188509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegőben hirtelen feldúsuló vagy felhíguló gázok és/vagy gőzök, főleg gázömlés és/vagy gázkitörés jelzésére

1 188 509 2 A találmányi megoldás szerint a levegőtől eltérő gá­zok diffúziós sebességkülönbségét diffúziós szűrő által határolt kamra nyomásváltozásával érzékeljük és folya­matos működésű jelzőkészüléket hozunk működésbe. A berendezés gázérzékelőből és jelzőkészülékből áll. A gázérzékelőben érzékelőfej és jelátalakító van. Az érzé­kelőfejben a kamrát diffúziós szűrő és membrán fogja közre. A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amely alkalmas az iparban, különösen a bányászatban és vegy­iparban a bányatérségekben, illetve az üzemi légterekben a veszélyes gázok hirtelen feldúsulásának, a gázkitörés­nek és/vagy a gázfelszabadulás hirtelen változásainak, pl. a metánfejlődés időszakos megszűnésének jelzésére és így a dolgozók gázkitörést, vagy gázömlést megelőző figyel­meztetésére, vagy riasztására, illetve egyéb preventív in­tézkedések megtételére. Mint ismeretes, a bányalevegőben — leggyakrabban kőszénbányákban — a feldúsuló metán — ha az oxigén­­tartalom 12 % alá csökken - az ott dolgozók fulladását ás bizonyos koncentrációban gázrobbanást okoz. A bányaiparban különböző aktív és passzív védekezési eljárásokat és intézkedéseket alkalmaznak, pl.: feszült­ségcsökkentő fúrás, előzetes anyagkivétel, lazítórobban­tás, provokációs robbantás, védőtelepes művelés, hidrau­likus teleproncsolás. Mindemellett esetenként szükséges a veszélyeztetett helyekről a dolgozók kivonása, a terme­lés megszüntetése és a dolgozók önmentő készülékekkel történő felszerelése. A védekezési módok eredménytelenségének leggyako­ribb oka a veszélyes helyzet kellő időben való felismeré­sének hiánya, és az, hogy a gázkitörés helyétől távolabb, de annak következtében fnég veszélyeztetett helyeken a kellő jelzés nem volt megoldott. A zárt bányatérségekben a metángázkitörés ugyanis nem csak a közvetlen környezetet, hanem a szellőzés irányával szemben hatva és főleg a szellőztető levegő irá­nyában bányaszinteket, sőt egész bányamezőket ellepett. Az ilyen esetben a metángáz terjedési sebessége megha­ladja a dolgozók lehetséges menekülési sebességet. A gázkitörést követő pánikhelyzet mindezt súlyosbít­ja, a dolgozók az önmentő készülék használatát gyakran elmulasztják, veszélybe sodorva önmagukat. A metángáz mennyiség százalékos értékének meghatá­rozására legrégibb és legegyszerűbb a Davy-féle benzin­­oiztonsági lámpával végzett mérés, ahol a láng magassá­gából következtetnek a gázkoncentrációra. E módszer nagy gyakorlatot kíván és a mért érték csak a lámpa köz­vetlen környezetére érvényes, maga a lámpa is (pl. ki­égett háló esetén) súlyos szerencsétlenség okozója lehet. A benzinbizíonsági lámpa elvétől eltérő, de azonos cé­lú megoldások születtek. Az egyik megoldásnál a platina drót adszorpciókcpességét felhasználva, azt villamos árammal hevítik sötétvörös izzásig és ez metántartalmú levegőben tovább melegszik, világosabban izzik, ebből következtetnek a metánkóncentrációra. Más mérőműszereknél, felismerve a platina égéskatali­záló hatását, egy kamrában, amelyen át a vizsgálandó gázt áramoltatják, több száz °C hőmérsékletű platina­huzalt helyeznek el. Az éghető gáz pl. metán hatására a platinahuzal hőmérséklete tovább növekszik, ezzel együtt növekszik a villamos ellenállása is. amit mérnek, és ebből határozzák meg a metán százalékos értékét. A módszer hátránya, hogy a platina metán jelenlétében pá­rolog, csökken a huzal keresztmetszete, villamos ellen­állása növekszik, a mért értékek megbízhatatlanok. A hi­ba különböző módszerekkel sem küszöbölhető ki telje­sen. (Hargittai Emil: Gázok műszeres elemzése. Műszaki Könyvkiadó Bp. 1978. 27. old.) A technika állásához tartozik és a gyakorlatban ez idő szerint a legfejlettebb módszernek az Unor gázelemző­ben felhasznált elvet tartják. Lényege: a vizsgálandó gá­zon áthaladó infravörös sugárzás elnyelődése. A műszer­ben a sugarat egy összehasonlító és egy mérőküvettán eresztik át, az összehasonlító küvettában nemes gáz van. Az érzékelő küvetta nyomásváltozásából határozzák meg a vizsgálandó gáz koncentrációját. A műszert gázkitörés­veszélyes bányákban, a metánszivárgás folyamatos észle­lésére alkalmazzák, egyes esetekben a műszer jelzését központi diszpécser szolgálathoz vezetik. Veszélyes szint észlelésekor a riasztást a diszpécser végzi, külön riasztó hálózaton (telefon, hangosbeszélő). E módszer közvetlen riasztásra alkalmatlan, a műszer felépítése bonyolult, optikai rendszere miatt a szennye­ződésre érzékeny, motorikus meghajtást és felfűtést igé­nyel, különböző gázfajtákra történő átállítása nehézkes, hirtelen gázkoncentráció-változást nem a szükséges mér­tékben érzékeli és reakcióideje viszonylag hosszú, a gya­korlat számára nem kielégítő. Találmányunk által megvalósítani kívánt feladat az, hogy viszonylag egyszerű berendezéssel, olyan üzemel­járást tegyünk lehetővé és alkalmazzunk a gyakorlatban, amellyel a bányatérségekben, illetve más légterekben a veszélyes gázok, pl. a metán, vagy széndioxid és/vagy gőzök, pl. benzingőz hirtelen, dinamikus feldúsulását, vagy szükséges esetben a gáz- vagy gőzfejlődés hirtelen megszűnését legfeljebb 2 másodpercen belül észlelni tud­juk és az észleléssel egyidőben a gázkoncentráció-válto­­zás helyén és azokkal összefüggő légterekben, térségek­ben a dolgozókat közvetlenül riasztójelzések, adott eset­ben hang- és fényjelzés adását tegyük lehetővé. A feladat megoldásával célunk az, hogy megbízható észlelő- és jelzőrendszer létrehozásával elsősorban a bal­eseteket előzzük meg, de cél az is, hogy az eddig az ész­lelés és jelzés megbízhatatlansága miatti termeléskiesése­ket, a dolgozóknak a termelőhelyről való indokolatlan kivonását csökkentsük, illetve megszüntessük, a dolgo­zók biztonságérzetét növeljük. A találmányunk lényegét a következő felismerések alapozták meg: — A veszélyes gáz feldúsulása nem csak a közvetlen e térségben tartózkodók számára, hanem a gáz terjedési irányában távolabb tartózkodók számára is veszélyes le­het. így a riasztó jelet minden érintett helyen megbízha­tóan észlelni kell. A riasztó jelet a gázérzékelő megsem­misülése esetén is fenn kell tartani. — A két különböző molekulasúlyú gáz elegyében a molekulák közepes transzlációs sebessége fordítva ará­nyos a molekulasúlyuk négyzetgyökével. Egy pórusos falon át a kisebb molekulasúlyú gáz nagyobb diffúziós sebességgel hatol át. A levegőtől eltérő molekulasúlyú gáz vagy gőz a pórusos fa! egyik oldalán a környezettől eltérő túlnyomást vagy depressziót hoz létre. — Ha egy pórusos falú érzékelő kamrát túlnyomás nélküli, 100 %-os metánnal töltött térbe helyezünk, az érzékelő kamrában 2 másodpercen belül legalább 200 Pa túlnyomás keletkezik. A találmány eljárás a levegőben hirtelen feldúsuló vagy felhíguló gázok és/vagy gőzök, főleg gázömlés és/vagy gázkitörés jelzésére, a veszélyes gázok és/vagy gőzök fo-5 10 15 20 25 30 35 41 45 51 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom