188513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszúkás tartószerkezet, valamint falszerkezet építésére talajban, és segéd-tartószerkezet ez eljárás foganatosításához

1 188 513 2 azután a 8 lejtakna alsó — az 5 teherhordó talajrétegben már önmagában ismert módon kivitelezett — szakaszá­nak a folytatásában alulról felfelé, az a nyíl irányában haladva a következőképpen építjük meg a lejtakna felső szakaszát : a már meglevő 10 lejtaknafalra, illetve a 20 acél mintaívekre támaszkodó 16 homlok-tűzőszerkezet, valamint a talajkipergés ellen előirányzott 21 tűzőpallók (2. és 4, ábra) védelmében pl. mintegy/= 1,0 m-es fo­gásokkal haladunk előre a földkitermeléssel és a 10 lejt­akna falat alkotó tübbing-elemek elhelyezésével. A 16 homlok-tűzőszerkezet tűzőpallóit 17, mellgerendáját 18, dúcait (fészkeit) pedig 19 hivatkozási számmal jelöltük (2. és 3. ábra). Amíg a 4. ábrán az építés közbeni állapotot rögzítet­tük keresztmetszetben, az 5. ábrán a kész szerkezet lát­ható. A tübbing-elemekből készült 10 végleges aknafal mögötti hátűrt 22 cementhabarccsal injektáltuk ki. A 6. és 7. ábrán réseit vagy süllyesztett 25 szekrény, valamint ferde 8 lejtakna találmány szerint kialakított kapcsolatát szemléltettük. Ebben az, esetben a 25 szek­rényből kiindulva lefelé, az a nyíl irányában haladva épít­jük meg a végleges műtárgyat. A 24 ideiglenes falszcrke­­zet építése ugyanúgy történik, amint azt az 1-5. és 9. ábrák kapcsán már részleteztük; az ott már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási szá­mokkal jelöltük a 6. ábrán is. A 25 szekrényben - amely később felszíni csarnok, mozgólépcső gépháza, vagy ha­sonló befogadására szolgálhat, szaggatott vonalakkal berajzoltuk a 23 tartók létesítésére szolgáló furatok ké­szítésére szolgáló 27 fúrógépet is. A 24 ideiglenes fal­szerkezet építését ebben az esetben is talajszilárdítással kombináltuk, és a szilárdított talajzónát a 7. ábrán is 7 hivatkozási számmal jelöltük. A 10 aknafal építése is 16 homloktűző szerkezet segítségével, és a 2. ábrával kap­csolatban részletezett technológiával, illetve fogásokkal, előregyártott tübbing-elemekből történhet. A 7. ábrán látható falszerkezettel egyébként egy iszapos lencsét is átharátoltuk, amely a 4 laza talajon belül egy még gyengébb rétegként jelenik meg. Végül a 8. ábrán függőleges metszetben szemléltettük a találmány alkalmazásának a lehetőségét olyan esetben, amikor a függőleges oldalfalú akna aláfalazásos építését kell biztosítani víz alatti homokos kavicsban, amely ne­hezen szilárdítható iszaplencsét is tartalmaz. A homokos kavics által alkotott 4 laza tahjba ágyazódott iszaplen­csét 30 hivatkozási számmal, a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket pedig a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Az y függőleges középtengelyű, kör­alaprajzú 28 akna 29 fala készülhet akár monolit vasbe­tonból, akár kistübbingekből. Első lépésben az akna léte­sítéséhez szükséges munkateret határoló 24 ideiglenes falazatot készítjük el a már leírt módon, a palástjuk men­tén egymásba kapcsolódó 23 tartószerkezetekből, ame­lyek ebben az esetben értelemszerűen függőleges tenge - lyűek. A függőleges 24 falszerkezet átharántolja a nehe­zen szilárdítható 30 iszaplencsét, így ennek anyaga a kö­rülhatárolt munkatérbe nem hatolhat be. A határolt munkatérből a földkiemelés, valamint maga a szerkezet­­építés folyamatos nyíltvíztartásmellett végezhető a 35 zsomp és az abba merülő (nem ábrázolt) szívócső segítsé­gével. Az aknatérben megépített 31 talptámaszon tá­maszkodnak fel a 32 dúcok. Ez utóbbiak és a 24 alátá­masztó szerkezet támasztják közvetlenül alá a már elké­szült aknafalszakaszt. Kipergés ellen itt is 33 tűzőpallók kerülhetnek alkalmazásra. Megjegyezzük, hogy a 24 ide­iglenes határolófal építése ebben az esetben is kombinál­ható injektálásos talajszilárdítással. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követke­zőkben foglalhatók össze: a találmány segítségével egyszerű és biztonságos mó­don oldható meg laza talajokban vagy/és feltöltésekben is munkaterek körülhatárolásához ideiglenes falszerkeze­tek létesítése anélkül, hogy keszonos munkavégzést, szádfalazást vagy réselést kellene alkalmazni. A talál­mány még abban az esetben is eredményesen használha­tó, ha a létesítendő munkatér helyén iszapréteg, folyós­­homokréteg vagy hasonló húzódik. A tartó-, illetve fal­szerkezet képes hajlítási és nyírási igénybevételek fel­vételére, és a falszerkezet mintegy hajlításra igénybe­vehető kéreg dolgozik együtt az őt körülvevő talajjal. A találmány szerint épült szerkezet a laza, nem teherbíró talajréteg(ek)et mintegy áthidalja, így annak járulékos megtámasztására más eszközökkel nincs szükség. A se­géd-tartószerkezet acél I-tartója önmagában is képes már a laza talajtartomány áthidalására, az őt körülvevő utó­szilárduló anyaggal együttdolgozva pedig kiváló teher­bírású tartószerkezetet eredményez; az együttdolgozást a spirálkengyel teszi még kedvezőbbé. Az ideiglenes fal­szerkezettel minden további nélkül igazodni lehet a mindenkor létesítendő műtárgy, pl. lejtakna, függőleges falú műtárgy stb. keresztmetszetéhez. Különösen jól alkalmazható a találmány pl. épületalapok közelében ki­vitelezendő, pl. földkiszállításhoz előirányzott lejttárók (lejtaknák) felszínközeli kapcsolatának építésbiztosításá­ra; vízzel telített kohézió nélküli talajok átharántolására; réseit vagy süllyesztett vasbeton szekrényekből építendő lejtős műtárgyak felszíni csatlakoztatásainak biztosítá­sára (pl. metró felszíni kapcsolatok építésénél; csatoma­­bujtatók, szivattyúházak műtárgy-csatlakoztatásainál; ál­talában minden olyan esetben, ahol a kedvezőtlen víz­alatti szemcsés, laza talajokban az építés nehézségekkel jár, nem biztos, hogy a talajban az átboltozódás ki tud alakulni és a talajtörés veszélye fenyeget. A találmány természetesen nem korlátozódik a fenti­ekben részletezett konkrét megoldási lehetőségekre, ha­nem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás térszín alatti hosszúkás tartószerkezet, pél­dául mikrocölöp, horgony vagy hasonló talajban, külö­nösen laza talajban, vagy/és feltöltésben utószilárduló anyag furatba injektálásával történő előállítására, azzal jellemezve, hogy a létesítendő tartószerkezet (23) terve­zett helyén a talajban (4, 5) készített — adott esetben fúróiszappal megtámasztott - furatban önmagában is teherviselő segédtartót (9), azt körülvevő vasszerelést, valamint a segédtartóhoz (9) rögzített, annak hossz­irányában húzódó injektálócsövet (12) vagy -csöveket tartalmazó segéd-tartószerkezetet (11) helyezünk el, amelynek injektálócsövén (12) vagy -csövein keresztül injektáljuk a furatba az utószilárduló anyagot (15), és azt - önmagában ismert módon - megszilárdulni hagy­juk. 2. Eljárás falszerkezet készítésére talajban, különösen laza talajban vagy/és feltöltcsben, amely eljárás során a létesítendő falszerkezet nyomvonalában egymástól oldal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom