188667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás depolimerizált, szulfatált heparin-poliszacharid elegyek előállítására
1 188 667 2 rium-hidroxid-oldat hozzáadása útján semlegesítjük, majd liofilizáljuk az oldatot. Ily módon 2 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. 12. példa 3 g heparin-(4-klór-benzil)-észterhez — amelyet a 10. példában leírt módon állítottunk elő — 120 ml 10%-os vizes nátrium-karbonát-oldatot adunk, és az elegyet 60 °C hőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük. Lehűlés után az oldatot 0,4 n vizes sósavoldattal semlegesítjük és kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján leválasztjuk a terméket, majd ezt szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk. Ily módon 1,57 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. Hozam: 50 %. 13. példa 30 g benzetónium-heparinát 600 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 30 g klór-ecetsav-etilésztert adunk. Ennek feloldódása után az elegyet szobahőmérsékleten 60 óra hosszat állni hagyjuk, majd 600 ml 10%-os metanolos nátrium-acetát oldatot adunk hozzá. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, metanollal mossuk,és vákuumban megszárítjuk. 10,78 gheparin-(etoxi-karbonil-metil)-észtert kapunk nátriumsó alakjában. Hozam: 40 %. 3 g fenti módon kapott észterhez 100 ml 3%-os vizes trietil-amin-oldatot adunk,és az elegyet 5 óra hoszszät hagyjuk 60 °C hőmérsékleten állni. Ezután vizes sósavoldat hozzáadása útján semlegesítjük a reakcióelegyet,és kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján lecsapjuk a terméket, majd ezt leszűrjük és megszárítjuk. Ily módon 2,5 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. 14. példa 5 g benzetónium-heparinát 125 ml díklór-metánnal készített oldatához 5 g klór-acetonitrilt adunk,és ennek oldódásáig keverjük az elegyet. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 48 óra hosszat állni hagyjuk, majd az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot 75 ml dimetil-formamidban oldjuk,és 75 ml 10%-os metanolos nátrium-acetát-oldat hozzáadása útján a terméket leválasztjuk, szűréssel elkülönítjük, metanollal mossuk,és vákuumban megszárítjuk. Ily módon 1,63 g heparin-ciano-metil-észtert kapunk nátriumsó alakjában. Hozam: 30 %. A fenti módon kapott észterhez 40 ml 0,1 n vizes nátrium-hidroxid-ojdatot adunk, és az elegyet 60 °C hőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük. Lehűlés után az oldatot 0,1 n vizes sósavoldat hozzáadása útján semlegesítjük, és kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján a kapott terméket leválasztjuk, szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk. Ily módon 1,33 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. 15. példa 3 g heparin-(4-klór-benzil)-észtert — amelyet a 10. példában leírt módon állítottunk elő — 120 ml 10%-os vizes nátrium-karbonát-oldatban keverés közben oldunk. A kapott oldatot 20—25 °C hőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, majd az oldat pH-értékét n vizes sósavoldat hozzáadása útján 6-ra állítjuk be,és kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján a kapott terméket leválasztjuk. A csapadékot szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk; ily rrlódon 2,1 g heparin-(4-klór-benzil)-észtert kapunk. Hozam: 50 %. 2 g fenti módon kapott észterhez 50 ml 0,1 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk, és az elegyet 60 °C hőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük. Lehűlés után az oldatot 0,1 n vizes sósavoldat hozzáadása útján semlegesítjük,és kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján a kapott terméket leválasztjuk, szűréssel elkülönítjük és megszárítjuk. Ily módon 1,4 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. A fenti 1-10. és 12—15. példában leírt eljárás során a kapott termék kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján történő lecsapása előtt a nátrium-kloridnak a vizes fázisban fennálló koncentrációját nátrium-klorid hozzáadása útján minden esetben 10 %-ra állítottuk be. 16. példa 10 g benzetónium-heparinát 250 ml diklór-metánnal készített oldatához 10 g 4-klór-benzil-kloridot adunk,és ennek feloldódásáig keverjük az elegyet. A kapott oldatot szobahőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk, majd 10%-os metanolos nátrium-acetát-oldatot adunk hozzá. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, és metanollal mossuk. Ily módon 3,72 g heparin-(4- -klór-benzil)-észtert kapunk nátriumsó alakjában. Hozam: 35%. 0,500 g fenti módon kapott észtert 10 ml formamidban oldunk,és 0,5 ml l,5-diaza-biciklo[4,3,0]5-nonén hozzáadása után az elegyet 60 °C hőmérsékleten 5 óra hosszat állni hagyjuk. Lehűlés után 70 ml acetont adunk a reakcióelegyhez,és a képződött csapadékot (0,364 g) szűréssel elkülönítjük. Ehhez a csapadékhoz ezután 6 ml n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk,és az elegyet 2 óra hosszat 0 °C hőmérsékleten tartjuk. A vizes fázist n vizes sósavoldat hozzáadása útján semlegesítjük, és az elegy nátrium-klorid-koncentrációját nátrium-klorid hozzáadása útján 10 %-ra állítjuk be. Kétszeres térfogatú metanol hozzáadása útján a terméket leválasztjuk, és szűréssel elkülönítjük. Ily módon 0,263 g depolimerizált heparint kapunk nátriumsó alakjában. 17. példa 10 g heparin (nátriumsó) 40 ml vízzel készített oldatához 2,5 ml ecetsavat adunk, majd lassan, keverés közben 150 ml 10%-os vizes benzetónium-klorid-oldatot adunk áz elegyhcz. A képződött csapadékot centrifugálással elkülönítjük, vízzel mossuk,és megszárítjuk. Ily módon 19,67 g benzetóniumsav-heparinátot kapunk. Hozam: 10%, 11 g fenti terméket 110 ml dimetil-formamidban oldunk,és az oldathoz 11 g 4-klór-benzil-kloridot adunk. A reakcióelegyet szobahő mérsékleten 48 óra hosszat állni hagyjuk, majd 220 ml 10%-os metanolös nátrium-acetát-oldatot adunk hozzá. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, metanollal mossuk,és vákuumban megszárítjuk. Ily módon 4,70 g heparin-(4-klór-benzil)-észtert kapunk nátriumsó alakjában. 4 g fenti módon kapott észtert 20 ml vízben oldunk és lassan, keverés közben hozzáadunk 40 ml 20%-os vizes benzetónium-klorid-oldatot. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk,és vákuumban megszárítjuk. Ily módon benzetóniumsó alakjában kapjuk a heparin-(4-klór-benzil)-észtert. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
