188466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hígtrágyák konzisztenciájának növelésére
1 188 466 2 A találmány tárgya eljárás vizes rendszerek, előnyösen híg trágyák konzisztenciájának növelésére. A híg trágyák viszonylag alacsony - kb. 5% — töménységű szuszpenziók, amelyek a durvább részecskék mellett tartalmaznak szubmikroszkópos, azaz kolloid és amikroszkópos, azaz oldott komponenseket is. A híg trágyák a műtrágyázásban elterjedt alagcsövezéses vagy esőztetéses, ill. öntözéses porlasztásos módszerekkel nem juttathatók közvetlenül ki a mezőgazdasági területekre, egyrészt azért, mivel folyamatos keletkezésük ellentmond a szakaszos, helyesebben periodikus felhasználási lehetőségnek, másrészt azért, mert a bennük lévő, anizometrikus alakú, diszpergált részecskék nemezelődve előbb-utóbb eltömik a kijuttató rendszereket. A híg trágyákat hasznosítani csak valamilyen kezelés után lehetséges. Ha nem választjuk szét a vizet és a szennyező anyagokat, akkor két lehetőségünk van: vagy felhígítjuk anynyira a híg trágyát, hogy kiöntözhető legyen, vagy különböző anyagokkal, pl. szalmával, faforgáccsal, tőzeggel, kukoricacsutkával stb. olyan mértékben növeljük a konzisztenciáját, hogy a hagyományos szervestrágya kekezelési és kiszórási módszereket alkalmazhassuk esetünkben is. Ha szétválasztjuk a vizet és a szennyező anyagokat, akkor a szennyező anyagokat tartalmazó, ún. sűrű fázist — adott esetben konzisztenciájának növelése után — szervestrágyaként hasznosítjuk, a vizet, a híg fázist pedig további — kémiai vagy biológiai — tisztítással alkalmassá tehetjük az év bármely szakaszában öntözésre, élővízbe való bevezetésre vagy technológiai mosóvízként való visszaforgatásra. A híg trágyák kezelésére vonatkozó technika állásának további részleteit tartalmazza pl. a 160 055, ill. a 174 645 ljsz. magyar szabadalom, valamint Csaba—Kiss— Szinay—Vermes: Hígtrágya-hasznosítás, Mezőgazdasági Kiadó, 1978., dr. Loch—dr. Nosticzius: Alkalmazott kémia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983. 176—179. p. A híg trágya kezelési módszerek mindegyike rendelkezik valamilyen hatékonysággal: hígítással sem lehet folyamatos öntözésre alkalmazni, a konzisztencia hatékony növeléséhez nagy mennyiségű, adott esetben nem is túl olcsó anyagra van szükség, fázisbontással a híg fázis gyakran nem eléggé tiszta, a sűrű fázis pedig a rossz szűrhetőség, ülepíthetőség, vízteleníthetőség miatt nem eléggé konzisztens, s így nem is kezelhető a hagyományos szervestrágya kezelési módszerekkel. A mezőgazdaságban gond forrása az is, hogy egyre kevesebb üzem rendelkezik kellő mennyiségben szervestrágyával, amely mind a tápanyagvisszapótlásnak, mind a talaj szerkezete és vízháztartása szabályozásának is fontos eszköze volt. Ezekre a feladatokra a korszerű vegyiparnak — a nyersanyag és az energia tartalékok kimerülése végett — egyre drágább termékeit alkalmazzák szinte kizárólagosan. E kemikáliák fogadásának, feldolgozásának és kijuttatásának komplex rendszere pedig meglehetősen költséges, különösen akkor, amikor ma még a legtöbb mezőgazdasági üzem rendelkezik a hagyományos szervestrágya kijuttató berendezésekkel-gépekkel. Ezért kutatásunk céljául tűztük ki, hogy különböző - esetleg ipari — hulladékok hasznosításával a szervestrágya konzisztenciájának megfelelő, s az ahhoz rendelt géprendszerrel kezelhető és kijuttatható formára hozzuk a híg trágyákat és/vagy a híg trágyákból eltávolított szilárd komponenseket, a sűrű fázist. Elemeztük különböző állattartási hulladékok elhelyezésének lehetőségét, ill. hatását a híg trágya konzisztenciájára. A baromfi-, juh-, nyúl- stb. trágya racionális elhelyezése többnyire nem megoldott. Alkalmazásukkal valamennyire növelhető a híg trágya szárazanyagtartalma és konzisztenciája is. A legtöbb mezőgazdasági üzemben a gabona, kukorica, napraforgó és egyéb szemestermény osztályozásával tekintélyes mennyiségben keletkezik roncsolt szemeket, szem-törmeléket, gyommagvakat tartalmazó ún. rostálj. Ésszerű hasznosítására ennek sincs lehetőség. A gyommagvak — sokszor mérgező hatása — miatt takarmányozásra sem alkalmazható. Benne értékes szerves anyag van, s finom porrá őrölve — azt tapasztaljuk, hogy — eredményesen növeli a híg trágya szárazanyagtartalmát és konzisztenciáját is, kb. olyan nagyságrendben, mint a tőzeg, az ún. papíriszap stb. Hasonlóan kedvező tapasztalatot szereztünk a betárolt, de a tárolás során ipari feldolgozásra vagy takarmányozásra alkalmatlanná vált gabonával, csöves, felaprított és morzsolt kukoricával is. A felsorolt — eddig többnyire deponált és környezetszennyező — hulladékok a híg trágyák szárazanyagtartalmának növelésével arányosan növelik annak konzisztenciáját is, kedvezően hatnak a talaj vízháztartására és szerkezetére. Alkalmazásukkal kellő konzisztencia azonban nem érhető el, vagy csak olyan mennyiségben való adagolás esetén, amely — a híg trágya mennyiségének ismeretében — már reálisan nem jöhet szóba. Ekkor kísérletet tettünk arra is, hogy az adott talajminőséghez, növényfajtákhoz adott időszakban szükséges, ill. esetleg hosszabb időszakra, több periódusra szóló műtrágyát is belekevertünk a híg trágyába. Kísérleteink azt mutatták, hogy a híg trágyába bekevert műtrágyakomponensek önmagukban, vagy faforgáccsal, tőzeggel, papíriszappal, szalmával együtt sem, vagy csak kis mértékben növelték a konzisztenciát. Adott esetben fel is oldódtak, a fel nem oldódott mennyiségük pedig kiülepedett, tömör, nehezen újraszuszpendálható üledéket alkotva. Vizsgálataink során azonban az a meglepő tapasztalatunk adódott, hogy ha a híg trágyába és/vagy elkülönített szilárd komponenseinek iszapjába, a fázisbontással nyert sűrű fázisba vagy általában vizes közegű tetszés szerinti rendszerbe azok tömegére számítva szemesterménynek és/vagy szemestermények hulladékának és/vagy kiosztályozott maradékának őrleményéből és/vagy egyéb keményítő tartalmú anyagból 0,5—60 tömegszázaléknyit és nitrogén tartalmú műtrágyákból a rendszer közegére számítva a konzisztencia növelésekor 25—100 tömegszázaléknyi mennyiséget keverünk el úgy, hogy a nitrogén tartalmú műtrágyában a szemestermények és/vagy szemestermények hulladékának és/vagy kiosztályozott maradékának őrleménye és/vagy egyéb keményítő tartalmú anyag tömegének 30—300 tömegszázaléknyi mennyisége karbamid, akkor a felsoroltak sokkal jelentősebben növelik a rendszer viszkozitását, konzisztenciáját, mint amilyen mértékű növekedés a rendszer szárazanyagtartalom növekedése alapján várható lenne; együttes jelenlétük színenergetikus effektussal hat a viszkozitásra, a konzisztenciára. Ez a viszkozitás és konzisztencia növekedés megakadályozza azt is, hogy a rendszerbe bekevert egyéb szilárd komponensek, így pl. a meliorációhoz-talajjavításhoz alkalmazott mészkőpor vagy kalciumkarbonát, vagy ülepedésre hajlamos műtrágya-komponensek, amilyen pl. a kálium-klorid stb. kiülepedjenek. A hatás akkor is jelentkezik, ha nem híg trágyába, hanem egyéb vizes köze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 o
