188563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ródium-komplex koncentrátum és hidroformilező reakcióközeg előállítására
1 188 563 2 umot és a rádiumhoz képest kb. 85:1 mólarányú, kb. 50 tömeg%-ban jelenlévő trifenilfoszfint tartalmazott. Az oldat egyes részleteit vízzel vagy különféle bázisos anyagok 5 tömeg%-os oldatával és ezt követően vízzel mostuk, hogy a bázisos mosófolyadék nyomait eltávolítsuk. Mosás után az oldatokat megszárítottuk, majd katalizátorként alkalmaztuk azokat propilén hidroformilezéséhez, reaktorként keverős autoklávot használtunk, a reakcióelegy hőmérséklete kb. 100 °C, az 1:1:1 mólarányú szén-monoxid, hidrogén és propilén clegyéből álló gőztér össznyomása kb. 75 psi (5,173 bar) volt. Az egyes oldatrészlctek relatív katalitikus.aktivitása, mosás előtt és után, az alábbi 1. táblázaton látható, egységnyi aktivitásúnak az oldat mosás előtti katalitikus aktivitását választottuk. I. táblázat Mintaszám Mosóanyag pH Relatív aktivitás 1 _ _ 1,00 2 H20 7,7 1,09 3 NaHC03 9,0 1,15 4 Na2C03 11,4 1,11 5 KOH 13,0 1,20 14. példa A 8. példában ismertetett módon készített egyik, kb. 6481 ppm rádiumot tartalmazó rádium-komplex koncentrátum egyes részleteit kb. 160 °C-on 2, 4, 8 és 16 percen át melegítettük. Egy nem melegített részletet, és a koncentrátum melegített részleteit megfelelő menynyiségű trifenilfoszfinnal és Texanollal hígítottuk, így olyan hidroformilcző reakcióközeget kaptunk, amely ki). 300 ppm rádiumot és a rádiumhoz képest kb. 66:1 mólarányú, kb. 5 tömeg%-ban jelenlévő trifenilfoszfint tartalmazott. Az egyes oldatok egy-egy részletét katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez, reaktorként keverős autoklávot használtunk, a reakcióelegy hőmérséklete kb. 100 °C, az 1:1:1 mólarányú szén-monoxid, hidrogén és propilén elegyéből álló gőztér össznyomása 75 psi (5,173 bar). Az egyes oldatok egy-egy másik részletét először nátrium-hidrogén-karbonát 5 tömeg%-os vizes oldatával, majd vízzel mostuk, ezt követően szárítás után katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez, amely szintén ’.z előbbiekben ismertetett körülmények között folyt le. Az egyes oldatrészek relatív katalitikus aktivitása, mosás előtt és után, az alábbi II. táblázatban látható, egységnyi aktivitásúnak a nem melegített rádium-komplex koncentrátumból származó oldatok katalitikus aktivitását választottuk. II. táblázat Melegítés ideje (perc) Relatív aktivitás mosás előtt Relatív aktivitás mosás után 0 1,0C 1,00 2 0,94 0,97 4 0,92 0,97 8 0,89 0,93 16 0,85 0,84 Megjegyzendő, hogy a 2., 7., 8., 9., 11. és 12. példákban tárgyalt koncentrátumokat levegővel érintkezve tároltuk 3-4 hónapig, mielőtt aktivitásukat meghatároztuk volna, így feltételezhető, hogy a példák leírásánál ismertetett aktivitásuk legalábbis valamelyest növekedhettek azáltal, hogy a koncentrátumokba készítésük és/vagy levegőn való hosszas tárolásuk során levegő diffundálhatott be, mivel a találmány szerinti eljárással filmbepárlóban készített olyan koncentrátumok aktivitása, amelyeket készítésük napján vagy nem sokkal elkészítésük után megvizsgáltunk, mosás előtt kb. 45- 55 %-a, a mosást követően pedig kb. 55-70 %-a volt a friss rádium-komplex katalizátor aktivitásának. Ugyanazon a napon, amikor a kb. 5672 ppm rádiumot tartalmazó ródium-komplex konccntrátumot desztillációs maradékként előál ították, a koncentrátum egy részletét megfelelő mennyiségű trifenilfoszfinnal és Texanollal hígítottuk, és így olyan, barna színű oldathoz jutottunk, amely kb. 300 ppm rádiumot és a rádiumhoz viszonyítva mintegy 65:1 mólarányú kb. 5 tömeg%-ban jelenlévő szabad trifenilfoszfint tartalmazott, ennek az oldatnak egy részletét katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez, reaktorként keverős autoklávot használtunk, a reakcióelegy hőmérséklete kb. 100 °C volt, az 1:1:1 mólarányú szén-monoxid, hidrogén és propilén elegyéből álló gőztér össznyomása 75 psi (5,173 bar) volt. A ródiumforrásként a fenti eljárással készített konccntrátumot alkalmazó ródium-komplex katalizátor aktivitása kb. 34 %-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalmazott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásának. Szintén ugyanazon a napon az előbbiekben ismertetett módon készített hígított ródium-komplex koncentrátum egy másik részletét először nátrium-hidrogén-karbonát 5 tömcg%-os vizes oldatával, majd vízzel mostuk, ezt követően szárítás után az előbbiekben ismertetett körülmények között katalizátorként alkalmaztuk propilén hidroformilezéséhez. Ebben az esetben a ródiumkomplex katalizátor aktivitása megnövekedett és kb. 57 c,'c-a volt az ugyanilyen körülmények között alkalmazott friss ródium-komplex katalizátor aktivitásának. Ugyanennek a kb. 5672 ppm rádiumot tartalmazó ródium-komplex koncentrétumnak egy másik részletén 64 órán keresztül, szobahőmérsékleten levegőt buborékoltattunk át. A levegővel kezelt részletet készítésének napján, az előbbiekben ismertetettel megegyezően felhígítottuk, és így olyan, világosbarna színű oldathoz jutot-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 16
