188579. lajstromszámú szabadalom • Benzotriazolok tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 579 2 A találmány az (I) általános képletű benzotriazolokat hatóanyagként tartalmazó gombaölőszerekre, valamint az (I) általános képletű benzotriazolok előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik: a képletben R egyenes vagy elágazó szénláncú 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy allilcsoportot és X hidrogén- vagy klóratomot jelent. Az (I) általános képletű vegyületek úgy állíthatók elő, hogy a) egy (11a) általános képletű benzotriazolt, illetve (11b) általános képletű tautomer formáját - X az előzőkben megadott — az R csoport bevitelére alkalmas kénsav-, illetve szulfonsav-észterrel célszerűen közömbös oldószerben melegítünk; vagy b) egy (III) általános képletű vegyületet - R és X az előzőkben megadott - csekély mennyiségű alkalmas kénsav- vagy szulfonsav-észter vagy csekély mennyiségű szokásos fázistranszfer-katalizátor jelenlétében melegítünk. Az a) eljárásban adott esetben reakcióküzcgként közömbös szerves oldószert, így toluolt, benzolt, xilolt, klór-benzolt használunk és a reakcióelegyet több óra hosszat általában 80 és 150 C között melegítjük. A b) eljárásban az oldószer elhagyható, mivel a reakció olvadékban is jól lejátszódik. Ebben az eljárásban is általában 80 és 150 °C között dolgozunk. Általában a reakció rövid idő alatt végbemegy. Katalizátorként egyrészt az a) eljárásnál az R csoport beviteléhez használt kénsav-észter, illetve szulfonsav-észter alkalmas. Egyszerűbb azonban, ha katalizátorként dimetil-szulfátot vagy p-toluolszulfonsav-metil-észtert használunk. A b) eljárásban katalizátorként felhasználható fázistranszfer-katalizátorokról részletes felvilágosítás található például E. V. Dehmlow és S. S. Dehmlow „Phase Transfer Catalysis” (Verlag Chemie, Weinheim, 1980) művének elsősorban 38. oldalán, valamint 39-43. oldalán. Megemlíthetjük például a trietil-benzil-ammóniumkloridot vagy -bromidot, tctrabutil-ammónium-kloridot, -bromidot, -hidrogén-szulfátot, -hidroxidot; metil-trioktil-ammónium-kloridot; tctrabutil-foszfónium-bromidot. A katalizátor mennyisége tág határok között változtatható és általában a katalizátor és a kiindulási vegyület súlyaránya 1:10—1:1000. Különösen nagyobb mennyiségeknél az alsó határ még jelentősen csökkenthető. Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó szereknek erős gombaölő hatásuk van fitopatogén gombák ellen. A szerek hatása kiemelkedő a rizs kórokozói ellen, így Pellicularia, HeJminthosporiurn és különösen Pyricularia oryzae ellen. Az említett gombákra sem a (Ila) és (Iíb), sem a (III) általános képletű kiindulási vegyületek nem hatnak. Az (I) általános képletű vegyületeket a szokásos szerekké dolgozhatjuk fel, például szuszpcndállnitó porokká, porozószcrckké, granulátumokká, cmulziókonccntrátumokká, illetve koncentrált oldatokká. A koncentrált szerekből vízzel való hígítással általában 0,01 - 0,1 s% hatóanyagtartalmú pcrinctlcvck készíthetők. A találmány szerinti szerek a hatóanyag mellett szilárd vagy folyékony hordozó-, illetve hígítóanyagot, valamint felületaktív adalékot és esetleg egyéb segédanyagokat tartalmazhatnak. Folyékony hordozó-, illetve hígítóanyagként alifás, aromár. vagy ciklusos szénhidrogént, elsősorban aromás szénhidrogént, célszerűen 8—12 szénatomos aromás szénhidrogént, például xilolt vagy szubsztituált naftalint, továbbá ciklohexánt, paraffint, ftálsavésztert, például dibutil- vagy dioktilftalátot, alkoholokat és glikolokat, valamint étereiket és észtereiket, például etanolt, etilénglikolt, etilén-glikol-monometil- vagy -etil-étert, ketonokat, például ciklohexanont, erősen poláris oldószert, például N-metil-2-pirrolidont, dimetil-szulfoxidot vagy dimetil-formamidot használhatunk. Szi árd hordozóanyagként — például porozószerekhez és diszpergálható porokhoz — előnyösen természetes ásván>i őrleményt, például kalcitot, talkumot, kaolint, montnorillonitot, attapulgitot, nagydiszperzitású kovasavat vagy nagydiszperzitású, jó felszívóképességfl polimerizí tumokat; granulált hordozókat, például mészkövet, égetett agyagot, szepiolitot vagy bentonitot; nem szorptív hordozóanyagot, így kalcitot vagy homokot hasznaihatunk. A felületaktív adalék ionos vagy nemionos lehet. Anionos felületaktív adalékként nagy szénatomszámú, elsősorban 10—22 szénatomos zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és adott esetben szubsztituált ammcniumsói, így az olajsav vagy sztearinsav nátriumvagy káliumsói, természetes zsírsavelegyek, például zsírsav-in :til-laurinsók, továbbá zsírsav-szulfonátok, zsírsavszulfátok, szulfonált benzimidazol-származékok vagy alkil-aril-szulfonátok használhatók. Tapadást elősegítő segédanyagként például karboximetil-cellulóz, természetes vagy mesterséges, porított, szemcsés vagy gumiszerű polimerek, így arabmézga, polivinil-clkohol, polivinil-acetát használható. A találmány szerinti szerek hatóanyag-tartalma 95 tömegé-ig terjedhet. A következőkben néhány szer összetételét ismertetjük. 1. Emuhiökoncentrátum 5,0 tömcg% 3-metil-4,5-diklór-benzotriazol-l-N-oxid 3.4 tömege epoxidált növényi olaj 13,4 tömeg% zsíralkohol-poliglikol-éterből és kalcium alkil-aril-szuífonátból álló emulgeátor 4C,0 tömeg% dimetil-formamid 38,2 tömeg% xilol. A;: alkotórészeket összekeverjük és felhasználáshoz vízzé' 0,01-0,1 tömcg% hatóanyag-tartalomra hígíthatjuk. 2. Szuszpendálható por 10 tömeg% 3-etil-4,5-diklór-benzotriazol-l-N-oxid ? tömcg% nátriuin-zsíralkohol-szulfonát 5 tömcg% naftalinszulfonsav és formaldehid kondenzátum sója 82 tömeg% kaolin. 3. Szuszpendálható por 95 tömeg% 3-metil-4,5,6-triklór-benzotriazol-l-N-oxid 4 tömcg% kalcium-ligninszulfonát 1 tömeg% nátrium-tetrapropilén-benzolszulfonát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 t'. 2
