188387. lajstromszámú szabadalom • Családi házak tetőtér beépítésének meggyorsítása

1 188 387 2 deti építmény egyik hosszanti fala fölötti külső hosszanti falat, az eredeti építmény másik hosszanti falánál beljebb elhelyezkedő, a tetőtéri építményt lakótérré és loggiává elkülönítő belső hosszanti falat, valamint az eredeti építményt oromfalai fö­lötti oromfalakat és azok folytatásában lévő orom­fal nyúlványokat tartalmaz. A tetőtéri építmény fölülről nyeregtetővel és ah­hoz kétoldalt csatlakozó tetőnyúlvánnyal van hatá­rolva. A loggia oldalán lévő tetőnyúlvány oszlo­pokkal van alátámasztva, az oszlopok pedig elő-­­nyösen az eredeti építmény hosszanti fala fölött helyezkednek el. Bármely kiviteli alak esetén a tetőnyúlványok héjalását nagy kiterjedésű lemezek, pl. hullámleme­zek, a nyeregtető héjalását pedig célszerűen tetőcse­repek alkotják. A találmány szerinti tetőtér szerkezet egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek között mindenekelőtt figyelmet érdemel az, hogy a tetőtér lakótérként való hasznosítása a térhatároló és tér­osztó falak sajátságos szerkezeti fölépítése folytán épületfizikai szempontból rendkívül kedvező. Ez mindenekelőtt az igen jó hő- és hangszigetelő ké­pességben nyilvánul meg. A falak könnyűsége szükségtelenné teszi a záró­födém megerősítését vagy azon bármiféle szerkezeti módosítás végrehajtását. Az építési technológia nagyfokú egyszerűségét eredményezi, hogy a térha­tároló és térosztó falak, valamint a tetőtér mennye­zete is lényegében azonos kialakítású, és mindezen szerkezeti elemek egyszerű anyagokból, minimális megmunkálással könnyen kezelhető, kis súlyú, elő­regyártott panelok formájában is kialakítható. Előnyös az is, hogy a hosszanti fal segítségével leválasztott loggia az építmény egészének igen ked­vező megjelenést nyújt, a loggia fölötti pártázat, továbbá az oromfal és adott esetben annak nyúlvá­nya tetszőleges ornamentikával, pl. a népi építé­szetben előforduló díszítő motívumokkal látható el. A találmányt kiviteli példa alapján rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti tetőtér szerkezetnek az eredeti építményen való elhelyezése oldalnézet­ben, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III—III sík mentéh vett metszet, a 4. ábra a falak rétegfelépítése, az 5. ábra térhatároló vagy térosztó szerepű előre­gyártott panel oldalnézetben, a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt VI-VI sík mentéh vett metszet. Az 1. ábrán látható az A eredeti építmény oldal­nézeti kontúrja, részletei - pl. nyílászárók és egye­bek - föltüntetése nélkül. Az eredeti építmény fö­lött annak teljes hosszúságában helyezkedik el a B tetőtéri építmény. A B tetőtéri építményt hosz­­szanti végei mentén az A eredeti építmény A3 oromfalai fölött elhelyezkedő 3 oromfalak és a folytatásukat képező 4 oromfal nyúlványok hatá­rolják. Az 1. ábrán a B tetőtéri építményt a D log­gia felöli oldala felől ábrázoltuk, ahol láthatók a 7 oszlopok, valamint a fölöttük - célszerűen az épület teljes hossza mentén - végignyúló 10 pártázat. A 2. ábrán keresztmetszetben mutatjuk be az A eredeti építményt és a fölötte lévő B tetőtéri építményt. Az utóbbit a 2 hosszanti belső fal az egymástól elkülönülő C lakótérre és D loggiává osztja. Látható, hogy a B tetőtéri építmény külső 1 hosszanti fala az A eredeti építmény Ax hosszanti falának síkjában, annak mintegy folytatásaként van kialakítva. A C lakótér és a D loggia fölötti 6 mennyezet alatt a B tetőtéri építmény ténylegesen lakótérként hasznosítható, míg fölötte a héjalást alkotó mere­­dekebb 8 nyeregtetőt és az ahhoz kétoldalt csatla­kozó lankásabb 9 tetőnyúlványokat találjuk. A 8 nyeregtető az épület hossztengelye közelében helyezkedik el, és aránylag csekély magasságú, hogy ezáltal a B tetőtéri építményre minél kisebb teher jusson. A 8 nyeregtető héjalását tetőcserepek képezhetik, kellő meredekségével pedig gondos­kodhatunk arról, hogy héjalásán hó ne tudjon meg­maradni. A 9 tetőnyúlványok héjalását előnyösen nagy kiterjedésű, de könnyű fajsúlyú és nagy szilárdságú héjaló lemezek, pl. hullámlemezek alkothatják. Jól látható a 2. ábrán, hogy a D loggia külső oldalán levő 7 oszlopok célszerűen az A eredeti építmény A2 hosszanti fala fölött helyezkednek el. A 3. ábrán vízszintes alaprajzi metszetben tüntet­tük föl a B tetőtéri építmény egy lehetséges kiviteli alakját. Az 1 külső hosszanti fal és a 2 belső hosz­­szanti fal között a C lakótér, a 2 belső hosszanti fal és a 7 oszlopok sorozata között pedig a D loggia helyezkedik el. Föltüntettük a 3. ábrán a C lakótér egyes helyiségeit egymástól elkülönítő 5 térosztó falakat is. A 2 belső hosszanti fal elhelyezésével mód van arra, hogy a C lakótér és a D loggia szélességi méreteit egymáshoz viszonyítva az igényeknek megfelelően a legkedvezőbben választhassuk meg. A 2 belső hosszanti fal alkalmas nyílászárók beépí­tésére. Ajtók elhelyezésével a D loggia tartózkodási térré tehető. Az 1 külső hosszanti fal, a 2 belső hosszanti fal, a 3 oromfal, a 4 oromfal nyúlvány, az 5 térosztó fal és célszerűen a 6 mennyezet kialakítására egyaránt alkalmas síkbeli tartó egy kiragadott részletének keresztmetszetét tüntettük föl a 4. ábrán. Jól mutatja, hogy a 12 lécek által közrefogott 11 légréteg mint hőszigetelő párna tekinthető. Ezt ha­tárolja a 12 léceknek a 11 közbenső légréteggel ellentett oldala mentén elhelyezkedő 13 fonadék. A 13 fonadék előnyösen a 12 lécek irányára merőle­ges helyzetű szálakból, pl. nádszálakból áll. A 12 lécek és a növényi anyagból pl. nádszálak­ból készített 13 fonadék együttese sűrű hálót alkot, és alkalmas arra, hogy megtartsa a 13 fonadékra fölhordott 14 vakolatot. Az utóbbi - megszilárdu­lás után - valamilyen 15 fedőréteggel látható el. A 15 fedőréteg meszelés vagy festés lehet a B te­tőtéri építmény külső oldalán, míg a belső oldalon ugyancsak meszelés, festés vagy adott esetben tapé­ta. Teljesen hasonló módon látható el 15 fedőréteg­gel az 1 külső hosszanti fal, a 2 belső hosszanti fal, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom