188513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszúkás tartószerkezet, valamint falszerkezet építésére talajban, és segéd-tartószerkezet ez eljárás foganatosításához
1 188 513 2 azután a 8 lejtakna alsó — az 5 teherhordó talajrétegben már önmagában ismert módon kivitelezett — szakaszának a folytatásában alulról felfelé, az a nyíl irányában haladva a következőképpen építjük meg a lejtakna felső szakaszát : a már meglevő 10 lejtaknafalra, illetve a 20 acél mintaívekre támaszkodó 16 homlok-tűzőszerkezet, valamint a talajkipergés ellen előirányzott 21 tűzőpallók (2. és 4, ábra) védelmében pl. mintegy/= 1,0 m-es fogásokkal haladunk előre a földkitermeléssel és a 10 lejtakna falat alkotó tübbing-elemek elhelyezésével. A 16 homlok-tűzőszerkezet tűzőpallóit 17, mellgerendáját 18, dúcait (fészkeit) pedig 19 hivatkozási számmal jelöltük (2. és 3. ábra). Amíg a 4. ábrán az építés közbeni állapotot rögzítettük keresztmetszetben, az 5. ábrán a kész szerkezet látható. A tübbing-elemekből készült 10 végleges aknafal mögötti hátűrt 22 cementhabarccsal injektáltuk ki. A 6. és 7. ábrán réseit vagy süllyesztett 25 szekrény, valamint ferde 8 lejtakna találmány szerint kialakított kapcsolatát szemléltettük. Ebben az, esetben a 25 szekrényből kiindulva lefelé, az a nyíl irányában haladva építjük meg a végleges műtárgyat. A 24 ideiglenes falszcrkezet építése ugyanúgy történik, amint azt az 1-5. és 9. ábrák kapcsán már részleteztük; az ott már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük a 6. ábrán is. A 25 szekrényben - amely később felszíni csarnok, mozgólépcső gépháza, vagy hasonló befogadására szolgálhat, szaggatott vonalakkal berajzoltuk a 23 tartók létesítésére szolgáló furatok készítésére szolgáló 27 fúrógépet is. A 24 ideiglenes falszerkezet építését ebben az esetben is talajszilárdítással kombináltuk, és a szilárdított talajzónát a 7. ábrán is 7 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 aknafal építése is 16 homloktűző szerkezet segítségével, és a 2. ábrával kapcsolatban részletezett technológiával, illetve fogásokkal, előregyártott tübbing-elemekből történhet. A 7. ábrán látható falszerkezettel egyébként egy iszapos lencsét is átharátoltuk, amely a 4 laza talajon belül egy még gyengébb rétegként jelenik meg. Végül a 8. ábrán függőleges metszetben szemléltettük a találmány alkalmazásának a lehetőségét olyan esetben, amikor a függőleges oldalfalú akna aláfalazásos építését kell biztosítani víz alatti homokos kavicsban, amely nehezen szilárdítható iszaplencsét is tartalmaz. A homokos kavics által alkotott 4 laza tahjba ágyazódott iszaplencsét 30 hivatkozási számmal, a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket pedig a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Az y függőleges középtengelyű, köralaprajzú 28 akna 29 fala készülhet akár monolit vasbetonból, akár kistübbingekből. Első lépésben az akna létesítéséhez szükséges munkateret határoló 24 ideiglenes falazatot készítjük el a már leírt módon, a palástjuk mentén egymásba kapcsolódó 23 tartószerkezetekből, amelyek ebben az esetben értelemszerűen függőleges tenge - lyűek. A függőleges 24 falszerkezet átharántolja a nehezen szilárdítható 30 iszaplencsét, így ennek anyaga a körülhatárolt munkatérbe nem hatolhat be. A határolt munkatérből a földkiemelés, valamint maga a szerkezetépítés folyamatos nyíltvíztartásmellett végezhető a 35 zsomp és az abba merülő (nem ábrázolt) szívócső segítségével. Az aknatérben megépített 31 talptámaszon támaszkodnak fel a 32 dúcok. Ez utóbbiak és a 24 alátámasztó szerkezet támasztják közvetlenül alá a már elkészült aknafalszakaszt. Kipergés ellen itt is 33 tűzőpallók kerülhetnek alkalmazásra. Megjegyezzük, hogy a 24 ideiglenes határolófal építése ebben az esetben is kombinálható injektálásos talajszilárdítással. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a találmány segítségével egyszerű és biztonságos módon oldható meg laza talajokban vagy/és feltöltésekben is munkaterek körülhatárolásához ideiglenes falszerkezetek létesítése anélkül, hogy keszonos munkavégzést, szádfalazást vagy réselést kellene alkalmazni. A találmány még abban az esetben is eredményesen használható, ha a létesítendő munkatér helyén iszapréteg, folyóshomokréteg vagy hasonló húzódik. A tartó-, illetve falszerkezet képes hajlítási és nyírási igénybevételek felvételére, és a falszerkezet mintegy hajlításra igénybevehető kéreg dolgozik együtt az őt körülvevő talajjal. A találmány szerint épült szerkezet a laza, nem teherbíró talajréteg(ek)et mintegy áthidalja, így annak járulékos megtámasztására más eszközökkel nincs szükség. A segéd-tartószerkezet acél I-tartója önmagában is képes már a laza talajtartomány áthidalására, az őt körülvevő utószilárduló anyaggal együttdolgozva pedig kiváló teherbírású tartószerkezetet eredményez; az együttdolgozást a spirálkengyel teszi még kedvezőbbé. Az ideiglenes falszerkezettel minden további nélkül igazodni lehet a mindenkor létesítendő műtárgy, pl. lejtakna, függőleges falú műtárgy stb. keresztmetszetéhez. Különösen jól alkalmazható a találmány pl. épületalapok közelében kivitelezendő, pl. földkiszállításhoz előirányzott lejttárók (lejtaknák) felszínközeli kapcsolatának építésbiztosítására; vízzel telített kohézió nélküli talajok átharántolására; réseit vagy süllyesztett vasbeton szekrényekből építendő lejtős műtárgyak felszíni csatlakoztatásainak biztosítására (pl. metró felszíni kapcsolatok építésénél; csatomabujtatók, szivattyúházak műtárgy-csatlakoztatásainál; általában minden olyan esetben, ahol a kedvezőtlen vízalatti szemcsés, laza talajokban az építés nehézségekkel jár, nem biztos, hogy a talajban az átboltozódás ki tud alakulni és a talajtörés veszélye fenyeget. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett konkrét megoldási lehetőségekre, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás térszín alatti hosszúkás tartószerkezet, például mikrocölöp, horgony vagy hasonló talajban, különösen laza talajban, vagy/és feltöltésben utószilárduló anyag furatba injektálásával történő előállítására, azzal jellemezve, hogy a létesítendő tartószerkezet (23) tervezett helyén a talajban (4, 5) készített — adott esetben fúróiszappal megtámasztott - furatban önmagában is teherviselő segédtartót (9), azt körülvevő vasszerelést, valamint a segédtartóhoz (9) rögzített, annak hosszirányában húzódó injektálócsövet (12) vagy -csöveket tartalmazó segéd-tartószerkezetet (11) helyezünk el, amelynek injektálócsövén (12) vagy -csövein keresztül injektáljuk a furatba az utószilárduló anyagot (15), és azt - önmagában ismert módon - megszilárdulni hagyjuk. 2. Eljárás falszerkezet készítésére talajban, különösen laza talajban vagy/és feltöltcsben, amely eljárás során a létesítendő falszerkezet nyomvonalában egymástól oldal5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4