188411. lajstromszámú szabadalom • Napkollektorok és/vagy ablak elemekből álló mező
1 188411 2 A találmány napkollektor és/vagy ablak elemekből álló mező, amely például ferde tetőn elhelyezhető csapadék ellen szigetelő rendszert alkot. A napenergia hasznosításban gyakori feladat, hogy a napsugárzást felfogó napkollektorokat délnek lejtő ferde tetősíkra kell felszerelni. Ez a szerelési mód adja ugyanis a legnagyobb energianyereséget. Nagyobb teljesítmény eléréséhez a tetősíkra rendszerint több napkollektor elemből álló napkollektor mezőt szerelnek fel, ami a tetőfelület jelentős részét elfoglalja. Ilyen elrendezést szemléltet az alább ismertetendő 1. ábra. Természetesen a mező napkollektor elemeit úgy kell felszerelni, hogy azok a tető vízzáró fedését helyettesítsék. Hasonló feladat adódik akkor is, ha a tetőn több ablak elemből álló ablak mezőt kívánnak kialakítani. A napkollektor illetve ablak elemek közötti réseket ezért vízzáró módon kell lezárni, illetve kialakítani. A 2 604 684 számú NSZK-beli szabadalmi leírásban olyan üreges üveg elemekből álló napkollektor mezőt ismertetnek, amelynél az üveg elemek közötti rések tömítő kittel vannak kitöltve. Ez az elrendezés nem teszi lehetővé egyes üveg elemek könnyű cserélhetőségét, ha azok például megrepednek illetve eltörnek. A 4 308 858 számú amerikai szabadalmi leírásban olyan integrált napkollektor megoldást ismertetnek, ahol az egyes napkollektor elemek közötti réseket bonyolult profilú gumi anyagú tömítő csíkkal zárják le. Ez a megoldás egyrészt költséges, másrészt bonyolult szerelési munkát igényel, harmadrészt nem teszi lehetővé az esetlegesen meghibásodó vagy javításra szoruló napkollektor elem gyors cseréjét. A napkollektor elemek közötti rések lezárására ismert olyan megoldás is, ahol a .rést átlapolással fedik le, amely alatt tömítések hivatottak biztosítani a vízhatlanságot. Az átlapolásokat csavarokkal rögzítik. Ilyen megoldást mutat az alább ismertetendő 2. ábra. Bármennyire egyszerűnek is látszik ez a megoldás, valójában jelentős hátrányokkal rendelkezik. A kellő tömítéshez nagyon sok leszorító csavart kell alkalmazni és nagyobb rések áthidalásához kellően merev, tehát vastag és nehéz átlapolásokat kell felszerelni. Ismeretes továbbá olyan megoldás is, ahol a napkollektor elemek közötti lejtő irányú réseket úgy zárják le, hogy a napkollektor elemek lejtő irányú szélein vízorrokat képeznek ki, amelyek alá egy vályút csúsztatnak. A napkollektor elemek közötti vízszintes réseket pedig tömítő kittel zárják le. E megoldást szemlélteti az alább ismertetendő 3. ábra. Ennek a kialakításnak hátránya, hogy a vályú csak úgy emelhető ki, hogy azt a lejtési vonal irányába csúsztatják, amit a tetőn lévő egyéb szerkezetek akadályozhatnak és nagyobb hosszakban nem is valósítható meg. További hátrány, hogy egyetlen napkollektor elem kicseréléséhez az összes egymás felett elhelyezkedő kollektor elem melletti rést fel kell tárni. A megoldásban az sem előnyös, hogy szereléskor nagy mennyiségű, munka- és anyagigényes tömitő kittelést kell végezni. A találmány szerinti megoldással olyan konstrukciót kívántunk létrehozni, amely a helyszínen minimális munkaráfordítással felszerelhető, és amelyben a mező egyes elemei a mező többi elemének megbolygatása nélkül egyszerű módon kiszerelhet ők. A találmány tehát napkollektor és/vagy ablak elemekből álló mező, amelyben a szomszédos elemek lejtő irányú szélein vízorr van kiképezve, és az elemek közötti lejtő irányú résekben a vízorrok alá nyúló vízelvezető vályúk vannak elhelyezve. A találmányt az jellemzi, hogy a mező két szomszédos eleme közötti lejtő irányú résben első és második vályú van elhelyezve, az első vályú keresztmetszete közel U-alakú és felfelé álló egyik szára a hozzá közelebb lévő egyik elem vízorra alá nyúlik, a második vályú keresztmetszete közel fekvő S-alakú és felfelé álló szára a másik elem vízorra alá nyúlik, felülről zárt félhulláma pedig az első vályú felfelé álló másik szárát fedi be, továbbá a mezőnek nem a legfelső sorban lévő szomszédos elemei közötti első és második vályú felső vége a felettük lévő megfelelő első és második vályú alsó vége alá van bújtatva. A találmány szerinti megoldás a napkollektor, ill. ablak mező egyszerű és gyors helyszíni szerelését teszi lehetővé, pl. ferde tetőn vagy függőleges falon. Ha a mező valamely napkollektor, illetve ablak eleme cserére vagy javításra szorul, az illető elem mellett lévő vályúk gyorsan kiemelhetők, és így az elem a többi elem bolygatása nélkül egyszerűen kiszerelhető. A találmány szerinti mező egy előnyös kiviteli alakjánál az első és a második vályúk felfelé keskenyedően vannak kiképezve, és így könnyen a felettük ‘évő megfelelő vályúk alsó vége alá bújtathatok. A vályúk könnyű kiemelhetősége végett célszerű az olyan kialakítás, amelynél az elemek lejtő irányú szélein lévő vízorrok az elem felső síkjához képest 30-60°-ban lefelé kinyúlóan vannak kiképezve. A mező elemei között lévő vízszintes rések lezárására igen célszerű az olyan kialakítás, amelynél az elemek alsó szélén az elem felső síkjából kiemelkedő, az alatta lévő elem fölé nyúló vízorr van kiképezve. Előnyös, ha eme vízorr párhuzamos az elem felső síkjával. Az elemek közötti vízszintes réseknek a kiemelkedő vízorrok vályúk felé néző végéltél lévő részeit tömítő kittel lehet kitölteni. A találmány szerinti mező állhat csak napkollektor elemekből, avagy csak ablak elemekből. Lehetséges azonban olyan kivitel is, ahol napkollektor elemek és ablak elemek megfelelő elrendezése képezi a mezőt. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemléltetett kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra ismert napkollektor vagy ablak elemekből álló mezőt mutat, amely lejtős tetőn van elhelyezve, a 2. ábra a mező elemei közötti rések egy ismert lezárási módját mutatja, a 3. ábra a mező elemei közötti réseknek csapadék elleni szigetelését megvalósító ismert megoldást mutat, a 4. ábra a találmány szerinti mező egy részletének vázlatos axonometrikus rajzát mutatja, és az 5. és 6. ábra a 4. ábra szerinti mező egy elemének 5 10-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
