188396. lajstromszámú szabadalom • Kondenzlevezető
1 188 396 2 nóelemek H lökete, valamint a 7 zárórész lökete van felvive. A koordináta-rendszerben a 0 pont zárási helyzetnek felel meg. Az ordinátára az erők vannak felvive, ahol K4-gyel a példakénti 1,-101 t3 hőmérsékletek közötti hőmérsékletnél a 4 kettősfém csappanóelem által a 7 zárórészre kifejthető rugóerő van feltüntetve. K5-tel az 5 kettősfém csappanóelem ereje van jelölve. A diagramban K4 és K5-tel jelölt görbék rugóerő izotermákat képeznek. A K4, K5 rugóerők annyi ideig hatnak zárási irányban, ameddig a rugóerő izotermák a pozitív ordi-. nátán vannak. Teoretikusan nyitási irányban hatnak, amennyiben negatív értékűek. Mivel a 4, 5, 6 kettősfém csappanóelemek csak egy oldalt fekszenek fel a 11, 12 támaszokra, ezek a negatív erők nem adódhatnak át a 7 zárórészre. Ka-vel a 7 zárórészben bekövetkező nyomás esése által meghatározott és az utóbbira nyitási irányban ható erő van jelölve. Ez az erő lényegében lökettől függő. A 7 zárórész helyzete, illetve lökete a Kö nyitóerő és a K4, K5, K6 rugóerők egyensúlyától, illetve azok összegétől függ és csupán az uralkodó hőmérséklet és nyomásokhoz tartozó erővonalak metszéspontjában fekhet. Amennyiben KÖ1 erőnél a hőmérséklet trről t2- re nő, a 4 kettősfém csappanóelem a 7 zárórészt lassan nyitási helyzetből az A lökethelyzetig mozgatja lassan, majd ezután az ebből a helyzetből ugrásszerűen a zárási helyzetbe kerül. Az 5, 6 kettősfém csappanóelemek ez alatt a 10 szelepülék felé konvex görbületben maradnak (2. ábra). A különböző záró csappanóhőmérsékletekhez tartozó K4 erők a rugóerő izoterma minimumán átmenő A merőlegesen képződnek. Ez az elrendezés az 5. ábra szerinti diagramban 13 egyenest adja. A t2 hőmérsékletnél nagyobb, például t3 hőmérsékletnél az 5 kettősfém csappanóelem is abban a helyzetben van, hogy az egész lökettartományban pozitív, azaz zárási irányban ható erőt fejtsen ki. A 4, 5 kettősfém csappanóelemek rugóerő izotermái összeadódnak „K4 + 5, t3”. Amennyiben a KÖ1 nyitóerőnél nagyobb erő, például Kö2 erő esetén a hőmérséklet t3-ig növekszik, akkor a 4, 5 kettősfém csappanóelemek a 7 zárórészt együttesen nyitási helyzetből lassan A helyzetbe mozgatják, majd onnan csappanásszerű zárási helyzetbe hozzák. Eközben a 6 kettősfém csappanóelem a 10 szelepülék felé konvex helyzetében marad. Az A ponton átvetett függőlegesen összeadódnak a 4, 5 kettősfém csappanóelem erői úgy, hogy azonos t hőmérsékletnél az erőkülönbség nő. Az 5. ábra szerinti diagramban egy második 14 egyenes jön létre. Értelemszerűen ugyanez ismétlődik meg, ha a 6 kettősfém csappanóelem hatásossá válik (3. ábra), amikor is egy harmadik még meredekebb 15 egyenes képződik az 5. ábra szerinti diagramban. A 4. ábra szerinti diagramból kitűnik, hogy a nyitási folyamat a zárási folyamat megfordítottja. Amennyiben a rugóerő izotermák maximuma a zárási helyzetnek felel meg, vagy a B függőlegesen fekszenek, kondenzlevezető, például KÖ1 erő esetén zárási helyzetéből a C pontig ugrásszerűen kinyit, mihelyt a 4 kettősfém csappanóelem hőmérséklete t2 hőmérsékletről t, hőmérsékletre esik vissza. Az 5. ábra szerinti diagramban így egy másik 13, 14, Î 5 egyenesekkel alkotott poligon alakul ki, amelynek hőmérsékletértékei valamivel alacsonyabbak az előző poligonénál. Az 5. ábrán jelölt SÉ görbe különböző nyomásokhoz tartozó telített gőz hőmérsékletet adja meg, amelynél kondenzlevezetőnek legkésőbb zárva kell lennie. Az 5. ábra szerinti diagram megmutatja, hogy a tervezett hatást nagy nyomástartományban lehet elérni. Ez azért lehetséges, mert az egyes 4, 5, 6 kettősfém csappanóelemek a 11 támasz és a 12 támasz között egymástól függetlenek, így például a gyengébb 4, 5 kettősfém csappanóelemek nem allnak az erősebb 5, 6 kettősfém csappanóelemek hatása alatt és nincsenek meg nem engedhető nagy feszültségnek kitéve. A 6. és 7. ábrák szerinti kiviteli példáknál a 3 úléktest két központi, helyhez rögzített 16, 17 támaszt hordoz. Ézen támaszok mindegyikére egyegy 4 és 5 kettősfém csappanóelem támaszkodik belső szélével. A két 4, 5 kettősfém csappanóelem külső szélébe fazék alakú 18, 19 talpak kapaszkodnak, amelyek belső széleikkel két, a zárórész 8 száán elrendezett 20, 21 támaszokra hatnak. Ezek a kondenzlevezető beállíthatósága céljából tengely rányban elmozdíthatóan vannak kialakítva. Növekvő hőmérséklet, mint ahogy azt már az 1., 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban ismertettük, a 4 és 5 kettősfém csappanóelemek nyitott helyzetből kezdetben lassan zárási irányba mozognak. Amikor elérik a hozzájuk tartozó csappanási hőmérsék‘etet, a 4 kettősfém csappanóelem átbillen és a 19 ‘alp és 21 támasz révén a 7 zárórészt 8 szára útján zárási helyzetbe emeli. Az 5 kettősfém csappanóe'em ezalatt a 10 szelepülék felé konkáv helyzetében marad úgy, hogy a 7 zárórész zárási lökete alatt a 20 támasz a 18 talpról felemelkedik (7. ábra). A 7 zárórész nagyobb nyitási ereje esetén, azaz nagyobb nyomásnál és megfelelően magasabb hőmérsékletnél mindkét 4 és 5 kettősfém csappanóelem átbillen és a 18, 19 talpakat a 20, 21 támaszokkal kapcsolatba hozzák, és így mindkét záróerő összeadódva hat a 7 zárórészre. Ily módon itt is érvényes az 5. ábra szerinti diagram 13, 14 egyeneseinek az SD görbéhez igazodásával kapcsolatban elmondottal. Szabadalmi igénypontok 1. Kondenzlevezető alacsony nyomás oldalon elrendezett zárórésszel, amely egy szelepülékkel működik együtt és egy a kondenzlevezető nagynyomású terében elrendezett, kettősfém csappanóelemből álló vezérlőegységgel áll működő kapcsolatban azzaljellemezve, hogy a kettősfémfém csappanóelemek (4, 5, 6) egyik végükkel rögzített helyzetű támasszal (11, 16, 16) és másik végükkel egy száron (8) elrendezett támaszokkal (12,20, 21) közvetlenül vagy talp (18, 19) révén állnak kapcsolatban, míg a kettősfémfém csappanóelemek (4, 5, 6) szárhoz (8) hozzárendelt végei hőmérséklet-növekedésnél zárási irányban mozognak és a támaszok (11, 12, 16, 17, 20, 21) úgy vannak elrendezve, hogy a záró-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
