188390. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg kukoricatermő talajon és gyengébb minőségű talajokon silótakarmány előállítására
1 2 88 390 A találmány tárgya eljárás, főleg kukoricatermő talajon és gyengébb minőségű talajokon silótakarmány előállítására, amelyhez hibrid kukoricát és cukorcirkot használunk fel. Találmányunk szoros összefüggésben van azzal a népgazdasági törekvés- 5 sei, hogy egyre csökkenő területen kell megtermelni növekvő állatállományunk egyre növekvő takarmány igényét. Ismeretes, hogy kukoricából jó silótakarmány készíthető. A kukorica előnye, hogy beltartalmi l0. értékei magasak, így pl. össztermése: 30-35 to/ha, termésátlaga szárazanyagban 10-12 to/ha, keményítőértéke: 7-7,2 to/ha, nyersfehérje értéke: 1-1,15 to/ha; hátránya viszont, hogy megfelelő talajminőséget igényel, ezért országosait csak behatá- 15 rolt termőterületeken termeszthető. Ismert továbbá az is, hogy cirokból önmagában is készíthető silótakarmány, ennek a minősége azonban nem éri el a kukoricáét, össztermése: 43-48 to/ha, termésátlaga: szárazanyagban: 12-14 20 to/ha, keményítőértéke: 8-8,1 to/ha, nyersfehérje értéke: 1,1-1,2 to/ha. A cirok előnye, hogy lényegesen bővebb termést hoz ugyanazon nagyságú területen, mint a kukorica (ezért magasabbak a hakénti beltartalmi értékei), és gyengébb minőségű 25 talajokon is megél. A legjobb kukoricahibridek (Pi 3732 SC, 3709 SC, Pi 3865/ATC. stb.) sem képesek olyan mennyiséget teremni területegységenként, mint a cukorcirok (Sz-C-40 B-l stb.) vagy a silócirok (Tápió, Kunsági H-60, NK 326, G 98 F, stb.) 30 vagy éppen a szudáni füvek (Hybár Mv. 301, Trudán 8, Akklimat stb.). A találmány feladata olyan tömegtakarmány előállitása, amely egyesíti magában a kukorica és a cirok előnyeit, kiküszöböli azok hátrányait. Célul 35 tűztük ki olyan silótakarmány előállítását, amelynek össztermése: 40 to/ha fölött, termésátlaga szárazanyagban: 12 to/hái/ölött van, keményítőértéke: eléri a 8 to/ha-t, nyehsfehérje értéke: meghaladja 1,15 to/ha-t. Fő célkitűzésük tehát egységnyi terű- 30 létről nagyobb mennyiségű és jobb minőségű tömegtakarmány előállítása. A találmány tárgya eljárás, főleg kukoricatermő talajon és gyengébb minőségű talajokon silótakarmány előállítására, amelyhez hibrid kukoricát és 45 cukorcirkot használunk fel. Az eljárás lényege, hogy a kukorica és a cirok vetőmagját azonos időben, egyszerre, egy menetben, együtt vetjük úgy, hogy soronként vagy csak kukoricát, vagy csak cirkot vetünk. A sorokat egymástól 60-80 cm tá- 50 volságra vetjük. Az elvetett és növekedő növényfajokat önmagában ismert módon kezeljük, majd a kifejlett állományt adott időben, egyszerre, egy menetben betakarítjuk. Az együtt betakarított állományból önmagában ismert módon silótakar- 65 mányt készítünk. Az eljárás előnyös foganatosítási módja esetén a sorokat 70-75 cm távolságra vetjük. Ismeretes, hogy a kukoricát mélyebben, a cirkot pedig sekélyebben kell vetni. Kukorica esetén az 60 optimális vetési mélység 7-10 cm, cirok esetén pedig 4-6 cm. Bár a különböző vetési mélység betartása a célszerűbb, olyan kísérleteket is végeztünk, ahol mindkét növényfajtát azonos mélységre 5-8 cm-re vetettük. Ez a vetési mélység főként abban az 65 esetben ajánlható, ha a vetési mélységet különkülön soronként valamilyen oknál fogva nem lehet beállítani. A 8 cm-es mélység inkább homokos talaj esetén, az 5 cm-es pedig kötöttebb talajnál bizonyult megfelelőnek. A kukorica és a cirok együttvetése a két növényfajta fejlődése szempontjából is előnyös tulajdonságokkal jár. Fiatal korban a kukorica gyors fejlődésének oka védelmet nyújt a cirok növekedéséhez, tekintettel a cirok kezdeti fejlődési stagnálására. A kukorica gyors növése egyébként is meglepően jó mikroklímát biztosít a cirok számára. A cirok viszont kedvező térhatás biztosításával teremt az átlagosnál jobb feltételeket a kukorica fejlődéséhez. Különböző soreloszlásban végeztünk kísérleteket a kukorica és a cirok együttvetésére. A két növényfajta fejlődése akkor bizonyult a legkedvezőbbnek, ha a különböző növényfajokat (a kukoricát és a cirkot) kétsoronként vetettük. Az egyes fenofázisok alatt, mint ahogy azt már ismertettük, más és más az egyik növény fejlődésnövekedési üteme, gyorsasága, mint a másiké. A kukorica kelés után gyorsan, a cirok pedig lassan növekedik. Ez a tény kedvezően hat mind a két állományra, a kukorica a kedvező térhatás miatt igen jól használja ki a szabad térállást, míg a ciroknak a kukorica védettséget biztosít a hosszantartó gyökérváltás idején. A gyomborítottságot és a gyomfejlődést is jól hátráltatja a kukorica gyors fejlődése. A találmány szerinti eljárás célszerű foganatosítása esetén a kukoricát és a cirkot azonos számú sorba vetjük és a kukorica valamint a cirok vetését 1 : 3,7-1 : 4,3, célszerűen 1 : 4, tőszámarányt számításba véve végezzük. Az eljárás további előnyös foganatosítási módjánál a vetést SPC-6 és SPC-8 neomatikus vetőgépekkel végezzük. Ezek a vetőgépek soronként külön-külön magtartállyal rendelkeznek, a sorok közti távolság állítható, valamint állítható rajtuk a kívánt magmélység és tőtávolság is. A vetőgépekkel az alábbi elrendezés szerint vetjük a kukoricát és a cirkot: SPC-6 = C:K:K:C:C:K ... SPC-8 = a) C : K : K : C : C : K : K : C : ... b)K:C:C:K:K:C:C:K:... ahol C = Cirok K = Kukorica A fenti példa esetén a sortávolságot előnyösen 70 cm-rel, a meghajtó fogaskerekek fogszámát 11-re, a meghajtott fogaskerekek fogszámát 22-re, az elosztótárcsa fogainak számát kukorica,esetén lóra, cirok esetén 68-ra választjuk. A fenti vetőgépbeállítás szerint kukorica esetében a magtávolságot 17,3 cm-enként, míg a ciroknál 4,1 cm-enként vetjük. Egy hektárra 50 + 50%-os állomány esetén és 14 287 fm/ha-t alapul véve kukoricából az eljárás megvalósításához 41 295 cirokból pedig 174 243 babot vetünk. Tekintettel arra, hogy a kukorica esetében kb. 95%-os, cirok esetében pedig 90%-os csíraképességgel számolhatunk, ezért az össz. növényállomány kb. 39 000 kukoricatő és 156 000 ciroktő. Eljárásunk foganatosítási módjához ez egy célszerű kiviteli példa, ettől természetesen amennyi-2
