188407. lajstromszámú szabadalom • Készülék anyagok hevítésére, különösen meleg ételek készítésére vagy/és ételek melegítésére, valamint betét, főként a készülékhez

1 188 407 2 felületén a hevítőlemezzel kapcsolatban álló elekt­romos csatlakoztató szerkezet van. Célszerű, ha a doboz kartonpapírból készül, a hevítőlemezt pedig fémfólia alkotja, továbbá ha az elektromos csatlakoztató szerkezetet két, célszerű­en fémlemezből készült csatlakoztató pólus alkotja. A betét egy előnyös kivitelű alakjára az jellemző, hogy a doboznak egymásra hajtható, homlokla­pokkal, oldallapokkal, fedéllemezzel és fenékle­mezzel rendelkező doboz-részei vannak; a hevítőle­mez az egymással összefüggő fenék- és fedéllemez belső felületét, valamint célszerűen az egyik doboz­rész oldallapjainak belső felületét borítja, és az elektromos csatlakoztató pólusok az oldallapok külső felületére vannak kihajtva. Célszerű, ha az elektromos csatlakoztató pólusok az alsó doboz­rész oldallapjainak elülső vége tartományában, egymással szemben, egyvonalban helyezkednek el; a felső dobozrész az alsó dobozrészre ráhajthatóan van kialakítva oly módon, hogy a felső dobozré­­szoldallapjai és homloklapja az alsó dobozrész ol­dallapjaira és homloklapjára kívülről illeszkednek; és a felső rész oldallapjai azokon a helyeken, ame­lyek a csatlakoztató pólusokkal kerülnek az össze­­csukást követően egyvonalba, e csatlakoztató pólu­sokat szabadon hagyó nyílásokkal (kivágásokkal) rendelkeznek. Előnyös továbbá, ha a doboz hajlé­kony, az összecsukását részeinek geometriai ten­gely körüli elfordításával lehetővé tevő anyagból van, mimellett a doboz fedéllemezét és fenékleme­zét egyetlen lemeztag alkotja, az oldallapok pedig a geometriai hajlítási tengely tartományában meg vannak szakítva, és egymáson elcsúsztathatóan vannak kialakítva. Egy másik találmányi ismérv szerint a betétnek a dobozban elhelyezhető, előnyö­sen jó hővezető anyagból, pl. fémfólíából készült - adott esetben reflektáló felületű és/vagy színszűrő fóliát tartalmazó - tálcája van. Végül a betét egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy hevítőlemezét olyan fémfólia alkotja, amely hosszirányú hasítékokkal rendelkezik, és minden második hasíték a fólia keresztirányú élére fut ki, miáltal a hevítőlemeznek labirintszerű pályát alko­tó, áramvezető lemezcsíkjai vannak, és e pálya két végéhez vannak a csatlakoztató pólusok rögzítve. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a készülék egy előnyös kiviteli példáját és néhány szerkezeti részletét tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a befogadószekrény kitört perspekti­vikus nézetben látható; a 2. ábrán égy alaktartó betét felnyitott állapot­ban, perspektivikus nézetben van feltüntetve; a 3. ábra a 2. ábra szerinti betétben alkalmazott hevítőfólia kivetített nézete; a 4. ábrán egy, a 2. ábra szerinti betétben elhe­lyezhető tálca perspektivikus nézetben látható; az 5. ábrán az 1. ábra szerinti befogadószekrényt a benne elhelyezett betéttel együtt oldalnézetben tüntettük fel; a 6. ábra az 5. ábra szerinti befogadószekrény felülnézete. Az 1, 5. és 6. ábrán látható készülék két fő része a téglatest alakú befogadószekrény és az abba il­leszkedő alaktartó betét; az 1. ábrán csak a szek­rényt tüntettük fel, míg az 5. és 6. ábrán a betétet is tartalmazó szekrényt ábrázoltuk. Az 1 befogadó-szekrénynek 3 fenéklapja, 4 fede­le, 5 oldalfalai és 25 hátlapja van, ez utóbbival szemben pedig a 2 betétnek az 1 befogadószekrény­bejuttatásához előirányzott 6 bevezetőnyílása van. Az 1 befogadószekrény bármilyen, a célnak megfe­lelő anyagból, pl. műanyagból vagy fából készül­het, és hőszigeteléssel is ellátható. A tartályban felül reflektáló felület is kialakítható. A 25 hátlap­ban két nyílás van, amelyek folytatásában belül 7 csatlakozókapcsok vannak. Ezek a 8 árambevezető dugók (5. ábra) révén köthetők össze (nem ábrá­zolt) áramforrással. A 7 csatlakozókapcsok - amint az 1. ábrán jól látható - a 9a vezetékek útján az oldalsó 9 érintkezőkkel, a 10a vezetékek útján pe­dig az alsó és felső 10 érintkezőkkel vannak össze­kötve. Mind a 9, mind a 10 érintkezők íves, rugal­mas fémlemezek. A 9 érintkezőket alkotó fémleme­zek az 1 befogadószekrény belseje felől nézve dom­­borúak. Az alsó és felső 10 érintkezők a 3 fenéklap­ban és a 4 fedélben kialakított 11 nyílásokon ke­resztül a fedél, illetve fenéklap külső síkján kifelé z távközzel túlnyúlnak. (Lásd az 5. és 6. ábrát is.) A 10 érintkezőket egy-egy olyan szerkezeti elem alkotja, amelyek két-két íves - kívülről nézve dom­ború fémlemezből és azokat összekötő függőleges 12 lemezbordából állnak, vagyis egy-egy alsó és felső 10 érintkező-pár domború lemezei - függőle­ges értelemben - egyvonalban vannak. Az említett 10a vezetékek a 10b kapcsokon keresztül állnak villamos kapcsolatban a 12 lemezbordákkal, követ­kezésképpen a 10 érintkezőkkel. Az 1 befogadószekrény 4 fedelében, a sarok kö­zelében 13 lyukak, függőleges értelemben ezekkel egyvonalban pedig a 3 fenéklapból kifelé (lefelé) nyúló 14 lábak vannak. Az utóbbiak korong alakú, a szárnál kisebb talppal rendelkeznek, és a 13 lyu­kakba illeszthetők, amelyek egy szélesebb és egy keskenyebb szakasszal rendelkeznek. E 13 lyukak és 14 lábak segítségével több, azonos kialakítású és méretű 1 befogadószekrény mechanikusan egymás­hoz csatlakoztatható, és az egymásra illeszkedő szekrények a 10 érintkezőkön keresztül egymással villamosán is kapcsolatba kerülnek. Ezáltal egy áramforrásról több - gyakorlatilag tetszőleges szá­mú - készülék egyidejűleg üzemeltethető. A 15 működésjelző, pl. piros színű égő szolgál arra, hogy az üzemi, illetve üzemen kívüli állapot vizuálisan ellenőrizhető legyen. Az 5. és 6. ábrán szaggatott vonalakkal bejelöl­tünk egy - egyébként önmagában ismert - 16a rugós reteszelő-kilökő mechanizmust, amely a 2 betétet az 1 befogadószekrényben elfoglalt üzemi helyzetében megtartja, illetve - a szekrényben levő betét kismértékű benyomása hatására - onnan ki­löki. Ez a mechanizmus önmagában ismert, pl. a kazettás magnetofonoknál alkalmazott rendszerű lehet. Az 1. ábrán feltüntettük a 3 fenéklap és a 4 fedél belső felületén hosszirányban egymással párhuza­mosan húzódó 15a távtartó léceket, amelyek az 1 befogadószekrényben a 2 betét körül csekély mérté­kű légrést biztosítanak. A 2. ábrán a 2 betét egy előnyös kiviteli példája 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom