188468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szuszpenziók ülepedési jellemzőinek mérésére

1 188 468 2 A találmány eljárás szuszpenzíók ülepedést jellemzői­nek mérésére, közelebből eljárás elsősorban hidrometal­­lurgiaí szuszpenzíókban a dinamikus ülepedés meghatá­rozására. Ismeretes, hogy egyetlen merev golyó süllyedési se­bessége a gravitációs és a súrlódási erők egyensúlya ese­tén végtelen kiterjedésű folyadéktérben állandó. Ha a go­lyó mozgása által létrehozott folyadékáramlás lamináris, vagyis a Reynolds-szám: Re < 0,2, az ülepedés sebessége a Stokes-formulával oldható meg. Híg szuszpenziókra, azaz ha a szemcsék mérete elha­nyagolható a közöttük lévő távolsához és az ülepítő edény méreteihez képest, a szemcsék ülepedési sebessé­gét az Einstein-Smoluchowsky formula (Einstein, A.: Eine neue Bestimmung der Holeküldimensionen, II. Berichtigung Ann. Phys. 34. /1911/, 591—592.) adja meg: u = Uo(I-ae) ahol: a dimenzió nélküli állandó, értéke merev gömbalakú ré­szecskékre a = 2,5 e a szilárd anyag relatív térfogati koncentrációja a szuszpenzióban uQ az (I) képletben szereplő Stokes-sebesség. Az ülepedési sebesség formulák csak hidrát-, illetve szolvátburoktól mentes szemcsék mozgását írják le he­lyesen. Hidratált szemcsékre a d részecskeátmérő helyett a D > d hidratált részecskeátmérőt, az ún. aktuális Sto­­kes-átmérőt, a szilárd fázis psz sűrűsége helyett pedig a szemcse és hidrátburok együttes effektiv sűrűségét kell behelyettesítenünk. A szuszpenziók ülepedésének sebessége és mechaniz­musa eltér az egyedi merev gömbök szabad ülepedésétől az ülepedés során a szemcsék között fellépő kölcsönha­tások miatt. Viszonylag híg szuszpenziókban az egyes szemcsék külön-külön mozognak az őket körülvevő fo­lyadéktérben. Ebben az állapotban a szilárd anyag képe­zi a diszperz fázist. Az ülepedés során az edény feneké­re rétegeződő szilárd anyag térfogati koncentrációja azonban nagyobb lesz, mint a kezdeti szuszpenzióban volt, a szemcsék érintkeznek, elrendeződnek egymáson. Itt már a folyadék tekinthető diszperz fázisnak, és a sű­rűsödéssel járó folyadék-feláramlás a szilárd anyag póru­sain keresztül megy végbe. A szilárd anyag további sűrű­södésekor a folyadékeltávozás, illetve -áteresztés mecha­nizmusa diffúzióként tárgyalható. A kis Reynold-szám biztosítására nagy viszkozitású ülepítő folyadékra van szükség, vagy a szilárd és folya­dékfázis kis sűrűségkülönbségével, vagy nagy szilárda­­anyag-tartalommal kell biztosítani a kellően kis ülepedé­si sebességet. Nem egyszerű és egyértelmű művelet a szi­­lárdanyag-koncentráció változtatása sem. Ha növelését az egyforma szilárd szemcsék számának szaporításával való­sítják meg, fennáll az a veszély, hogy a szemcsék érintke­zésük, agglomerálódásuk esetén folyadékteret zárnak be. E folyadék a szemcsékkel együtt mozog, nem vesz részt a kiszorított folyadék felfelé áramlásában, és csökkenti a szilárd fázis effektiv sűrűségét is. Az ilyen jelenség kí­sérleti megfigyelése, és a számításokkal való nyomonkö­­vetése gyakorlatilag lehetetlen. A szabályos alakú merev szemcsék alkotta ideális szuszpenziókra vonatkozó sebességformulák elvi szem pontból rendkívül fontosak, de közvetlenül nem alkal masak az ülepítők működésének leírásához. Például egyik sebességformula sem veszi figyelembe az ülepítő alján felhalmozódó szilárd anyag miatt megváltozó kon­centrációt, tehát nem adnak számot az üledék tömörödé­­séről. A valóságos ülepítőben viszont alapvető cél a szi­lárd anyag koncentrálása. Bennük reális szuszpenziókat ülepítenek, amelyek hidratált szilárd részecskéi általában nem gömbalakúak, igen gyakran hoznak létre flokkulá­­ciót is, és az ülepedő pelyhek szerkezetváltozása miatt létrejövő konzisztencia változásnak is lényeges szerepe van a tömörödésben. A szuszpenziók ülepedési sebessége tehát a szilárd­anyag koncentrációtól is függ, amely összefüggés leveze­tése a felsorolt jelenségek elméleti figyelembevételével, továbbá a számításokhoz szükséges paraméterek helyes megválasztása szinte megoldhatatlan problémát jelent. Ezért az ülepedési sebességre kísérleti úton állítottak fel sebe sségformulákat. Az ülepítők működésének vizsgálatához tehát olyan modellkísérletek szükségesek, amelyek a konkrét üzemi szuszpenzió ülepedési és tömörödési viszonyait jellem­zik. Az ülepedési kísérleteket azonban gyakorlatilag lehe­tetlen elvégezni a nagyméretű folytonos üzemű ipari üle­pítőkben, mert ha az üzem még nem működik, nem biz­tosíthatók a kívánt anyagmennyiségek, működés közben viszont a termelés érdekei zárják ki a tartós kísérletezés­hez szükséges, esetenkénti extrém üzemi feltételek beál­lítását. Ha mindezek nem gátolnák a kísérleteket, akkor a rendkívül nagy méretek miatt adódó nagy időállandók zárják ki a megbízható kísérleti eredmények aránylag gyors elérését. Kisméretű, folyamatos üzemű (pilot scale) modelleken, vagy pedig — és kezdettől ez a kény­szerű irányelv — kisméretű sztatikus ülepítéssel kell te­hát azokat az ülepítési paramétereket meghatározni, amelyek felhasználásával az illető szuszpenziónak a foly­tonos üzemű ülepítőben való viselkedését számítani le­het. Az elméletileg megalapozott ülepítőtervezés Coe és Clevenger (Coe H.S., Clevenger G.H.: Methods for de­termining the capacities of slime-settling tanks. Am. Instn. Min. Engrs. 55. /1916/, 356-384) dolgozatával veszi kezdetét. Sztatikus i ülepítési kísérleteink során fel­ismerték, hogy homogén szuszpenziók ülepedési görbé­jén, amely az iszapnívó időbeli süllyedését írja le, jelleg­zetes töréspont figyelhető meg, melynél az ülepedési se­besség — az ülepedési görbe iránytangense — gyors át­menettel lecsökken. Ezt a pontot „kritikus pontnak”, az utána következőket pedig „kompressziós zónának” ne­vezték el. A sztatikus ülepedés néhány alapvető jelensé­gének helyes értelmezéséből kiindulva, ezeknek a folyto­nos üzemű ülepítőre való alkalmazásával jutottak el az ülepítő kapacitásának definiálásához: Pfu ahol : C az egységnyi ülepítő felületre vonatkoztatott kapaci­tás, kg m'2 óra'1, Hp a folytonos üzemű ülepítőbe betáplált szuszpenzió híg-szilárd súlyviszonya, a betáplálási konzisztencia, Hp, az elvételi konzisztencia, u a Hf betáplálási konzisztenciájú szuszpenzió ülepedé­si sebessége, m óra'1, Pp az ülepítő folyadék sűrűsége, kg m'3. A C kapacitást sztatikus ülepítési kísérletekben minta­sorozat adataiból számították ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom