188670. lajstromszámú szabadalom • Kőolajtermelési eljárás különböző típusú felületaktív anyagok szekvenciális besajtolásával

1

188 670

2

I. táblázat

I

Az alkalmazási példa sorszáma

Anionos FAA (A)

Nemionos FAA (B)

A ^

— arány

Koncentráció, g dm-3 A B

Dugóméret

Vp

Többletolaj

%

1.

Ai

B,

1

2,5

2,5

1

6,1

2.

a2

b2

1

2,5

2,5

1

2,4

3.

a3

b3

1

2,5

2,5

1

4,6

4.

A4

b4

1

2,5

2,5

1

5,5

5.

Aj

b4

1

2,5

2,5

1

7,2

6.

Ai

b,

2

3,34

1,66

1

8,2

7.

Ai

B,

0,5

1,66

3,34

1

22,4

8.

A,

B3

0,33

1,25

3,75

1

27,5

9.

A!

B,

0,5

2,66

5,33

1

31,8

10.

Ai

B|

0,5

3,33

6,66

1

34,8

11.

*~i

5

__

0,5

36,4

B!-5

0,5

Anionos FAA (A) = anionos felületaktív anyag Aj : etoxilezett-nonil-fenol-szulfát A2 : etoxilezett-butíl-alkohol-szulfonát A3 : etoxilczett-oktil-fenol-foszfát A4 : karboxi-metílezett-etoxilált-nonil-fenol

Nemionos FAA (B) = nemionos felületaktív anyag Bj : etoxilezett-nonil-fenol B2 : etoxilezett-butil-alkohol B3 : etoxílezett-dodecil-fenol B4 : efoxilezett-oktil-fenol

nyitjuk,, hogy a találmány tárgyát képező eljárás hatékonyabb kőolaj-kiszorítást tesz lehetővé, mint az ismert, az anionos és nemionos felületaktív anyagokat együttesen tartalmazó vizes oldatok alkalmazásán alapuló kőolajtermelési eljárások. Az I. táblázat az 1—11. számú 35 alkalmazási példákban felhasznált felületaktív anyagok minőségét, arányát, koncentrációját, a dugóméreteket . és a termelt többletolaj mennyiséget foglalja össze.

Az I. táblázat 1—11. alkalmazási példáiban az 1—5. alkalmazási példák a különböző típusú anionos és nem- 40 ionos felületaktív anyagpárok együttes és 1:1 arányú vizes oldataival végzett kiszorítási kísérleteinek eredményét mutatja be. Ebből megállapítható, hogy a termelt többletolaj mennyisége minden esetben 10% alatt van. Ezzel szemben a szabadalom tárgyát képező 11. számú 45 alkalmazási példában, ahol a felületaktív anyagok alkalmazása egymást követően külön oldatban történt, a íöbblctolaj mennyisége 36,4 % volt,annak ellenére, hogy a felületaktív anyagok minősége és összes mennyisége megegyezett az 1. számú alkalmazási példáéval. 50

Az 1—5. alkalmazási példákban .ismertetett alacsony kihozatali adatai feltehetően annak következményei, hogy az elárasztó aktív vízdugóban a felületaktív anyagok aránya nem volt optimális. A 6—8. alkalmazási példákban a viszonylag jó eredményt adó 1. példában hasz- 55 nált felületaktív anyagok arányát változtattuk oly módon, hogy a felületaktív anyagok összes koncentrációja változatlan maradjon.

Amint az megállapítható, az aránynak a nemionos felületaktív anyag irányába történő eltolása jelentősen 60 növelte a kihozatalt, azonban a legjobbnak tekinthető

8. számú alkalmazási példában is majdnem 10%-kal kevesebb többletolaj jelentkezett, mint amit a szabadalom tárgyát képező eljárással all. számú alkalmazási példában kaptunk. 65

Adott felületaktív anyagpárokkal termelhető többletolaj mennyisége nagymértékben függ az elárasztásra használt oldatok koncentrációjától is. Ezért a 9. és 10. példával azt kívánjuk bemutatni, hogy az ismert, az anionos és nemionos felületaktív anyagok együttes alkalmazásán alapuló eljárással termelhető többletolaj menynyisége egyrészt hogyan függ a koncentrációtól, másrészt a koncentrációnöveléssel elérhető-e az a, kihozatal, amelyet a szabadalom tárgyát képező eljárás biztosít.

Végeredményben megállapítható, hogy a felületaktív anyagok összes koncentrációját 5 g dnf3-ról 8, illetve 10 g dnf3 -ra emelve a kihozatal 22,4%-ról 31,8, illetve

34,8 %-ra növekszik,de ez még mindig elmarad a találmány tárgyát képező eljárás alkalmazásával nyert 36,4 %tói. Igen érdekesen alakul továbbá az egységnyi mennyiségű többletolajra jutó ún. fajlagos felületaktív anyag felhasználás, amely számításaink szerint az alábbi:

Alkalmazási példa

Fajlagos felületaktív anyag felhasználás kg nf 3

7.

32,5

9.

34,8

10.

41,0

11.

20,5

Az I. táblázatban közölt alkalmazási példák alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárás hatékonysága (a termelt többletolaj mennyisége és a fajlagos felületaktív anyag felhasználás) jóval kedvezőbb az ismert, az anionos és nemionos felületaktív anyagok együttes alkalmazásán alapuló eljárásokénál.

5