188405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés eltérőjellegő több villamos fogyasztó szünetmentes táplálására

1 188 405 2 gátőrt közvetlenül üzemen kívül helyezni, mert hi­szen a kapcsolási elrendezést úgy alakítottuk ki, hogy a 106 aggregátor áramkörei fogadják mind­három hibajelet és az aggregátor-indító 107 áram­kör csak a saját 105 aggregátorának a hibajelét fogadja; természetesen eltérő bekötés esetén a már melegtartalékba helyezett további 106 aggregátort hagyhatjuk ebben az állapotában és az eddig a további 111 fogyasztókat tápláló 105 aggregátort helyezhetjük üzemen kívül.) Ha pedig a második hálózati 101’ tápáramkör­ben lép fel üzemzavar, annyi az eltérés, hogy az elsőrendű 110 fogyasztók táplálásán nem szükséges változtatni, egyébként a menet ugyanaz. Nézzük most a 2. ábrát. Látható, hogy az elsőrendű 110 fogyasztók táp­kapcsaira az első hálózati 101 tápáramkor első 201 kapcsolón át, a második hálózati 101’ tápáramkor harmadik 203 kapcsolón át, a melegtartalék üzem­módban készenlétbe helyezett 105 aggregátor ötö­dik 205 kapcsolón át és az üzemen kívül készenlét­be helyezett 106 aggregátor hetedik 207 kapcsolón át csatlakozik, míg a további 111 fogyasztók táp­­kapcsaira a második hálózati 101’ tápáramkor má­sodik 202 kapcsolón át, a melegtartalék üzemü 105 aggregátor negyedik 204 kapcsolón át, s az üzemen kívül készenlétben álló 106 aggregátor hatodik 206 kapcsolón át csatlakozik. Az első és a második 201 és 202 kapcsolók működtető bemenetelre - közösít­ve - első logikai 208 hálózat kimenete csatlakozik, a harmadik és a negyedik 203 és 204 kapcsolók működtető bemeneteire második logikai 209 háló­zat kimenete, az ötödik és a hatodik 205 és 206 kapcsolók működtető bemeneteire harmadik logi­kai 210 hálózat kimenete, végül a hetedik 207 kap­csoló működtető bemenetére negyedik logikai 211 hálózat kimenete csatlakozik. A logikai hálózat felépítését és pl. a szelephatású elemek irányítását a szakember a rendszerre kényszeríteni kívánt mű­ködésnek megfelelően meg tudja választani, ha a működésmód fent leírt törvényszerűségeivel megis­merkedett. Egyazon igazságtáblázat is különböző­képpen felépített logikai hálózattal megvalósítható, s még az egyező logikai hálózat is a félvezetők típusától függően kétféle polaritással alakítható ki. Ezért a továbbiakban csak az ábrázolt példaképpe­­ni áramutakat és polaritásokat vesszük alapul anél­kül, hogy a kivitelezést e példára korlátoznánk. A példa szerint a szelephatású elemek a figyelő készülékek jelkimeneteire katódjukkal csatlakozó félvezető diódák, amelyek inverteres kimenete csat­lakozik a megfelelő négybemenetű ÉS-kapuk be­meneteire, míg az ÉS-kapuk kimenetei alkotják a logikai 208, 209, 210 és 211 hálózatok kimeneteit, amelyek a megfelelő kapcsolópár, illetve a hetedik 207 kapcsoló működtető bemeneteire csatlakoz­nak. A példakénti kívánt működésmódot úgy érjük el, hogy a különböző figyelő 102, 102’, 103, illetve 104 készülékek jelkimenetei az alábbi Táblázat sze­rint csatlakoznak az ÉS-kapuk megfelelő bemene­teire. A Táblázatban a vonal közvetlen csatlako­zást, a + + + jel szelephatású elemen át való csat­lakozást jelent. Táblázat Kapcsoló sorszáma Figyelőkészülék száma 102 102’ 103 104 első 208 + + + + + + második 209 + + + + + + harmadik 210 H—1— + + + negyedi 211 + + + + + + + + + Ha a logikai hálózatok technikájában jártas szakember végigköveti ezt a bekötést, látja, hogy csakugyan az előbbiekben a független két tápháló­zattal és egy melegtartalék, illetve egy üzemen kívü­li tartalék aggregátorral kiépített kapcsolási elren­dezésre mondott működésmód megy végbe. Természetesen a leírt többi kiviteli példához és a nem ismertetett egyéb kivitelekhez is hasonló mó­don alakítható ki kapcsoló egység. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás eltérő jellegű több villamos fogyasztó szünetmentes táplálására, ha a szünetmentes áram­ellátás követelménye egyes táplálandó fogyasztók tekintetében eltérő fontosságú, vagyis eltérő priori­tás-fokozat szerinti, előnyösen ha a legmagasabb prioiitás-fokozatba sorolt (továbbiakban: elsőren­dű) fogyasztók eredő teljesítményigénye (további­akban: elsőrendű teljesítményigény) eléri vagy meg­haladja a további fogyasztók eredő teljesítményigé­nyét (továbbiakban: további teljesítményigény), amely eljárás során figyeljük a táphálózat üzemi állapotát és hálózati üzemzavar esetén a fogyasztók tápkapcsait hálózatfüggetlen áramforrás (aggregá­tor) tápkapcsaival kötjük össze, azzal jellemezve, hog) az elsőrendű teljesítményigény, illetve a to­vábbi teljesítményigény közül a nagyobb értékű teljesítményigény kielégítésére korlátozott névleges teljesítményű két aggregátort alkalmazva, hálózati üzemzavar fellépésekor üzemen kívül készenlétben álló két aggregátort indítunk és az elsőrendű fo­gyasztókat arra az aggregátorra kapcsoljuk, amely előbb éri el a stacioner üzemi állapotot, majd a további fogyasztókat akkor kapcsoljuk a második aggregátorra, amikor az eléri a stacioner üzemi állapotot. 2. Eljárás eltérő jellegű több villamos fogyasztó szünetmentes táplálására, ha a szünetmentes áram­ellátás követelménye egyes táplálandó fogyasztók tekintetében eltérő fontosságú, vagyis eltérő priori­tás-fokozat szerinti, előnyösen ha a legmagasabb prioátás-fokozatba sorolt (továbbiakban: elsőren­dű) fogyasztók eredő teljesítményigénye (további­akban: elsőrendű teljesítményigény) eléri vagy meg­haladja a további fogyasztók eredő teljesítményigé­nyét (továbbiakban: további teljesítményigény), amely eljárás során figyeljük a táphálózat üzemi állapotát és hálózati üzemzavar esetén a fogyasztók tápf apcsait hálózatfüggetlen áramforrás (aggregá­tor) tápkapcsaival kötjük össze, azzal jellemezve, hogy az elsőrendű teljesítményigény, illetve a to­vábbi teljesítményigény közül a nagyobb értékű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom