188563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium-komplex koncentrátum és hidroformilező reakcióközeg előállítására

1 188 563 2 legi ismereteink szerint a legelőnyösebb triaril-foszfin­­ligandum a trifenil-foszfin. A (X) képlettel jellemzett alkil-szubsztituált fosz­­finok is jelen lehetnek a találmány szerinti eljárás során feldolgozott kimerült hidroformilező reakcióközegben. Ezek az alkil-szubsztituált foszfinok, amelyek kívánság szerint adagolhatok hidroformiiezési reakcióelegyekhez, általában a hidroformilezésben résztvevő olefin és a hid­roformiiezési folyamatban alkalmazott triaril-foszfin reakciójával keletkeznek. Például propilénnek a 853 377 számú belga szabadalmi leírásban ismertetett előnyös el­járással végzett hidroformilezése soián in situ propil­­difenil-foszfin, és mellette kimutatható mennyiségben butil-difenil-foszfin is keletkezik. Az említett alkil-szubsztituált foszfinokban jelen­lévő alkil-csoport bármely 2-20, előnyösebben 2-10 szénatomos alkil-csoport lehet. Ezek lehetnek továbbá egyenes vagy elágazó láncúak, és tartalmazhatnak olyan csoportokat vagy szubsztituenseket, amelyek indifferen­­sek a találmány szerinti eljárás folyamán, például hidroxil- és alkoxi-csoportok és más hasonlók. Ilyen alkil-csoportok például az etil-, propil-, izopropil-, butil-, pentil-, hexil-, heptil-, oktil-, decil-, dodecil-, oktadecil-, 2- etil-hexil-, 3-fenil-propil-, 3-hidroxi-propil-, 4-hidroxi­­hexil-, 4-hidroxi-oktil-, 2-etoxi-etil-, 2-metoxi-etil-, 3- etoxi-propil-csoportok és más hasonlók. Mivel általában 2—5 szénatomos a-olefinek hidro­formilezése előnyös, az alkilszubsztituált foszfinok alkil­­csoportjai közül legelőnyösebbek az etil-, propil-, butil­és pentil-csoport. Az alkil-szubsztituált foszfinok áru­csoportja megegyezhet a hidroformiiezési folyamatban alkalmazott triaril-foszfin-ligandum aril-csoportjával, az előnyös aril-csoport a trifenil-foszfinból származó fenil - csoport. Ezek alapján a legelőnyösebb alkil-szubsztituált foszfinok az etil-difenil-foszfin, propil-difenil-foszfin, bu­til-difenil-foszfin és különösen a propil-difenil-foszfin. Meg kívánjuk azonban jegyezni azt, hogy a találmány szerinti megoldás szempontjából csak annyi lényeges, hogy lehetséges az említett vegyületek in situ kezelése és jelenléte a találmány szerinti eljárásban, felhasználható folyadékállapotú kimerült hidroformilező reakcióközeg­ben, de jelenlétük nem feltétlenül szükséges. A ródium-komplex katalizátor, a triaril-foszfin és az említett alkil-szubsztituált foszfinok mennyisége, amely a találmány szerinti eljáráshoz alkalmazható ki­merült hidroformiiezési reakcióközegben jelen lehet, nem kritikus, mivel ezt csak az adott, betöményíleni kí­vánt kimerült hidroformilező reakcióközeg szabja meg. így a felhasználható kimerült hidroformilező reakció­közeg lehet bármely 2—20 szénatomos olefin, különösen a-olefin bármely fajta hidroformilező reakcióközege, amely részben dezaktiválódott ródium-komplex katalizá­tort és szabad triaril-foszfint tartalmaz. Hasonlóképpen a kimerült hidroformilező reakcióközegben jelenlévő részben dezaktiválódott ródium-komplex katalizátor, szabad triaril-foszfin és alkil-szubsztituált foszfin meny­­nyisége megfelel az egyes alkotórészek eredetileg beada­golt és/vagy a hidroformiiezési folyamai során in situ ke­letkező alkotórészek mennyiségének, amennyiben a ki­merült reakcióközegből a találmány szerinti eljárásban felhasználható ródium-komplex koncén trátumot kíván­juk előállítani. Általában a találmány szerinti eljárás so­rán felhasználható kimerült hidroformilező reakció­közegben jelenlévő alkil-szubsztituált foszfin mennyiség 0—20 tömeg%, előnyösebben 1-10 tömeg% lehet a ki­merült közeg teljes mennyiségére vonatkoztatva, míg a jelenlévő triaril-foszfin mennyisége 0,5-40 tömeg%, vagy ennél is több lehet a kimerült közeg teljes mennyi­ségére vonatkoztatva. Mielőtt a kimerült reakcióközeg­nek a találmány szerinti betöményítési eljárását végre­hajthatnák, ha kívánatos, a kimerült hidroformilező reakcióközegben lévő foszfin-vegyületek eltávolíthatók vizes malcinsav- vagy maleinsavanhidrid-oldat alkalmazá­sával, amint azt a 4 288 304 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás részletesebben ismerteti. Ahhoz, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásával megfelelő eredményt érjünk el, nem szükséges a foszfi­­noknak a fenti módon történő előzetes eltávolítása. A találmány szerinti eljáráshoz felhasználható kimerült hidroformilező reakcióközegben jelenlévő, részben dez­aktiválódott ródium-komplex katalizátor mennyisége természetesen el kell, hogy érje azt a minimális mennyi­séget (katalitikus mennyiség), amely szükséges ahhoz, hogy folyamatosan katalizálja a hidroformiiezési reak­ciót, amelyből a találmány szerinti eljárásban felhasznál­ható kimerült reakcióközeg származik. Általában a ki­merült reakcióközegben a szabad fémként számított ródiam koncentrációja körülbelül 25 ppm és körülbelül 1000 ppm, előnyösen körülbelül 50 ppm és körülbelül 400 ppm között van. Mivel a hidroformiiezési reakciók rendszerint a ródium-komplex katalizátor valamelyik oldószerének jelenlétében játszódnak le, lehetséges, sőt előnyös, ha a találmány szerinti eljárásban felhasználható kimerült hidroformilező reakcióközeg ugyanolyan mennyiségben tartalmazza a katalizátor valamely oldószerét, mint amennyi oldószer a folyadék állapotú hidroformilező reakcióközegben jelen van. Ezek az oldószerek a hozzá­­értők számára közismertek, ilyen anyagokat a 3 527 809 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás is ismertet, előnyösebb oldószerek azonban azok a maga­sabb forráspontú, folyékony aldehid-kondenzációs ter­mékek, amelyeket előállításukkal együtt részletesebben ismertet a 853 377 számú belga és a 4 148 830 számú USA szabadalmi leírás. Ezek alapján megállapítható, hogy a találmány szerinti eljárásban fek.olgozható ki­merült reakcióközegben jelenlévő oldószer mennyisége nem lényeges eleme a találmányi gondolatnak és e meny­­nyiség előnyösen megegyezik az említett oldószernek a hidroformilezésben alkalmazott folyékony reakció­közt gbe adagolt és/vagy benne is in situ keletkező meny­­nyiségévcl. Amennyiben van oldószer a kimerült reakció­­közegben, annak mennyisége a reakcióközeg teljes töme­gének 10-95 %-a lehet. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott kimerült hidr rforrnilező reakcióközeg azoknak az aldehideknek legalábbis egy részét tartalmazza, amelyeket abban az adott hidroformiiezési reakcióban állítottak elő, amely­ből a kimerült reakcióközeg származik. Például a propi­lén hidroformilezésével butiraldehidek állíthatók elő. Ezeknek az aldehideknek a kimerült reakcióközeg­­ben jelenlévő mennyisége természetesen csak az adott hidroformiiezési folyamattól fügtg. Általában a kimerült reakcióközeg annak teljes tömegére vonatkoztatva körül­belül 0,1 - körülbelül 30 tömeg% mennyiségben tar­talmazza a termékként keletkezett aldehideket. Termé­szetes továbbá, hogy a kimerült hidroformilező reakció­közeg kisebb mennyiségben tartalmazhat reagálatlan kiindulási anyagokat (olefineket) és foszfin-oxidokat, amelyek általában a hidroformiiezési folyamatban jelen­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom