188639. lajstromszámú szabadalom • Abszorbeáló anyagot tartalmazó kisülési lámpa

3 188 639 4 nek nagyon nagy a fényfluxusa, és egyben jó gyújtási tulajdonságokkal rendelkezik. A találmányt az alábbiakban a mellékelt raj­zok alapján is részletezzük, ahol az 1. ábra egy találmány szerinti lámpát mutat oldalnézetben, részben kitörve, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott lámpa kisülé­si csöve átvezető szerkezeti kialakításának egy részletét mutatja metszetben. Az 1. ábra egy nagynyomású nátriumgőz ki­sülési lámpát tüntet fel. A lámpának 1 kisülési csöve van, amelynek a fala tömören szintereit alumíniumoxid, és amelyet külső 2 bura vesz körül, amely utóbbinak 3 lámpafeje van. Az 1 kisülési csőnek két belső 4 és 5 főelektródája van, amelyek között a lámpa működése közben kisülés van jelen. A 4 főelektróda a 7 fémsza­laghoz 6 átvezetőn keresztül csatlakozik. A 7 fémszalag 8 pólusvezetékhez kapcsolódik, amely a lámpa 3 lámpafejének egy érintkezőjé­hez van vezetve. A 8 pólusvezeték egy 9 meg­hosszabbított része azt a célt szolgálja, hogy az 1 kisülési csövet a külső 2 búrán belül közpon­tosán megtartsa. Az 5 főelektróda egy 13 sza­lag-alakú vezetőhöz van kötve egy cső-alakú 10 serlegből és 12 rúdból álló átvezető segítségé­vel. A 13 szalag-alakú vezető külső vége a lám­pa 3 lámpafejének másik érintkezőjéhez van vezetve. A 10 serleg 11 szénnel van töltve. Az 1 kisülési cső azon végének közelében, ahol a 10 serleg található, 25 hőárnyékolással van körül­véve, amely a hüvely teljes hossza mentén el­nyúlik; a 25 hőámyékolás előnyösen tantálból van. Az 1 kisülési csőnek külső 20 segédelektró­dája van. Az említett 20 segédelektróda a 4 fő­elektróda közelében 23 kondenzátoron keresz­tül a 7 fémszalaghoz van kötve. Az 1 kisülési cső másik végénél a 20 segédelektróda 21 se­gédelemhez van kötve, amelynek csavarrugó alakja van. A 21 segédelem másik vége egy ve­zető 22 szalagon keresztül a 13 szalag-alakú vezetőhöz van kapcsolva. A 2. ábrán látható az 1 kisülési csőnek az 5 főelektróda felőli vége. A 10 serleg - amely a 12 rúddal együtt az 5 főelektróda átvezetőjét alkotja - nióbiumból van. Mielőtt a 10 serleget az 1 kisülési csőbe behelyeznénk, azt az alábbi műveleteknek vetjük alá. Először az abszorbeá­ló anyagot behelyezzük a 10 serlegbe. Ezután a 10 serlegbe, annak nyitott vége felől, tengely­­irányú befűrészeléseket (az ábrán nem látható) készítünk, amely befűrészelések hossza a 10 serleg átmérőjének a fele. Az így kialakított 10a nióbium szalagokat befelé elhajlítjuk, és azok szabad végeit egymással érintkeztetjük oly módon, hogy azok egy csatlakozási pontot al­kossanak. Az 5 főelektróda ehhez a csatlakozási ponthoz van kapcsolva az 5a elektróda rúd ré­vén. Ilymódon elérhető, hogy a xenon a szénnel érintkezzen. Az is lehetséges, hogy a nióbium 10 serleget porózus fémréteggel lefedjük. A találmány szerinti lámpa egy másik kivi­teli alakjánál a szenet az 5a elektróda rúd köré vihetjük fel, függetlenül attól, hogy az tartal­maz-e egy külön hüvelyt vagy egy külső elekt­ródát, amely köré meneteket tekerhetünk. Az 1. és 2. ábrán bemutatott lámpának kisü­lési csöve tömören szintereit alumíniumoxidból van. A kisülési cső hossza hozzávetőlegesen 110 mm és belső átmérője mintegy 7,5 mm. A két belső főelektróda közötti távolság mintegy 11 mm. Az ismertetett lámpa egy nagynyomású nát­riumgőz kisülési lámpa, amely 220 V-os, 50 Hz­­es hálózati tápfeszültségre csatlakoztatható, egy, az ábrán nem mutatott stabilizáló ballasz­ton keresztül, amelynek értéke hozzávetőlege­sen 0,1 H. A stabilizáló ballaszton túlmenően a hálózati tápfeszültséghez csatlakozó gyújtó (nem ábrázolt) is van alkalmazva, amely gyújtó például a 6.904.456. számú holland szabadalmi leírásban ismertetett típusú lehet. A lámpa 400 W teljesítményt vesz fel. A fény­fluxus hozzávetőlegesen 135 lm/W. A kisülési cső begyújtásához szükséges feszültség hozzá­vetőlegesen 3 kV. A kisülési cső töltése 25 mg amalgám, amely 27 súly% nátriumot, 73 súly% higanyt tartal­maz, valamint xenon. A xenon nyomása 300 K hőmérsékleten hozzávetőlegsen 16 kPa. A lám­pa működése közben, amikor is az átlagos hő­mérséklet mintegy 2200 K, a xenon nyomása hozzávetőlegesen 213 kPa. Abban a zesetben, ha nem lenne jelen abszorbeáló anyag, akkor a xenon nyomása a lámpa működése közben csak mintegy 120 kPa lenne. A nióbium serlegben, amelynek térfogata mintegy 64 mm3, hozzávetőlegesen 45 mg ab­szorbeáló anyag van jelen. Az abszorbeáló anyag porózus szenet tartalmaz, amely - szük­ség esetén - 22 súly%-ban grafittal keverhető, és a nióbium serlegbe kis golyócska formájában mintegy 8X104 kPa nyomással besajtoljuk. Az ilymódon előállítót, abszorbeáló anyagból lévő MW golyócska W értéke 0,24, és az y értéke mint­egy 2 kg/m3 300 K hőmérsékleten. Az alábbi táblázat első oszlopában feltünte­tett adatok az ismertetett lámpa adatai, és ösz­­szehasonlításképpen a második és a harmadik oszlopban két másik, nem a találmány szerinti lámpa adatai láthatók. A második oszlop adatai egy nagynyomású nátriumgőz kisülési lámpára vonatkoznak, amelyben a xenon puffer gázként van jelen, de szén nélkül, míg a harmadik osz­lopba felvett adatok egy nagynyomású nátrium­gőz kisülési lámpára vonatkoznak, amelyben a xenon gyújtógázként van jelen, szintén szén nélkül. A táblázatban közölt adatokból megállapít­ható, hogy a találmány szerinti lámpának ugyanakkora a szükséges gyújtófeszültsége, mint amelynél a xenon csak mint gyújtógáz van jelen. Azonban a találmány szerinti lámpának akkora fényfluxusa van, amely körülbelül meg­felel annak a lámpának, amelyben a xenon puf­fer gázként van jelen. Ez azt jelenti, hogy a ta­lálmány szerinti lámpa működés közben nagy 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom