188552. lajstromszámú szabadalom • 2-/1-Etoxi-amino-butilidén/-5-/2-etil-tio-propil/-ciklohexán-1,3-diont és 3,6-diklór-2-pikolinsav-monoetano-ammóniumsót együttesen tartalmazó gyomírtószer

1 188 552 2 A találmány olyan gyomirtószerre vonatkozik, amely hatóanyagként 2-(l-etoxi-amino-butiHdén)-5-(2-etil-tio­­-propil-ciklohcxán-1,3-dion és 3,ó-dikiór-2-pikolinsav­­-monoetanol-ammóniumsó keverékét tartalmazza. Ismert, hogy a ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó készítmények gyomirtásra használhatók. Az ilyen készítmények hatásukat a fűféle gyomokon és haszonnövényeken fejtik ki. A széleslevelű haszonnövé­nyek jól elviselik őket (2 439 104. számú német szövet­ségi köztársasági közzétételi irat és a 2 822 304, számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat). Ismert továbbá az is, hogy a 3,6-diklór-pikolinsavat vagy annak sóit és észtereit tartalmazó készítmények gyomirtó hatást mutatnak (1 228 848. számú német szö­vetségi közzétételi irat). Az utóbbi készítmények előnyö­sen széleslevelű növényekkel szemben hatásosak, a ke­­resztvírágúak családjába tartozó növényeket azonban károsítják, továbbá a fűfélékkel szemben csak kismérték­ben hatásosak (Herbicide Handbook of the Weed Science Society of America, 4. kiadás, 1979-, 16|. oldal). Isme­retesek olyan gyomirtó készítmények, amelyek 3,6-di­­kiór-pikolinsav vagy ciklohexán-1,3-dion-származék egy vagy több, más hatóanyaggal alkotott keverékét tartal­mazzák (2 524 876. és 2 541 702. számú német szövet­ségi köztársasági nyilvánosságrahozatali íratok, Î 508 478. számú Egyesült Királyság-beli szabadalmi ieírás, Chemi­cal Abstracts 91. 103738c és 92. 1546u). Azt tapasztaltuk, hogy az olyan gyomirtószerek, ame­lyek hatóanyagként 2-(l-etoxi-amino-butilidén)-5-(2-etil­­-tio-propil)-ciklohexán-l ,3-dion és 3,6-diklóf-2-pikoIin­­sav-monoetanol-ammóniumsó keverékét tartalmazzák, jobb gyomirtó hatást mutatnak, mint az olyan szerek, amelyek hatóanyagként csak a ciklohexán-1,3-dion-szár­­mazékot vagy a 3,ó-diklór-2-fHko!insav-inonoetano!-3ra­­móniumsót tartalmazzák. A hatóanyagkeveréket tartal­mazó szerek - különösen fűfélékkel szemben — sziner­­geíikus hatást mutatnak. A hatóanyag-keverékben a komponensek tömeg­aránya széles tartományban változhat. A keverési arány megválasztása elsősorban a kiirtandó gyomnövények spektrumától, a kiirtandó növények fejlettségi fokától, illetve attól függ, hogy a szert szelektív gyomirtásra akar­juk-e használni gyomos haszonnövény kultúrában, fák­kal vagy cserjékkel beültetett területen vagy pedig a vegetáció totális kiirtására. A szerekben a 2-(i-etoxi­­-amino-buídidén) -5- (2-etil-tio-propi!) - ciklohexán-l ,3- -dion és a 3,6-dikiór-2-pikolinsav-monGetanol-ammó­­niumsó tömegaránya (3:1)—(1:3),előnyösen (1:1 )—íJ :2). A találmány szerinti gyomirtószer szükséges mennyi­sége a növényállomány összetételétől, a növények fej­lettségi fokától és az alkalmazás helyének a klímaviszo­nyaitól függ. A felhasznált szer mennyisége hektáron­ként és kezelésenként általában 0,1-5 kg Íratóanyag­keveréknek felel meg. A találmány szerinti gyomirtószereket általában olyan széleslevelű kultúrákban alkalmazhatjuk amelyekben a gyomirtáshoz szükséges mennyiségű szer nem okoz káro­sodást, így például repcében és más káposztafélékben, valamint cukor- és takarmányrépában (Beta) és lenben. A találmány szerinti szereket a haszonnövények és nemkívánt növények kikelése előtt és után alkalmazhat­juk; előnyösen a nemkívánt növények kikelése után alkalmazzuk őket. A találmány szerinti gyomirtószereket például közvet­lenül permetezhető oldatok, továbbá porok, szuszpen­zlók - nagy hatóanyagtartalmú vizes, olajos vagy más szuszpenziók - vagy diszperziók, emulziók, olajos disz­perziók. paszták, porozószerek, szórható szerek vagy szemcsés készítmények alakjában alkalmazhatjuk perme­tezéssel, ködképzéssel, szórással, porozással vagy öntö­­. őssel. Az alkalmazási formák az alkalmazás céljához igazodnak; arra van szükség, hogy minden esetben a ta-. lálmány szerinti hatóanyag-keverék legfinomabb eloszlá­sát biztosítsák. A közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, pasz­ták vagy olajos diszperziók előállításához a közepes vagy magas forráspontú ásványolaj-frakciók — így a kerozin ■agy gázolaj -.továbbáa kőszénkátrányolajok, valamint a növények vagy állati eredetű olajok; ciklusos és aromás szénhidrogének és származékaik, például benzol, toluol, xüo!, paraffin, tetraliidronaftaün, alkilezett naftalin, metanol, etanol. propanol, butanol, kloroform, széfi­­-tetraklorid, ciklohexanol, cikJohexanon, klórbenzol, izoforon; erősen poláris oldószerek, például a dimetil­­-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, víz jön­nek számításba. Felhasználásra közvetlenül alkalmas készítményeket emulziókoncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesít­hető porokból, olajos diszperziókból víz hozzáadásával állíthatunk elő. Emulziók, paszták vagy olajos diszper­ziók előállításához az anyagokat önmagukban vagy vala­milyen olajban vagy oldószerben feloldva, nedvesítő-, tapadást elősegítő, diszpergáló- vagy emulgálószer segít­ségével vízben homogenizálhatjuk A hatóanyagból, ned­vesítő-, tapadás* elősegítő-, diszpergáló- és emulgáló­­szerből és esetleg oldószerből vagy olajból álló koncent­­rátumokai is készíthetünk, amelyek alkalmasak 8 vízzel való felhígításra. Felületaktív adatékként például az alábbiak jönnek számításba: ligninszulfonsav, naftalmszuiíonsav, fenoi­­szulfonsav alkálifém-, alkáiiföldfém-, ammóniumsói, al­­ksl-aril-ízulfonátok, alkil-szuifátok, aikil-szulfonátok, a dibutil-naftalin-jzulfonsav alkálifém- és alkáiiföldfém-sói, zsíralkoholszulfátok, zsíisavas alkálifém- és alkáliföld­­fémsók. szulfátéit hexadekanolok, heptadekanolok, ok­­tadekanciok sói, szulfátéit zsíralkohol-glikol-éter sói, szulfonált naftalin és naftalinszármazékok formaldehid­del alkotott kondenzációs termékei, naftalin, illetve naf­­talinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, poli(oxi-etilén)-okíi! fenil-éter, etoxilezett izooktil-fenol, oktil-fenol és nonil fenol; aikil­­-feníl-poliglikol éterek, tribut 11 -fenil-poliglikol-éterek, al­­kil-aril-poliéíer-aSkoholok, triizodecil-alkohol, zsiralko­­hol etilén-oxid kondenzátumok, etoxilezett ricinusolaj, polj(oxi-etiíén)-*lktl-éterek, etoxilezett poli(oxi-propi­­lén). lanríl-alkohol-poliglikcl-éter-acetál, szorbit-észterek, lignin,szulfitszennylúgok és metíí-cellulóz. Porokat, szórható szereket és porozószereket a ható­anyagok szilárd hordozóanyaggal való összekveiésével vagy együttes niegűrlésével állíthatunk elő. A szerek 0,1 -95 tömeg% - előnyösen 0,5-90 tö­megé - hatóanyag-keveréket tartalmaznak. Az alábbiakban néhány példát adunk meg a szerek összetételére. 1. példa 20 tömegrész 3:1 tömegarányú 2-(l -etoxi-amino-bu­­tilidén)-5-(2-etil-tio-piopi!)-cik!ohexán-l ,3-dion és 3,6-di-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 î

Next

/
Oldalképek
Tartalom