188463. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerkezet gépjárművek, különösen autóbuszok részére és eljárás az emelőszerkezet vázának előállítására
1 188 463 2 a 4. és 5. ábra a találmány szerinti emelőszerkezet alkalmazását mutatja perspektivikus rajzokon, a 6/a és 6/b ábrák a kordszálak elrendezését szemléltetik, a 7. ábra a nyers felépített palástot metszetben, a 7/a ábra a kibombirozott palástot metszetben, a 8. ábra az egyik tárcsának a palástra való rádolgozását metszetben szemlélteti, a 9. ábra a bombirozott palástot nézetben, a 10. ábra pedig a vulkanizáló szerszámban lévő terméket metszetben mutatja. Az 1. ábrán tehát az emelőszerkezet működése látható, vagyis a 4a palást és 3a alaplap, illetőleg zárólap elhelyezkedését túlnyomás nélküli állapotban, és a túlnyomás növelésekor figyelhetjük meg. Jól látható az emelőszerkezet erőjátéka működés közben, amikor egy jármű hátsó ikerkerekeivel hajt rá. Deff.max és Hmin állapot áll fenn a szerkezetre való ráhajtáskor, majd a gáz-légnyomást beeresztve szaggatott, illetőleg pontozott vonal jelzi az emelések fázisait; „p” belső túlnyomás esetén az emelendő magasság és a terhelés közbeni összefüggés: F _ Peff2 tt d Peff.max s 10 ~ 4 Hmin p < 2 bar (túlnyomás De^ = 15 — 30 nélkül)-Bgfj>a.x. s 0,5 ~ 2 Hmax A 2. ábrán a kész emelőszerkezetben a szilárdsághordozó betétekben a szálak elrendezése látható, külön a 4a palástban, illetőleg a 3-a alaplapban és zárólapban. Az ábrán látható, hogy a 4a palástban a kordok rombikusan vannak elhelyezve, míg a 3a alaplapban és zárólapban a tárcsák lépcsőzetesen vannak összedolgozva, illetve rádolgozva egymásra, úgy, hogy a kordszálak vágott szögei azonosak és egymásra helyezve először 90°-ot zárnak be, majd a kialakult szögek mindig feleződnek, tehát œo = = 90°, ßo = 45°, o = 22,5° stb. A rombikus szálszerkezetű 4a palástban a felvezetési szögek iránya lehet a kerületiránnyal azonos, vagy attól eltérhet, de több betétnél, például három betét esetében ezek egyike feltétlenül keresztezi az előző vagy a következő betétben lévő szálak irányát. Az ábrán látható még a levegőbevezetésre szolgáló 2a szelep és la stabilizáló drótkarika. A 3. ábra a készterméket üres, terheletlen állapotban szemlélteti. A 4. és 5. ábrán az látható, amint az autóbusz defektes kerekével az emelőszerkezeten áll; majd amint az autóbusz felemelt állapotban van. A 6/a és 6/b ábra a kordszerkezet kialakítását és a kordszögeket mutatja, nevezetesen a 6/a ábrán a palástrészben lévő szögkialakítás, míg a 6/b ábrán az alaplapban és a zárólapban lévő kordok szögei láthatók. A 7. ábrán a palást nyers, felépített állapotban bombirozás előtt, a 7/b ábrán pedig bombirozás után látható. Az ábrán feltüntetett arányokból látható, hogy 1/2 D, vagyis R = ~ állandó A 8. ábrán az egyik oldalon lévő tárcsa kialakítását és a palásthoz való csatlakozását mutatjuk be. 4 A 9. ábra a bombirozás műveleténél a bombirozott palást nézetét mutatja. A bombírozó szerkezet az ábrán fel nem tüntetett bombírozó tömlővel van ellátva. Bombírozás előtt a vázat kívül és belül megfelelő tapadásgátló anyaggal kenjük be. A vulkanizálatlan nyers vázat a váz és a bombírozó szerkezet tömlőjének felfújásával úgynevezett koszorú alakra fuvatjuk fel, illetve domborítjuk. A bombirozás után a nyers koszorú külső felületére gumi közbetéttel vagy csavarzattal beépítjük a fuvatószelepet és a fentiekben már leírt módon kialakított tárcsával lezárjuk. A 10. ábra az eljárás utolsó lépéseként a vulkanizáló szerszámban lévő terméket mutatja, a vulkánizáláskor. A fentiek szerint eljárva kapjuk meg a találmány szerinti pneumatikus, különleges tórusú-profillal rendelkező zárt légrugó gördülőmembránt, mely az emelőszerkezetként való használatra a korábbiakban már részletezett előnyök biztosítása mellett alkalmas. Szabadalmi igénypontok !. Emelőszerkezet gépjárművek, különösen autóbuszok részére, mely egy, vagy két oldalról beépített stabilizáló drótkarikával (la), valamint egy vagy több, előre beépített felfuvató szeleppel (2a) rendelkező elasztomer alapú rendszer, azzal jellemezve, hogy alaplapja és zárólapja (3a) lépcsőzetesen egymásra helyezett, és egymásra erősített betét-tárcsákat tartalmaz, az első két egymásra helyezett betét-tárcsa kordszálai egymással 90°-os szöget zárnak be, és minden következő betét-tárcsában a kordszálak szöge az alatta lévő betét-tárcsa kordszálainak szögét felezi; és az alaplap, illetőleg zárólap (3a) közötti; palást (4a) egy vagy több betétet tartalmaz; több betét esetén a betétrétegekben lévő erősítő, így kordszálak iránya egymást - legalább két betétnél — keresztezi. 2 Az 1. igénypont szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alaplapban és zárólapban (3a) a lépcsőzetes szerkezet úgy van kialakítva, hogy az egyes, egymás fölé helyezett betéttárcsák átmérője kívülről befelé rétegenként csökken, és a sugárcsökkenés mértéke célszerűen 20—30 mm. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a palást (4a) több betétet tartalmaz, és az egymás feletti betétekben lévő erősítő, így kord szálak egymást rombikusan keresztezik, adott esetben olyan betét(ek) közbeikvatásával, mely (ek)nek erősítőszálai a kerületirányhoz képest azonos szögben vagy csekély szögeltéréssel helyezkednek el az előző betétben lévő erősítőszálak szögéhez képest. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti emelőszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy alaplapjának és zárólapjának (3a) vastagsága (V2) a palást (4a) vastagságánál (Vj ) nagyobb, vagyis V2 > V., ; célszerűen V2 = 1,5 ~ 3 v,. 5. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti emelőszerkezet előállítására, azzal jellemezve, hogy felépítő dobon a kívánt számú betétet egymás fölé felvezetjük úgy, hogy egynél több betét esetén a betétrétegek egymást keresztező szálakat, kordokat vagy huzalokat tartalmaznak, adott esetben olyan betét(ek) közbeiktatásával, mely(ek)ben lévő erősítőszálak iránya a kerületirányhoz képest azonos szögben vagy csekély szögeltéréssel helyezkedik el az előző betétben lévő erősítőszálak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
