188434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baktériumos talajoltóanyag előállítására

1 188 434 2 A találmány tárgya eljárás baktériumos talajol­tóanyag előállítására. A találmány szerint előállí­tott talajoltóanyag nitrogén-baktériumokat tartal­maz nagy mennyiségben, alkalmazása révén javul az utolsó két-három évtized alatt eléggé tönkre­ment, illetve tönkretett mikrobiológiai talajélet, ami meglepően magas terméstöbbletet eredményez. Régebbi megállapítások szerint a mikroszerveze­tek elterjedése a talajban a hőmérséklettől és a talaj víztartalmától függött. Napjainkban ez már nem így van. A sokszor túlzott mennyiségben alkalma­zott műtrágyák, növényvédőszerek hatására a talaj elnitrátosodott, elsavanyodott. A vegyszerek és metabolitjaik felhalmozódnak a talajban, és ennek következményeként a normál talajban meglévő mikroorganizmusok száma csökkent, előfordulá­suk aránya eltolódott. Normál talajban grammon­ként 100 millió baktérium tevékenykedik, de az elsavanyodás következtében számuk néhány ezerre csökkent, ugyanakkor a talajlakó gombák aránya, toxintermelése megnőtt, és ezek között sok a fitopa­­togén. A csökkent baktériumélet nem tudja pótolni a szükséges ultramikro-, mikro- és makroelemeket, ezért ezek hiányozni fognak a termésekből. A baktériumok számát azonban nemcsak a nö­vényvédőszerek és az elsavanyodás csökkenti, ha­nem a talaj szénhidrát-, illetve cellulózhiánya is. Mivel a kukoricaszárat, valamint a szalmát is lábon égetik, cellulóz nem kerül a talajba; a cellulózbontó baktériumok nem tudnak cukrokat hidrolizálni, ezek viszont az egyéb baktériumok életéhez nélkü­lözhetetlenek. A helyzet spontán javulása nem várható, mert például az ammónnitrát termelését és felhasználá­sát anyagilag ösztönzik. A probléma megoldása csak a biológiai védeke­zéstől várható. Ezért történtek már kísérletek arra, hogy a talajból hiányzó mikroorganizmusokat pó­tolják, így cellulózbontó baktériumokat és rhizo­­biumokat már használnak a mezőgazdaságban. Az élet szempontjából legfontosabb biogén ele­mek egyike a nitrogén, amely korlátlan mennyiség­ben a légkörben megtalálható. A nitrogén azonban a legpasszívabb elemek egyike, ezért csak magas energiaköltséggel lehet hasznosítható formában iparilag gyártani. Az elemi nitrogén megkötésére alkalmasak a baktériumok is. „Az elemi nitrogén megkötésére alkalmas élőlényeket két csoportra oszthatjuk: az egyikbe szabadon élő mikroorganizmusok tartoz­nak, amelyek oxigén jelenlétében (pl. Azotobacter.) vagy oxigén távollétében (pl. Clostridium fajok) kötik meg a nitrogént. A második csoportot olyan mikroorganizmusok alkotják, amelyek nem önál­lóan, hanem gazdanövénnyel együtt, annak gyöke­rén szimbiózisban élve végzik életműködéseiket és ezen belül a nitrogén megkötését. Ilyenek a hüve­lyes növények gyökérgümőiben élő rhizobium fa­jok és az ugyancsak szimbionta kékalga fajok.” (Pais István: „A mikrotápanyagok szerepe a mező­­gazdaságban”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1980, 126. old.). Az Azotobacterek, oxigén jelenlé­tében kötve a nitrogént, hasznosítható és értékes szerves anyagokat szintetizálnak. Még magas nit­rátkoncentráció mellett is (0,1%) jól növekszenek és 1 gmannit szénforrás felhasználásával 16-18 mg nitrogént fixálnak. A nitrogén megkötése (fixálása) enzimatikus fo­lyamat, amelynek részletei még nincsenek tisztázva. Az enzimek segítségével történő nitrogénmegkötés csak távoli célja lehet az ipari biológiának; talán megvalósul valamikor, de addig a talajon már nem lehet segíteni. A technika mai állása, szerint csak a mikroorga­nizmusok tömeges tenyésztése, talajba juttatása le­het a biológiai nitrogén-fixálás alapja. A nitrogén megkötésére képes mikroorganizmu­sok közül a Rhizobiumokat Magyarországon már tenyésztik és oltóanyagk ént juttatják a talajba. No­ha ez már egy lépés volt a biológiai védelem irányá­ba, az emlitett oltóanyag alkalmazási területe saj­nos szűk, mert egyrészt a Rhizobiumok a talajbak­tériumoknak csak szerény számát alkotják, más­részt csak a pillangósok termesztésében várható tőlük eredmény. A nitrogén megkötésére képes másik nagy cso­port, az Azotobacterek: nem kötődnek csak egy növénycsaládhoz, ezért elsősorban velük kellene kísérletezni. Ilyen irányú törekvések voltak is, de kudarcot vallottak; az oltóanyag alakjában a talaj­ba juttatott baktériumok nem szaporodtak kellően, így hatásuk nem volt. A kézzelfogható eredmény hiányában végül a szakemberek szükségtelennek nyilvánították a nitrogéntermelő baktériumok fel­­használását („Az Azotobacter oltások... ha talaja­inkat megfelelő agrotechnikai eljárásokkal jó álla­potba hozzuk, nem szorulnak arra, hogy idegen, tömegükhöz viszonyítva kis mennyiségű oltó­anyaggal népesítsük be.” Fehér Dániel: „Talajbio­lógia”, Akadémiai Kiadó, Budapest 1954, 1126. old.). A fenti korlátok és előítéletek ellenére a talál­mány célja olyan baktériumos oltóanyag kidolgo­zása volt, amely nitrogént köt a talajban és ennek révén a növények terméshozamát jelentősen javítja. További célja a találmánynak, hogy az oltóanyag a talaj pH-értékét helyreállítsa és megfelelő táp­anyagokkal a talaj regenerálódását segítse elő. Az Azotobacterekke! folytatott kísérleteink so­rán felismertük a korábbi Azotobacter-oltóanya­­gok eredménytelenségének okát: az eddig alkalma­zott Azotobacter-oltóanyagok csak a sejteket, a tenyészléből elkülönített biomasszát tartalmazták. Ezek a sejtek, tápanyag nélkül a legtöbb esetben a talajban szaporodni nem tudtak. Ez vezetett ben­nünket arra a gondolatra, hogy sokkal jobb oltó­anyagot tudunk előállítani, ha a fermentáció végén kapott tenyészléből a biomasszát nem különítjük el, hanem a tenyészlét úgy, ahogy van, a benne lévő sókkal, szerves vegyületekkel, metabolitokkal együtt besűrítjük vagy porrá szárítjuk. A tenyészlé sűrítményében lévő anyagok így biztosítják a bak­tériumok számára a kellő létfeltételeket. Rhizobiumokkal is kisérleteztünk, és egy igazán meglepő felismeréshez jutottunk: a Rhizobium - ha steril, nitrogénmentes tápközegben fermentáljuk - a sejt fenntartása, szaporodása, új sejttestek felépí­tése érdekében rákényszerül a levegő nitrogénjének fixálására és a fehérjék szintézisére, mivel nitrogént csak a levegőből kaphat. Ezzel megdőlt az a másik í ) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom