerűen előregyárthatók, és építési utasítás, illetve építési terv alapján gyorsan és szaktudás nélkül egyszerűen összerakhatok. Ezzel szükségtelenné válik a füstgázjáratok megfelelő keresztmetszetének számítása, mivel az építőelemek csak akkor kapcsolódnak helyesen egymással, ha a homlokfclület bordája egy hossz-, vagy oldalhoronyban helyezkedik el. A belső felépítmény rekonstrukciós és kialakításbeli lehetőségei tovább javíthatók a találmány szerinti építőelem olyan kiviteli alakjával, amelynél az oldalfelület hossza és magassága mindig az építőelem vastagságának egész számú többszöröse, ahol az egymással párhuzamos oldalhornyok száma mindig ezzel a többszörössel megegyezik. A találmányt részletesebban a rajzok alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1—4. ábrákon a találmány szerinti építőelem két példakénti kiviteli alakját felülnézetben, illetve oldalnézetben tüntettük fel; Az 5. ábra az 1. és 2. ábra szerinti építőelemből kialakított sarokrészlet perspektivikus képe; A 6. ábra cserépkályha két köpenyének részlete. A találmány szerinti 1 építőelemnek előnyösen négyzetes 14 és 15 oldalfelületei vannak, amelyek közül az egyik, azaz a jelen esetben a 15 oldalfelület sík. Ez két 10 homlokfelületén központi 12 hosszbordával van ellátva, a két másik 11 homlokfelületén pedig a 12 hosszbordáknak megfelelő 13 hosszhomyai vannak. Amint az 1. és 2. valamint 5. és 6. ábrákon feltüntettük, a 12 hosszbordák, illetve a 13 hosszhomyok az egymással kapcsolódó homlokoldalakon, vagy amint a 3. és 4. ábrán látható, az egymással szembenfekvő homlokoldalakon vannak kialakítva. A cserépkályha építésének jelentős egyszerűsítését 16 és 17 oldalhornyokkal étjük el, amelyek a belső köpeny építésekor az 1 építőelem befelé levő 14 oldalfelületébe vannak beeresztve. A 16 és 17 oldalhomya x széltávolsága megfelel a 11 homlokfelületben kialakított 13 hosszhomyok széltávolságának. A 16 és 17 oldalhornyok mindig azonos szélességüek a 13 hosszhorony és ezzel a 12 hosszborda y szélességével, úgy hogy szél, vagy sarok kialakításánál a 10 homlokfelület 12 hosszbordája is bevezethető a 16, 17 oldalhoronyba. Az 1. és 2. ábrák előnyös példakénti kiviteli alakot szemléltetnek. Ennél a 14 oldalfelületbe négy első 16 oldalhorony van bemélyítve, amelyek y szélessége megegyezik a 13 hosszhorony szélességével, és egymás között xx távköz van. A két szélső 16 oldalhorony x széltávolsága megfelel a 13 hosszhoronyénak. Ebből adódik, hogy a 16 oldalhomyok z középtávolsága d vastagságnak, ez pedig az 1 építőelem magasságának negyedével azonos. Továbbá, a jelen esetben négy második 17 oldalhoronyról is gondoskodtunk, amelyek az első 16 oldalhornyokat derékszögben metszik, és ezekre ugyanazok az összefüggések érvényesek. így a 16 és 17 oldalhornyok között kiemelkedések jönnek létre, amelyeknek
