188536. lajstromszámú szabadalom • Difenil-étereket tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 536 2 80 sr 41, sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk 3 sr diizobutil-naftalinszulfonsav-nátriumsóval, szulfUszennylúgból származó 10 súlyrésznyi ligninszul- 5 fonsav-nátriumsóval és 7 sr porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeó'röljük. V. példa <VI. példa 10 5 sr 55. sorszámú hatóanyagot összekeverünk 95 sr porított kaolinnal. 5 s% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. 15 VII. példa 30 sr 56. sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk 92 sr porított kovasavgéllel, és a kovasavgélre per- 20 metezett 8 sr paraffin olajjal. Jó tapadóképességű szert kapunk. VIII. példa 25 20 sr 131. sorszámú hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 sr dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 sr zsíralkohol-poli(glikol-éter)-rel, fenol, karbamid és formaldehid kondenzátumának 2 sűlyrésznyi nátriumsójá- 30 val és 68 sr paraffinos ásványolajjal. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti szereket a növények kikelése előtt vagy után alkalmazhatjuk. A kezelést előnyösen a gyomnövények kikelése után végezzük. Ha a találmány 35 szerinti szereket bizonyos haszonnövények kevésbé tűrik, olyan kijuttatási módszert alkalmazhatunk, amely alkalmas az érzékeny haszonnövények leveleinek a lehetőségek szerinti megkímélésére és a szer csak a levelek alatt tenyésző gyomnövényekre, illetve a szabad talaj- 40 felületre jut. A szer felhasznált mennyisége a hatóanyagra vonatkoztatva az évszaktól, a növényektől és fejlődési állapotuktól függően 0,005-3 kg/ha lehet. ; ■ A találmány szerinti gyomirtószereknek a haszon- 45 növények és a gyomnövények fejlődésére kifejtett hatása növényházi vizsgálatokkal mutatható be. (II—IX. táblázatok). Tenyészedényként 1,5 s% humuszt tartalmazó agyagos homokkal töltött 300 ml-es műanyag virágedények 50 szolgáltak. A kísérleti növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. Közvetlenül a vetés után juttattuk ki a találmány szerinti gyomirtószereket a talaj felületére (kikelés előtti kezelés). A hatóanyagokat tartalmazó szereket (készül- 55 tek az I—V vagy VIII.példa szerint) vízben szuszpendáltuk vagy cmulgcálluk és finom eloszlatáséi porlasztóval permeteztük ki. Ennél a kezelési módszernél a felhasznált mennyiség 3,0 kg/ha hatóanyag. A szer kijuttatása után az edényeket kissé .meglocsoltuk, hogy a magvak 60 csírázását és fejlődését elősegítsük. Ezután a növények kikeléséig az edényeket átlátszó műanyag tetővel lefedtük. A lefedés elősegítette a kísérleti növények egyenletes fejlődését, amennyiben azt a szerek nem befolyásolták. 65 A kikelés utáni kezeléshez a kísérleti növényeket fejlődési jellegüknek megfelelően 3-15 cm magasra hagytuk nőni és a kezelést ezután végeztük. A kikelés utáni kezelésben vizsgált rizs- és szójanövényeket tőzeggel dúsító t táptalajon tenyésztettük. Itt az eredmények befolyásoltságától nem kell tartani, mivel a növényeket csak kikelésük után kezeltük a gyomirtószerekkel. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül vetett és azonos edényben fejlődött növényeket választottunk vagy először a növényeket csíráztattuk, majd a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti edényekbe palántáztuk. A felhasznált mennyiség a hatóanyagtól függően 0,03—0,25 kg/ha volt. A kísérleti edényeket növényházban tartottuk és a hőigényesebb növényeket a melegebb részen (20-35 °C) a mérsékeltebb hőigényű növényeket 10—25 °C-on tartottak. A kísérleti időszak 2—4 hél volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és a kezelés hatására fellépő jelenségeket feljegyeztük. Az értékelést 0-tól 100-ig terjedő számsor alapján végeztük. A 100 azt jelenti, hogy a magvak nem keltek ki, illetve a növények legalább föld feletti részei teljesen elpusztultak. A növényházi vizsgálatokban a következő növényeket alkalmaztuk: Amaranthus spp., Arachys hypogaea (földimogyoró), Chenopodium alburn, Euphorbia geniculata, Glycine max (szója), Ipomoea spp., Lamium spp., Oryza sativa (rizs), Sida spinosa, Sinapis alba, Solanum nigrum, Trit cum aestivum (búza). Viola tricolor. A szelektív gyomirtó hatás vizsgálata során megállapítottuk, hogy a 2., 3., 4., 5. vagy 31. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek a széleslevelű gyomokat a haszonnövények szelektív kímélése mellett irtják. Ezekben a vizsgálatokban a 41., 42., 43., 98. vagy 131. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek szintén nagyon jó gyomirtó hatást fejtettek ki és a haszonnövények — így föld mogyoró és rizs - nem vagy csekély mértékben vág) átmenetileg károsodtak. Az 55. vág)- 77., illetve 82., 87. vagy 106. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek 0,06, illetve 0,25 kg/ha hatóanyag alkalmazása esetén jó hatást fejtettek ki széleslevelű gyomokra anélkül, hogy a búzát károsították volna, eltekintve csekély, illetve átmeneti károsodástól. Például az 56. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószer 0,06 kg/ha hatóanyag mennyiségben a széleslevelű gyomnövényeket nagyon jól irtotta és a haszonnövényekre szelektív volt. Kikelés előtti kezelés esetén például az 56., 194., 197 vagy 198. hatóanyagokat tartalmazó gyomirtószén k 3,0 kg/ha hatóanyag alkalmazása esetén gyomirtó hatást mutattak. A kezelési módszerek sokoldalúsága alapján a találmány szerinti gyomirtószercket számos haszonnövényülteTvényben használhatjuk káros növények, elsősorban székslevelű évelő gyomok irtására. Például a következő haszonnövény ültetvények jöhetnek számításba. Allium cepa Ana ías comosus Ara< his hypogaea Asparagus officinalis Avena sativa Beta vulgáris spp. altissima Beta vulgaris spp. rapa Beta vulgaris spp. esculenta Brassica napus var. napus Brassica napus var. napobrassica vöröshagyma ananász földimogyoró spárga zab cukorrépa takarmányrépa cékla repce lövés répa 7
