188637. lajstromszámú szabadalom • Magas réz és/vagy cinktartalmú tápadalék és eljárás annak előállítására
3 188 637 4 szulfát-monohydrátot keverjük el - természetesen az ugyancsak száraz -, célszerűen magas bázicitásfokú - rézkarbonáttal. A magas bázicitásfokú fémkarbonát további nem várt hatása, hogy tápadalékokban, a közismerten rossz stabilitású teljes fémhidrátokat - mint a rézszulfát, penta- és a cinkszulfát-heptahidrát is stabilizálni képes, így az előzőekben leírtakkal teljesen analóg módon lehet a cinkszulfát-, hidrátokat akár bázikus cinkkarbonáttal, vagy kívánt esetben bázikus rézkarbonáttal stabilizálni, mint ahogyan a rézszulfát-hidrátok stabilizálásához a bázikus rézkarbonát helyett bázikus cinkkarbonát is felhasználható. A tápadalék lényege tehát, hogy tartalmaz egy fémszulfát-hidrátot és egy - előnyösen magas bázicitásfokú - fémkarbonátot. A tápadalék fémszulfát hidrát tartalma 75-98% - előnyösen 96-98% - között lehet. A tápadalék előállításának lényege pedig, hogy célszerűen 22-32% nedvességtartalmú - magas bázicitásfokú - bázikus réz- és/vagy cink-karbonátot rézszulfát pentahidráttal és/ vagy cinkszulfát-heptahidráttal elkeverünk és a homogén elegyet 80-170 °C-on - célszerűen 110-150 °C-on hőkezelésnek vetjük alá, vagy pedig a cinkszulfát-heptahidrátot és/vagy rézszulfát-pentahidrátot, hőkezelés után, vagy azt mellőzve 2-25% - előnyösen magas bázicitásfokú - bázikus réz- és/vagy cink-karbonáttal homogénen elkeverjük. Az eljárás főbb előnyei a következők:- alkálifém, alkálíkarbonát, tehát idegen anyagoktól mentes stabilizált fémszulfáthídrát állítható elő,- a nagy stabilitással rendelkező magas bázicitásfokú bázikus rézkarbonát (malachit) relatíve magas (CuTMin = 55%) réztartalma lehetőséget ad a réztartalom növelésére, vagyis növekvő, illetve speciális réztartalom igények kielégítésére,- az eljárás egyszerű ési olcsó módon teszi lehetővé, a legkedvezőbben felhasználható és a legigényesebb piacon is értékesíthető stabilizált fémszulfát-hidrátok előállítását,- az eljárás lehetővé teszi, hogy a rézszulfát-monohidrát higroszkóposságának sebessége a stabilitás következtében például a 0,3 súlyszázalék nedvességfelvétel/óra helyett 0,04 súlyszázalék nedvességfelvétel/ órára csökkenjen, ami azt jelenti, hogy az ily módon stabilizált rézszulfát-monohidrát a korszerű automatikus üzemekben alkalmazott silórendszerű tárolókban is huzamosabb időn át legyen tárolható. Az eljárásnak további előnye, hogy gyakran van szükség olyan tápadalékra, ahol a zömmel rézion mellett pár százalék cinkion (vagy fordítva) is szükségeltetik. E tápadalékokat általában úgy állítják elő, hogy a két - előzőleg megfelelően stabilizált - fémsót a kívánt arányban keverik. Eljárásunkkal lehetőség van arra, hogy a stabilizálás és a kívánt két fémion arányának beállítása egy műveletben történjék. Ha rézszulfát-pentahidrátot (illetve cinkszulfát-heptahidrátot) a megfelelő mennyiségű magas bázicitásfokú cinkkarbonáttal (illetve rézkarbonáttal) mint stabilizáló ágenssel elkeverjük, ezt követően esetlegesen hőkezelést is alkalmazunk, ezzel egyaránt biztosítani tudjuk a tápadalék stabilitását és a kívánt fémion arányt. Eljárásunkat korlátozó jelleg nélkül az alatti példákon mutatjuk be: 1. példa: Direkt vagy indirekt fűtésű forgódobos, fluidizációs vagy tálcás szárító berendezésbe 500 kg rézgálicot, melynek szabad savtartalma 0,2 % réztartalma 25,5% és 15 kg bázikus rézkarbonátot (malachitot) adagoltunk, melynek réztartalma 55 súlyszázalék volt, amely anyagokat előre homogénen összekevertünk. A sókeveréket 95-110 °C-on 30 percen át szárítottuk és őröltük. Az így nyert stabilizált rézszulfát-monohidrát réztartalma 35-37%, és a kitermelés réztartalomra számítva 97%. 2. példa: Az 1. példa szerint valamely berendezésbe 500 kg rézgálicot, amelynek szabadsavtartalma 0,12 súlyszázalék, és réztartalma 25,5% és 24 kg bázikus rézkarbonátot (malachitet) adagoltunk, melynek nedvességtartalma 32 súlyszázalék és réztartalma 37,4 súlyszázalék volt és amit előre homogénen elkevertünk. A sókeveréket 95-110 °C-on 30 percen át szárítottuk, majd őröltük. Az így nyert stabilizált rézszulfát-monohidrát réztartalma 35-37 súlyszázalék, és kitermelése réztartalomra számítva 97%-os volt. I 3. példa: Az 1. példa szerinti berendezésbe 575 kg cinkszulfát-heptahidrátot, melynek szabad savtartalma 0,12 súlyszázalék és cinktartalma 22,7% volt, és 18 kg bázikus rézkarbonátot adagoltunk, melynek nedvességtartalma 30 súlyszázalék és a száraz termékre számított réztartalma 55% volt. A homogénen elkészített sókeveréket 95-110 °C-on 1 órán át szárítottuk, majd őröltük. Az így nyert cinkszulfát-monohidrátot megvizsgálva azt tapasztaltuk, hogy stabilitása és állati tápszerhez való keverhetősége igen jó, összes fémtartalom kb. 35%, mely tartalmon belül a cink és réz aránya kb. 20:1. 4. példa-. Az 1. példa szerint valamely berendezésbe 500 kg rézgálicot, melynek szabad savtartalma 0,12 súlyszázalék és réztartalma 25,5 súlyszázalék volt és 120 kg bázikus rézkarbonátot (malachitot) adagoltunk, melynek nedvességtartalma 32 súlyszázalék és réztartalma 37,4 súlyszázalék volt és amit előre homogénre kevertünk. A sókeveréket 95-110 cC-on 30 percen át szárí3 5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
