188419. lajstromszámú szabadalom • Dohányfüstszűrő főleg cigarettákhoz
1 188 419 2 A találmány tárgya dohányfüstszűrő, amely elsősorban cigarettákhoz alkalmazható. Ismeretesek olyan füstszűrös cigaretták, amelyek olyan szellőztető egységgel vannak ellátva, amelyen keresztül szellőztető levegő juthat a füstszűrőbe. Ezzel azt a célt kívánják elérni, hogy a füstáramban, azaz a főáramban a füst-komponensek részarányát csökkentsék. Ilyen megoldást ismertet például az 1 571 114 sz. brit szabadalmi leírás és a 620 578 sz. svájci szabadalmi leírás. Az előbbinél a füstszűrő palástfelületén állandó keresztmetszetű csavarvonal-szerű hornyokkal van ellátva, az utóbbinál pedig a füstszűrő középső szakaszán gyűrűszerű térrel rendelkezik. Ezeknél a javaslatoknál a füstáram egy része keveredhet a szellőztető légáramokkal. Megfigyelték továbbá, hogy ha szálas szűrőanyagból készült szűrőbetétbe szellőztető levegőt vezetnek, az azt körülvevő fedőrétegen keresztül, akkor a beáramló levegő a füstáramot a szűrőbetét egy központi szakaszába kényszeríti. Ez a viszonylag szűk füstáram higítatlanul haladhat a dohányzó szájába. A 4 273 141 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerinti dohányfüstszűrő a középső körzetében bemélyedésekkel, illetve gyűrűszerű térrel van ellátva, amelyek a fedőréteg perforációin keresztül a külső légtérrel közlekednek. Ezekben a mélyedésekben, illetve gyűrűterekben azonban a füstáram kapcsolatba kerül a szellőztető légárammal, mégpedig oly módon, hogy a füstszűrő központi szakaszán néhány javasolt kivitelnél higítatlanul haladhat a füstáram a dohányzó szájába. A találmánnyal célunk olyan tökéletesített dohányfüstszűrő létrehozása, amellyel szellőztető levegő a füstszűrőbe széles tartományban úgy vezethető, hogy a szűrőbetéten keresztülhaladó füstáram maradéktalanul keveredjék a levegővel. A kitűzött feladat megoldásához olyan füstszűrőből indultunk ki, amely a kerülete mentén legalább egy levegővezető horonnyal rendelkező szűrőbetéttel van ellátva. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány lényege abban van, hogy a levegőbevezető horony a beömlésétől a kiömléséig növekvő mélységű, továbbá a levegöbevezető horonynak a dohányfüstszürő hossztengelyére keresztirányú iránykomponense is van, továbbá a levegővezető horony a kiömlésénél légáteresztő felülettel van ellátva. A levegővezető hornyok keresztirányú iránykomponense következtében a hornyokban elkülönítve vezetett és onnan kilépő levegő a füstszűrőbe keresztirányban fog áramlani, így tehát a hosszirányú füstáram és a keresztirányú légáramok keresztezik egymást, vagyis a füstáram nem haladhat párhuzamosan a légáramokkal. Mivel a levegővezető hornyok a kiömlésük irányában mélyülnek, ezáltal ott megnő azok kiömlési keresztmetszete, következésképpen nő a keresztirányú légáramok keresztmetszete is. Mivel a találmány szerinti levegővezető hornyoknak a kiömlésnél van légáteresztő felületük, a füstszűrőbe csak itt juthatnak át a légáramok. A fenti intézkedések révén a füstszűrőn áthaladó füstáram teljes egészében érintkezésbe kerül a keresztirányú légáramokkal és hatásosan keveredik azokkal. Ezzel pedig jelentős mértékben javul a füstáram füstszűrőn belüli szellőztetése. Célszerű az olyan kivitel, amelynél a horony csavarvonal-alakú és ennek beömlése és kiömlése a dohányfüstszűrő szívott végétől különböző távolságra van. Olyan megoldás is lehetséges azonban a találmány szerint, amelynél a horony beömlése és kiömlése a szívott végtől egyenlő távolságra helyezkedik el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti dohányfüstszürő oldalnézete csavarvonal-alakú levegővezető hornyokkal; A 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; A 3. ábrán az 1. ábra szerinti dohányfüstszürővel ellátott cigaretta részletének metszete, részben nézete; A 4. ábra a találmány szerinti dohányfüstszűrő másik példakénti kiviteli alakjának metszete; Az 5. ábra a 4. ábrán V-V vonal mentén vett metszet. Az 1. ábra szerinti 1 dohány füstszűrő önmagában ismert szűrőanyagból, például szálas cellulózacetátból vart kialakítva és a kerülete mentén csavarvonal-alakú 2 hornyokkal van ellátva. A 2 hornyoknak a keresztmetszete jól látható a 2. ábrán. Itt jól kivehető, hogy a 2 horony mélysége a 3 beömléstől kezdődően a 4 kiömlésig fokozatosan nő. Az 1 dohányfüstszürőt a cigarettapapírral burkolt dohányrúdhoz a 2. ábrán külön fel nem tüntetett 5 burkolattal rögzítjük, amely egyébként a dohányfüstszűrőhöz a jobboldali részen csatlakozik. Az 5 burkolatban 6 perforáció van kialakítva, amely körkörösen a 2 horony 3 beömlésének körzetében helyezkedik el. A 6 perforáció nyílásai úgy vannak kiképezve, hogy azok közül legalább egyegy közlekedjék minden 2 horonnyal. A 2 hornyok kialakíthatók például úgy, hogy a szűrőrudat meleg olvasztásos eljárással kezeljük, például az 1 507 765 számú brit szabadalmi leírás kitanítása szerint, amihez megfelelő formázószerkezetet alkalmazunk. A melegformázási eljárás paramétereinek megválasztásával a 2 hornyokat úgy alakítjuk ki, hogy annak a hosszirányú 7 fenékfelülete légzáró legyen, viszont a véglapszerű 8 felülete légáteresztő legyen. Az 1. és 2. ábra szerinti dohányfüstszűrővel ellátott cigaretta szívásakor környezeti levegő jut a 6 perforáción keresztül a 2 hornyokba. Mivel a 2 hornyok csavarvonal-szerű járatokat képeznek és azok mélysége az áramlás irányában nő, a szellőztető levegő a légáteresztő 8 felületeken keresztül bejut az 1 dohányfüstszűrő belsejébe, csavarvonalalakú és befelé irányuló örvénylő mozgással. Ez pedig azt eredményezi, hogy a szellőztető levegő a dohányfüstszűrőn áthaladó füstárammal fokozott mértékben keveredik. A 3. ábrán feltüntetett változat esetében a' 10 dohányrudat 11 cigarettapapír burkolja, továbbá a 12 dohányfüstszűrőnek 13 szűrőbetétje van, amelyet a 10 dohányrúdhoz 14 burkolat rögzít. A rúd-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
