188555. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,2,3-tia-diazolszármazékot tartalmazó levéltelenítő szer
1 188 555 2 és/vagy szilárd hordozóanyagokat, illetve hígítószereket és adott esetben nedvesítő-, tapadást elősegítő-, emuigeáló- és/vagy diszpergáló segédanyagokat tartalmaznak. Megfelelő folyékony hordozóanyagok például a következők: a víz, alifás és aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol, dklohexanon, izoforon, dimetil-szulfoxid, dimetil-formamid, továbbá ásványolaj-frakciók. Szilárd vivőanyagként ásványi anyagok - például tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, attaclay, mészkő, kovasav - és növényi termékek, például lisztek alkalmazhatók. Felületaktív anyagokra példaképpen a következőket említjük meg: nátrium- vagy kalcium-ligninszulfonát, poli(oxi-etilén)-alkil-fenil-éter, naftalinszulfonsavak és ezek sói, fenolszulfonsavak és ezek sói, formaldehid-kondenzátumok, zsíralkohol-szulfátok, hosszúláncú zsírsavak sói, valamint szubsztituált benzolszutfonsavak és ezek sói. A fentiekben jellemzett keverék hányada a különböző készítményekben széles határok között változhat . A szerek például a keverék 5-95 tömeg%-át, 95-5 tömeg% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben legfeljebb 30 tömeg% felületaktív anyagot tartalmaznak. A komponensek tömegaránya a jellemzett keverékben a növények érzékenységétől és ellenállóképességétől, az alkalmazás időpontjától, a klimatikus- és talajviszonyoktól függ. A felhasznált mennyiség a kívánt levéltelenítő hatás elérésére rendszerint 1-10 000 g keverék/'na, előnyösen 10-1000 g keverék/ha. A találmány szerinti szert szokásos módon alkalmazhatjuk, például vízzel, mint vivőanyaggal, körülbelül 100-100 liter/ha perinetlevet használva. A szert alkalmazhatjuk az úgynevezett „Low-Volume-” vagy „Ultra-Low-Volume-” eljárásban is. A fentiekben jellemzett keverék levéltelenítő hatású anyagai és bázisos adalékai ismertek és önmagukban ismert eljárásokkal előállíthatok. A készítmények előállítására például a következő alkotókat alkalmazzuk: a) 95 tömeg% keverék, amely l rész l-fenil-3-(l ,2,3- -tia-diazol-5-il)-karbamidból és 1 rész kálium-karbonátból áll, 4 tömeg% kaolin, 1 tömeg% N-metil-N-oleil-taurin-nátriumsó és ligninszulfonsav-kalciumsó bázisú felületaktív anyagok b) 80 tömeg% keverék, amely 1 rész 5-(fenil-karbamoil-imino)-l ,2,3-tia-diazolin-2-id kalciumsóból és 6 rész alkil-aminból áll, 10 tömeg% ligninszulfonsav-kalciumsó, 3 tömeg% tetraetilén-glikol-fenil-éter-monokénsav észterének ammóniumsója, 7 tömeg% kolloid kovasav c) 20 tömeg% keverék, amely 1 rész 5-(fenil-karbamoil-imino)-l,2,3-tia-diazolin-2-id-magnéziumsóból és 1G rész káliumfoszfátból áll. 70 tömeg% tonzil, 8 tömeg% celszurok, 2 tömeg% zsírsav-kondenzációs termék bázisú nedvesít őszer d) 5 tömeg% keverék, amely 3 rész l-fenil-(l ,2,3-tia-diazol-5-il)-karbamidból és 10 rész ammónium-karbonátból áll, 80 tömeg% tonzil, 10 tömeg% celszurok, 5 tömeg% zsírsav-kondenzációs termék bázisú nedvesítőszer. A szereket például úgy állítjuk elő, hogy az egyes alkotókat dobban összekeverjük, majd malomban megőröljük. Ezek a szerek vagy közvetlenül vagy vízzel végzett hígítás után vihetők a kezelendő növényekre. Ezen készítmények pH-értéke különösen jelentős a keverék hatásnövelése szempontjából és ezért célszerűen 8-nál nagyobb,előnyösen 9,5-11,5 legyen. Az alábbi példák alapját növényházban végzett kísérletek képezik, amelyet rendszerint 5-8 valódi lomblevéllel rendelkező gyapot-növényeken végeztünk. A szereket olyan vizes készítmények alakjában alkalmaztuk, amelyek a fentiekben megadott összetételeken alapultak. A kísérleteket az alkalmazást követőén ledobott levelek megszámlálásával és az összlevelek számára vonatkoztatott százalékos hányad kiszámításával értékeltük ki. Az egyes kísérletekben kísérleti elemenként mindig ugyanannyi számú levél állt rendelkezésre. Kísérletenként a levelek száma kísérleti elemenként eltérő volt, éspedig 20 és 28 lomblevél közötti, kísérleti elemenként. Az alábbi példák adatokat tártál maznak a hatóanyagra, a bázisosan reagáló anyagra, a keverékre, a felhasznált mennyiségre, valamint a levéltelenítés meghatározott százalékos arányára vonatkozóan. A találmány szerinti kombinációval elért százalékos arányú levéltelenítés után részben megadjuk zárójelben azt a - S.R.Colby szerint ismertetett módszerrel - kiszámított értéket Is, amely additív hatás esetén várható lenne [S.R.Colby „Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combinations”. Weels 15/1 (1967) p. 20-22]. A számítást a következő képlet alapján végeztük: ahol X = levéltelenítés % az A anyaggal, p kg hatóanyag/ha esetén Y = levéltelenítés % a B anyaggal, q kg hatóanyag/ha esetén E = várt levéltelenítés A + B révén, p + q kg/ha esetén Amennyiben az észlelt érték nagyobb, mint a Colby szerint számított E érték, úgy a kombináció szinergetikus hatású. Az alábbi példák eredményei világosan szemléltetik a levéltelenítő hatású anyagnak az önmagukban hatástalan bázisosan reagáló anyagok által előidézett hatásnövelést. Az alábbi alkalmazástechnikai példáknál olyan formált készítményből indultunk ki. amely 20 tömeg% hatóanyagot vagy aktivátort tartalmazott egyedül,illetve ilyen összmennyiségű. az alábbi példákban részletezett arányú keveréket tartalmazott, 70 tömeg% tonzilon, 8 tömeg% celszurokon és 2 tömeg% zsírsavkondenzációs termék bázisú nedvesítőszeren kívül. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
