188409. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek és eljárás a hatóanyagként alkalmazott azolil-tioéter-származékok előállítására
1 188 409 2 jük. Abban az esetben, ha higítószerként vizet használunk, oldást elősegítő anyagként használhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként az alábbiak jöhetnek figyelembe: aromás anyagok, így xikol, toluol, vagy alkil-naftalin, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klór-etilén, metilén-klorid, alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolaj frakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol, továbbá ezek éter- vagy észter-származékai, ketonok, így aceton, metil-, etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid továbbá víz. Cseppfolyósított gázhalmazállapotú higítószerek, illetőleg hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotúak, mint például az aerosol hajtógázok, így a halogénezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén, és széndioxid. A szilárd hordozóanyagok közül említjük meg, például a kőzúzaiékokat, mint kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit,diatomaföld; továbbá a szintetikus kőzúzalékokat; mint a nagy diszperzitású kovasav, alumínium-oxid, vagy a szilikátok. A granulátumok előállításához szilárd hordozóanyagként figyelembe jöhetnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, így kaiéit, márvány, habkő, szepiolit, dolomit, továbbá szervetlen és szerves lisztekből készült granulátum, továbbá szerves anyagokból készült granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióból, kukoricacsutkából, a dohány növény szárából készült granulátumok. Emulgeáló- és/vagy habképző szerként az alábbiak jönnek figyelembe: nemionos vagy anionos emulgeátorok így például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek, poli-(oxi-etilén)-zsíralkohol-észterek, például alkilaril-poli-glikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehérje hidrolizátum. Diszpergálószerként az alábbiak jönnek figyelembe: így például a ligninszulfitlúg, továbbá a metil-cellulóz. A készítményekben kötőanyagként karboximetil-cellulóz, természetes vagy szintetikus porszerü anyagok, szemcsés vagy látex alakú polimerek, így gumiarábikum, poli(vinil-alkohol), poli(vinilacetát) jöhet figyelembe. A készítményekhez festékként használhatunk szervetlen pigmenteket, így például vas-oxidot, titán-oxidot, ferrocián-kéket, továbbá szerves színezékeket, mint alizarint, azo-fém-ftalocianin-színezékeket, továbbá nyomelemeket, mint vas-, mangán-, ón-, réz-, kobalt-, molibdén-, vagy cinksókat. A készítmények általában 0,1-60 tömeg% hatóanyagot, célszerűen 0,5-60 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti készítmények egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid, herbicid anyagokkal, továbbá műtrágyákkal, növekedést szabályozó anyagokkal is összekeverhetők. A találmány szerinti készítmények önmagukban vagy az azokból készült hígítások, oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, szóróporok, paszták, oldható porok, porozószerek, és granulátumok formájában alkalmazhatók. A készítményeket szokásos módon, permetezéssel, felszórással, porozással, habkészítéssel, kenéssel, stb. hordjuk fel; lehetőség van arra is, hogy a találmány szerinti készítményeket ULV eljárásban permetezzük fel; a vetőmag és a növény egyaránt kezelhető. A találmány szerinti eljárással előállíttott vegyületeket a növényi növekedést szabályozó szerekben is alkalmazhatjuk; ebben az esetben a vegyületek koncentrációja széles tartományban változhat, általában hektáronként 0,01-50 kg, célszerűen 0,05-10 kg hatóanyag kerülhet felhordásra. Abban az esetben, ha a találmány szerinti készítményeket a növényi növekedés befolyásolására alkalmazzuk, az alkalmazást egy bizonyos időpontban kell végezni; ez az időpont az időjárási viszonyoktól és a vegetatív adottságoktól függ. Abban az esetben, ha a találmány szerinti készítményeket fungicid szerként alkalmazzuk, a hatóanyag mennyisége széles tartományban változhat. A hatóanyag koncentrációja, ha a növényeket kezeljük; általában 1 és 0,0001 súly%, célszerűen 0,5 0,001 súly% között van. A vetőmag kezelése esetében a hatóanyag mennyisége általában 0,001-50 g, célszerűen 0,01-10 g a vetőmag kg-jára számítva. Ha a találmány szerinti készítményekkel a ti jajt kívánjuk kezelni, a hatóanyag koncentrációja 0,00001-0,1 súly%, célszerűen 0,0001-0,02 súly%. Előállítási példák 1. példa 1. képle tű vegyidet előállítása [a)-eljárás] 12.5 g (0,5 mól) 4-klór-tiofenol, 100,2 g (0,36 mól) 1,2,4-triazol-l-il-pinakolin, 18 g (0,6 mól) paraformaldehid, 15 g jégecet és 5 ml pipe idin elegyét 600 ml toluolban forraljuk visszafolyató hűtő és vízleválasztó feltét alkalmazásával. A reakció során keletkező víz eltávolítása után a reakcióelegyet vízzel mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd vákuumban betöményítjük. Az olajos maradékot kovasavgéllel töltött oszlopon kromatografáljuk futtatószerként kloroformot használva. Ily módon 45 g (28% hozam) l-(4- klór-fenil-tió)-4,4-dimetil-2-( 1,2,4-triazol-1 -il)-3-pentanont kapunk. Op.: 67 °C. 2. példa (2) képletű vegyület előállítása [b) eljárás] 22.6 g (0,07 mól) l-(4-klór-fenil-tio)-4,4-dimetil-2-(l,2,4-triazol-l-il)-3-pentanont (1-es példa) 100 ml jégecetben oldunk, majd az oldathoz két csepp koncentrált kénsavat adunk; ehhez az oldathoz lassan 8,3 g (0,074 mól) 30%-os hidrogén-peroxidot csepegtetünk. A reakcióelegyet 18 óra hosszat 60 °C hőmérsékleten kevertetjük, majd ismételten 8 3 g (0,074 mól) 30%-os hidrogén-peroxidot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezt követően 18 óra hosszat 80 °C hőmérsékleten kevertetjük. Ezután a reakcióelegyet vízhez öntjük és metilén-kloriddal ectrahálunk. A szerves fázist nátrium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd vákuumban betöményítjuk. Az olajos maradékot diizopropil-éterrel eldör5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
