188656. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-halogén-acetanilid-származékokat tartalmazó herbicid készítmények
1 188 656 2 0,25-25 rész (előnyösen 1—15 rész) nedvesítőszert, körülbelül 0,25—25 rész (előnyösen 1,0—15 rész) diszpergálószert és körülbelül 9—95 rész (előnyösen 5— 50 rész) közömbös szilárd töltőanyagot tartalmaznak, ahol a részek tömegrészeket jelentenek. Kívánt esetben a szilárd töltőanyag 0,1—2,0 részét korróziógátló anyaggal vagy habzásgátló anyaggal vagy mindkettővel helyettesíthetjük. Más készítmények a porkoncentrátumok, amelyek 0,1-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak valamely alkalmas töltőanyagon. Ezeket a porokat felhasználás előtt 0,1—10 tömeg% töménységre hígíthatjuk. Vizes szuszpenziókat vagy emulziókat úgy készíthetünk, hogy vízben nem oldódó hatóanyag és emulgálószer elegyét vízzel addig keverjük, ameddig homogén, nagyon finom eloszlású stabilis emulziót nem kapunk. A keletkező tömény, vizes szuszpenzióra jellemző a rendkívül kis részecskeméret, így hígítás után szórható és nagyon jó fedést biztosít. A készítmények stabilis koncentrációi körülbelül 0,1—60 tömeg%, előnyösen 5—50 tömeg%, hatóanyagtartományban vannak. A felső határt a hatóanyagnak az oldószerben való oldahtósága határozza meg. A vizes szuszpenziók más formája az, amelynél valamely vízzel nem elegyedő herbicid hatóanyagot kapszulákba zárunk, vízben diszpergált mikrokapszulába zárt fázis készítése érdekében. Mikrokapszulákat készíthetünk oly módon is, hogy lignin-szulfonát emulgálószert és vízzel nem elegyedő hatóanyagot, valamint polimetén-fenil-izocianátot tartalmazó vizes fázist képezünk, majd a vízben nem oldódó és nem elegyedő fázist diszpergáljuk a vizes fázisban, utána pedig valamely polifunkciós amint adunk hozzá. Az izocianát és az aminvegyület reagál egymással és szilárd héjat alkot a vízzel nem elegyedő hatóanyag körül. Ez a héj szilárd karbamid, amely a mikrokapszulát kialakítja. A mikrokapszulába zárt anyag koncentrációja általában 580- 700 g/1, előnyösen 480—600 g/1, a készítmény összmenynyiségére vonatkoztatva. A koncentrátumok szokásosan a hatóanyag vízzel nem elegyedő vagy részben elegyedő oldószerekkel alkotott oldatai, amelyek felületaktív anyagot tartalmaznak. A koncentrátumokban a hatóanyag oldására alkalmas oldószer a dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, szénhidrogének és vízzel nem elegyedő éterek, észterek vagy ketonok. Más nagy töménységű folyékony koncentrátumokat úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagot oldószerben oldjuk és utána liígítjuk, például kerozinnal, így permetezhető koncentrációjú anyagot kapunk. A tömény kompozíciók általában 0,1—95 rész (előnyösen 5—60 rész) hatóanyagot, körülbelül 0,25— 50 rész (előnyösen 1—25 rész) felületaktív anyagot és szükség esetén 4—94 rész oldószert tartalmaznak tömegrészben számítva, az emulgeálható olaj összmennyiségére vonatkoztatva. A granulátumok fizikailag stabilis részecskékből álló készítmények, amelyek a hatóanyagot valamely finom eloszlású, közömbös töltőanyagon eloszlatva tartalmazzák. Annak érdekében, hogy a hatóanyagot a részecskékre felvigyük, valamely fent említett felületaktív anyagot is adunk a készítménybe. Tennészetes kréták, pirofillit, illit és vermikulit például jól használhatók szemcsézett ásványi töltőanyagokként. Az előnyös töltőanyagok pórusosak, abszorbeálni képesek és előformált részecskék. Ilyenek az előformált és szitált attapulgit-szemcsék, vagy hő hatására expandált vemrikulit-részecskék és a finomeloszlású kréták, így a kaolinkréták, hidratált attapulgit vagy a bentonitkréták. Ezeket a töltőanyagokat a hatóanyaggal együtt szórjuk vagy keveijük és így alakítjuk ki a herbicid hatású granulátumokat. A találmány szerinti szemcsézett készítmények előnyösen 0,1—30 tömegrész hatóanyagot tartalmaznak 10Ö tömegrész krétára számítva és 0-5 tömegrész felületaktív anyagot foglalnak magukban 100 tömegrész szemcsézetl krétára vonatkoztatva. A találmány szerinti készítmények különböző adalékokat, például műtrágyát, más herbicideket, más peszticideket, tartósító anyagokat és hasonlókat is tartalmazhatnak a fent említett adaglékanyagokkal kombinálva. A találmány szerinti hatóanyagokkal a készítményekben együtt használható más hatóanyagok, illetve kártevőirtó hatású anyagok például a triazinok, karbamidok, karbamátok, acetamidok, acetanilidek, uracilok, ecetsavvagy fenol-származékok, tiokarbamátok, triazolok, benzoesavak, nitrilek, bifenil-éterek és hasonlók. Ilyenek a következők lehetnek: Heterociklusos nitrogén/kén-származékok 2-klór4-(etil-amino)6-(izopropil-amino)-s-triazin, 2-klór4,6-bisz(izopropil-amino)-s-triazin 2- klór4,6-b isz(e til-a min o)-s-t ri azin, 3- izopropil 1H-2,1,3-benzotiadiazin4-(3H)-on-2,2-dioxid 3-amino-1,2,4-triazol, 6,7-dihidrodipirido(l ,2-a:2’l ’-c)-pirazidiinium-só, 5 -bróm-3 -iz opropil -6 -me til-uracil, 1,1 -dlmetil 4,4’-bipiridinium. Karbamidok N’-(4-klór-fenoxi)-fenil-N,N-dimetil-karbamid, N ,N-dime ti I -N ’-(3 -klór4-metil-fenil)-karbamid, 3-(3,4-diklor-fenil)-l,l-dimetil-karbamid, 1,3-dimetil 3-(2-benzotiazolil)-karbamid, 3-(p-klór-fenil)-l ,1 -dimetil-karbamid, 1- butil-3-(3,4-diklór-fenil)-l-metil-karbamid. Karbamáto kJ tiokarbamátok 2- (klór-allil)-dietil-ditiokarbamát, S-(4-klór-bcnzil)-N,N-dietil-tiokarbamát, izopropil-N-(3-klór-fenil)-karbamát, S-2,3-diklór-allil-N,N-diizopropil-tiokarbamát, etil-N,N-dipropil-tíokarbamát, S-propil-dipropil-tiokarbamát. Acetamidok(acetanilidek/anilinekjamidok 2-klór-N,N -diallil-acetamid, N,N-dimetil-2,2-difenil-acetamid, N-(2,4-dimetil-5- [(trifluor-metil)-szulfonil]-amino - -fenil)-acetamid, N-izopropil-2-klór-acetanilid, 2 ’ ,6’-die til-N-(me toxi-metíl)-2-klór-acetanilid, 2’-metil-6’-etil-N-(2-metoxi-prop-2-il)-2-klór-acetanilid, a,o,a-trifluor-2,6-dinitro-N,N-dipropil-p-toluidin, N-(l ,1 -dimetü-propinil)-3,5-diklór-benzamid. n 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
