188484. lajstromszámú szabadalom • Kőolajtermelési eljárás ásványi savoldatok felhasználásával

1 188 484 2 gendő ahhoz, hogy 1,0— 37,0 s%-os, előnyösen 1,0-10,0 s%-os sósavval további 10—15% többletolajat nyerjünk, a kezdeti olajkészletre számítva. A savoldatos kiszorítási eljárásban minden olyan sav, előnyösen ásványi sav alkalmazható, amely a tárolókőzet alkotóival és a telepfolyadékokban oldott anyagokkal, il­letve magával a réttegolajjal, kémiai reakció során olyan terméket nem hoz létre, amely — nem megfelelő helyen — káros mértékben megváltoztatja az áteresztőképessé­get. Az eljáráshoz ezért elsősorban a sósav előnyös, amely­nek tisztaságára vonatkozóan semmiféle kikötés (korlá­tozó kikötés) nincs, vagyis erre a célra ipari hulladéksa­vak is felhasználhatók, ami környezetvédelmi szempont­ból is előnyös, mert megsemmisítésük helyett, biztonsá­gos mélységben, hasznosíthatók. Az eljárás megvalósítása során nyilvánvalóan kell szá­molni a felszíni berendezések és a kút csövezetének kor­róziós károsodásával, ezért a savoldatot inhibitorokkal együtt célszerű injektálni. A találmány az alkalmazandó inhibitorokat önmagukban ismerteknek tekinti. Egy adott tároló kőzetanyagának ismerete alapján, sztöchiometrikusan kiszámítható, hogy mekkora sav össz­­tömeget célszerű, illetve szükséges a rendszerbe injektál­ni, hogy a kívánt kedvező hatást elérjük. Gyakorlati szempontokból egészen kézenfekvő, hogy nem a folya­matos savoldat injektálás a legcélszerűbb megoldás, ha­nem előnyben kell részesíteni a nagyobb koncentrációjú (10-15 s%), de kisebb dugókban (0,005-0,1 pórustérfo­gat) történő injektálást. Az áramlás közben történő hígu­­lás, a lejátszódó kémiai reakciók, amúgyis arra töreksze­nek, hogy lehetőleg az egész érintett tárolórészben azo­nos koncentrációviszonyok alakuljanak ki. A kútkörnyéki zónák beomlásának veszélyétől nem kell tartani, mivel a savoldat injektálása során a kútkör­­nyéknek csak bizonyos, egyébként is nagy áteresztőké­pességű részeivel kerül kapcsolatba, a kioldható karbonát tartalom pedig ritkán haladja meg a 30%-ot, vagyis a ma­radék mátrix a kőzetállag fenntartását biztosítani tudja. A találmány szerinti eljárás hatékonyságát, a karbonát tartalom és savkoncentráció összefüggésében, az alábbi kiviteli példákban ismertetett kisérleti eredmények is megerősítik. 1. példa 119 cm hosszú, 4,15 cm2 keresztmetszetű, 150—180 pm méretű gömbszemcsékből készül, nem-konszolidált modellkőzeten, laboratóriumi körülmények között, az alábbi alapkisérletet végeztük el (a további kísérletekhez összehasonlítási alapul szolgál). 1. A teljes pórustérfogatot (Vp) vízzel telítettük. 2. Kőolaj injektálásával beállítottuk a kezdeti olajtelí­tettséget: 74,2% pórustérfogat. 3. Vizet injektáltunk a rendszerbe, amíg az olajkilépés megszűnt (primer kiszorítás). A vizes kiszorítás eredmé­nye: 80,1%- olaj, a kezdeti olajkészletre számítva. 4. A vizes kiszorítás után 5 s%-os sósavat injektáltunk a rendszerbe, és az így elért többlethozam: 1,6% olaj, a kezdeti olajkészletre számítva, vagyis elhanyagolható mennyiségű. A kisérleti modellkőzet sósavoldható karbonátot nem tartalmazott. 2. példa 119 cm hosszú, 4,15 cm2 keresztmetszetű, gömb­szemcsékből készült, 10 s% természetes karbonát őrle­ményt tartalmazó, nem-konszolidált modellkőzeten, la­boratóriumi körülmények között, az alábbi kísérletet vé­gezi ük el: 1. A teljes pórustérfogatot vízzel telítettük. 2. Kőolaj injektálásával beállítottuk a kezdeti olajtelí­tettséget: 76,1% pórustérfogat. 3. Vizet injektáltunk a rendszerbe, amíg az olajkilépés megszűnt (primer kiszorítás). A vizes kiszorítás eredmé­nye: 59,7%, a kezdeti olajkészletre számítva. 4. A vizes kiszorítás után 1,0 s%-os sósavat injektálva a rendszerbe, a kihozatal 63,9%-ra nőtt, vagyis a sósav további 4,2% olajat mobilizált. A sósav injektálást 10 s%-os savval folytattuk, minek ha­tása ra a kihozatal 74,0%-ra nőtt, vagyis a sósavval ter­mel. teljes többlet 14,3%-ra növekedett. 5. A sósav által kioldott karbonát helyén lévő csator­nák részleges elzárására, ín situ gélt alakítottunk ki a mo­dellben, minek hatására a teljes kihozatal 80,9%-ra növe­kedett, vagyis a teljes másodlagos többlethozam 21,2% olaj volt, a kezdeti olajkészletre számítva. A kiszorítási kísérlet során, az előbbiekben már ismer­tetett megfigyeléseket tettük. Az aktív gázhajtás megfi­gyelhető volt. 3. példa 119 cm hosszú, 4,15 cm2 keresztmetszetű, gömb­szemcsékből készült, 30 s% természetes karbonát őrle­ményt tartalmazó, nem-konszolidált modellkőzetben, la­boratóriumi körülmények között, az alábbi kísérletet vé­geztük el: 1. A teljes pórustérfogatot vízzel telítettük. 2. Kőolaj injektálásával beállítottuk a kezdeti olajtelí­tettséget: 75,3% pórustérfogat. 3. Vizet injektáltunk a rendszerbe, amíg az olajkilépés megszűnt. A vizes kiszorítás eredménye: 47,8%, a kezde­ti olajkészletre számítva. 4. A vizes kiszorítás után, négy ciklusban, 0,1 pórus­­té-fiogat 10%-os sósavat, 0,1 pórustérfogat vizet, majd is­mét sósavat és vizet injektáltunk a rendszerbe. A négy ciklust követően vizet injektáltunk. A másodlagos, sósa­vas kiszorítás, majd az azt követő 0,8 pórustérfogatú víz­hajtás a teljes kihozatalt 72,4%-ra növelte, vagyis a sósa­vas másodlagos kiszorítás nettó eredménye: 24,6% olaj, a kezdeti olajkészletre számítva. 4. példa 119 cm hosszú, 4,15 cm2 keresztmetszetű, természe­tes homokkő (tárolókőzet) őrleményből készült, 24 s% természetes sósavoldható ásványi anyagot tartalmazó, nem-konszolidált modellkőzeten, laboratóriumi körül­mények között, az alábbi kisérletet végeztük el: 1. A teljes pórustérfogatot vízzel telítettük. 2. Kőolaj injektálásával beállítottuk a kezdeti olajtelí­tettséget: 64,5% pórustérfogat. 3. Vizet injektáltunk a rendszerbe, amíg az olajkilépés megszűnt. A vizes kiszorítás eredménye: 43,6% olaj, a kezdeti olajkészletre számítva. 4. A vizes kiszorítás után négy ciklusban, 0,1 Vp 10%­­os sósavat, 0,1 Vp vizet, majd ismét sósavat és vizet in­jektáltunk a rendszerbe. A négy ciklus után vizet injek­táltunk. A másodlagos sósavas kiszorítás, majd az azt kö­vető 0,8 Vp vízhatjás a teljes kihozatalt 60,2%-ra növel­­t, vagyis a sósav másodlagos eljárás nettó eredménye: 16,6% olaj, a kezdeti olajkészletre számítva. Mint a fenti kiviteli példákból láthatóba karbonát tar­talom növekedésével, tehát a szén-dioxid felszabadítási lehetőségének növekedtével, a többlethozamok egyértel­műen növekednek. A természetes kőzet összes sósavold­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom