188619. lajstromszámú szabadalom • Szállítóhorgony kész betonelemekhez
1 188619 2 A találmány tárgya szállítóhorgony kész betonelemekhez, amely a szállítóhorgonynak valamilyen emelőkészülékkel való összekötéséhez szolgáló menetes részből, továbbá rúdalakú horgonyrészből áll, amelynek egyik végén helyezkedik el a menetes rész, másik végének közelében pedig meghajlítások találhatók. A fentiekben leírt fajtájú szállítóhorgonyt ismertet például a 19 13 912 sz. NSZK-beli közrebocsájtási irat. Ennél a szállítóhorgonynál a menetes rész egy belső menettel ellátott hüvelyből áll, amelybe egy kötélszem csavarható be. Az említett kötélszem hozza létre az összeköttetést az emelőkészülékkel, amely például egy daruhorog lehet. Kötélszem helyett más eszközök — például szemescsavar vagy hasonlók — is alkalmazhatók. A hüvelybe, amelynek külső részen van a menet, egy rúdalakú horgonyrész vége van belesajtolva, amely a felületére ráhengerelt bordákkal van ellátva. Az ilyen típusú száliííóhorgonyoknál a menetes résznek még az is a feladata, hogy a szállítóhorgonyt rögzítse abban a zsaluzatban, amelyben a betonelemek előállítása történik. Ilyen módon biztosítható a szállítóhorgony megfelelő elhelyezkedése. Ismeretes az is, hogy a rúdalakú horgonyrészt különféleképpen lehet kialakítani. így például használható olyan hosszúságú rúd, hogy a betonra biztos erőátadás következzék be. Általában azonban ez oda vezet, hogy viszonylag nagy rúdhosszúságot kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a rúdalakú horgonyrész a belső végén például tányérszerű vastagításokkal, vagy horogszerű behajlítással van ellátva, akkor csökkenthető a szükséges rúdhosszúság, mivel a tartás a betonban ilymódon annyira javul, hogy a rudat nem is lehet abból többé kihúzni. Túlterhelés esetén ezért inkább kiszakad egy kúpalakú rész a kész elemből. Egy valamiféle megvastagítás kialakítása például felzömítés útján általában viszonylag költséges. Ha egy horogszerű hajlítást alkalmazunk, akkor az a probléma adódik, hogy az acél hidegalakításkor egy bizonyos meghatározott sugarat be kell tartani, illetve ez alá nem lehet menni, ha el akarjuk kerülni, hogy a hajlítás következtében a rúd anyaga károsodjék. Emiatt azután egy ilymódon meghajlított horog a rúd hosszanti tengelyére merőleges irányban viszonylag nagy kiterjedésű. Ha mármost egy ilyenfajta szállítóhorgonyt vékonyfalú kész betonelemekben akarjuk alkalmazni, akkor a horog síkját a fal síkjának megfelelően kell irányítani. Szükséges azonban az is, hogy a szállítóhorgonyt annak menetes részével rá kell csavarni a zsaluzat megfelelő csavarjára. Ennek a felcsavarási műveletnek során a horog helyszükséglete igen hátrányosnak mutatkozik. A szállítóhorgonynak a kész betonelemek előállítási helyétől a beépítési helyre való szállításukkal összefüggésben nagy erőket kell átadnia. Ehhez járul még, hogy a szállítóhorgonyt többé nem használják. Olyan felhasznált alkatrészből van tehát szó, amire igen nagy darabszámban van szükség, s így ezt igen olcsón kell tudnunk előállítani. Ismeretesek a DIN 529 sz. szabvány szerinti olyan horgonycsavarok, amelyek külalakjukat tekintve hasonlóak a szállítóhorgonyok felépítéséhez. Ezek a horgonycsavarok azonban — ellentétben a kész betonelemekhez szolgáló szállítóhorgonyokkal - nem a kész betonelemek szállítására valók, hanem az elkészült építménybe utólag bevésett lyukakba helyezik be őket és ott habarccsal vagy más hasonló anyaggal rögzítik. Ezek a horgonycsavarok túlterhelés hatására a habarcstuskóval együtt kiszakadnak a bevésett lyukból. A horgonycsavaroknál különféle kihorgonyzórész-kialakítás ismeretes, ezeket azonban általában viszonylag nagy ráfordítást igénylő kovácsolási eljárással hozzák létre. A találmány feladata a bevezetőben ismertetett típusú szállítóhorgony olyan kialakítása, hogy a lehető legki-. sebb anyagigény és előállítási ráfordítás mellett mégis biztos összekötést biztosítson a menetes rész és a kész betonelem között, s hogy ugyanakkor a rúdalakú horgonyrész hossztengelyére merőleges helyigény kicsi maradjon. A feladat megoldásához a találmány értelmében a bevezető szerinti fajtájú szállítóhorgonyból indulunk ki és í javaslat arra vonatkozik, hogy a horgonyrész meghajlításai hullámalakúak legyenek. Amíg eddig a rúdalakú horgonyrészeknél csak relatíve hosszú egyenes rudakat, vagy horogalakú hajiításokat használnak, addig a találmány abból a meggondolásból indul ki, hogy a rúdvég közelében kialakított hullám segítségévei ugyanaz a hatás érhető el, mint egy felzömített ,rastagítással. A hullámalaknak az az előnye, hogy a hullámot hidegalakítással lehet elkészíteni, habár természetesen hőhatás közben is lehetséges az alakítás. A hidegalakítás azért lehetséges, mivel még a viszonyig nagy görbületi sugarakkal is olyan biztonságos horgonyzás érhető el a kész betonelemeknél, hogy a rúdalakú horgonyrész nem fog rúdként kiszakadni, hanem túlterhelés eseten mindig törőkúpot képez. A hullámalakú meghajlítás oldalirányú helyszükséglete emellett igen kicsi, úgy hogy az előzőekben említett becsavarási műveletek még szűkös helyviszonyok mellett is lehetségesek. Meglepő módon az derült ki, hogy a találmánynál a rúdalakú horgonyrészhez szükséges anyagmennyiség igen kevés. Általában alacsonyabb, mint az ismert horogszerűen meghajlított típusoknál. A találmány további kiviteli változatánál azt javasoltuk, hogy a meghajlítások csupán egyetlen hullámból álljanak. Különösen előnyös az, ha az említett hullám a rúdalakú horgonyrész egyenes szakaszánál kezdődő, az egyik oldal felé mutató, viszonylag rövid ívből áll, amelyhez csatlakozik, hogy a horgonyrész vége a másik oldalra nyúljon át. Emellett kedvező és lehetséges az is, hogy a két ív közvetlenül csatlakozzék egymáshoz. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti kialakításnál elegendő, ha a meghajlítások oldalirányú mérete akkora, mint a horgonyrész átmérőméretének egy-kétszerese. Világos, hogy ez a csekély oldalirányú meghajlítás mind a szállítóhorgonyok előállítása, mind pedig a helyszükséglet szempontjából jelentős előnnyel jár. A találmányt a továbbiakban annak egy példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben az 1. ábra segítségével, amely a szállítóhorgonyt vázlatos oldalnézetben mutatja be. Az ábrán látható szállítóhorgony a 10 menetes részből és a 9 horgonyrészből áll. Az itt bemutatott kiviteli példánál a 10 menetes rész tulajdonképpen egy átmenő furattal ellátott hüvely, amelynek egyik részében 11 belső menet van kialakítva, s ez szolgál valamilyen emelőeszközhöz való kapcsolódás létesítésére. A hüvely másik részében lévő 12 belső furat a 9 horgonyrésszel való összekötést szolgálja, amit egy külső, sugárirányú préselés útján hozunk létre. Jóllehet az itt bemutatott 10 menetes rész a talál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
