188384. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés több adatátviteli vonalhoz közös haszn automatikus hívóegység/egységek alkalmazására

1 188 384 2 ad vezérlést. Ennek hatására a 3 vonali csatlakozás és az 5 csatlakozás kapcsolata megszűnik. Ezután megkezdődhet az adatok cseréje a 6 adatátviteli berendezésen keresztül a számítógéphez kapcsolt 2 csatlakozás és a 3 vonali csatlakozás között. A 4 automatikus hívóegység a továbbiakban a műkö­désre már nincs hatással. (A számítógép az 1 csatla­kozáson keresztül alaphelyzetbe is vezérli.) A kap­csolat megbontását a számítógép a 2 csatlakozáson keresztül kezdeményezi. Ezután az egész kapcsolási elrendezés nyugalmi állapotba kerül. Amennyiben egyazon számítógép egyidejűleg több hasonló adatátviteli összeköttetést szolgál ki, úgy az ismert megoldásoknál az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezést minden vonali csatlakozás­nál megismétlik, azaz multiplikálják. Ezt a megol­dást a 2. ábra szemlélteti, amelyen csoportos vonal­­csatlakozó berendezést ábrázolunk. Ebben a kap­csolási elrendezésben a 10, 16, illetőleg 22 automa­tikus hívóegységekből n darab vonalhoz n darabra van szükség. Az 1 vonalakon üzemelő 12, 18, illető­leg 24 adatátviteli berendezések és a 10,16, illetőleg 22 automatikus hívóegységek egymáshoz rendelése állandó, a vonalak üzeme egymástól független. Egy-egy vonal háromféle üzemállapotban lehet.- Nyugalmi állapot- Kapcsolatfelépítés- Adatátvitel. A 10, 16, illetőleg 22 automatikus hívóegységek a három üzemállapot közül csak az egyik (kapcso­latfelépítés) idején működnek. Ebből következően egy adott időpillanatban nagy valószínűséggel a 10, 16, illetőleg 22 automatikus hívóegységeknek csak egy kis része működik, a többi rész vagy nyugalmi állapot vagy adatátvitel miatt nem működik. Emi­att az ilyen kialakítású csoportos adatátviteli be­rendezések automatikus hívóegységének kihaszná­lása - mint már említettük - gazdaságtalan. Az utóbb említett hátrányt a 3. ábrán látható másodikként említett áramköri megoldással igyek­szenek kiküszöbölni, ahol n adatátviteli vonalhoz csupán egyetlen automatikus hívóegységet alkal­maznak. Amint a 3. ábrán látható, az n darab adatátviteli vonalhoz a 30, 34, illetőleg 38 adatátvi­teli berendezések kapcsolódnak a 31, 35, illetőleg 39 vonali csatlakozásokon keresztül. A számító­gépnek adatátvitelre szolgáló 29, 33, illetőleg 37 csatlakozásainak száma n. Ebben a kapcsolási el­rendezésben a korábbiakban elmondottakkal ellen­tétben csupán egyetlen 26 automatikus hívóegysége van. Ez a 26 automatikus hívóegység a 27 csatlako­záson keresztül a 28 elosztóegységhez csatlakozik, amely a 32, 36, illetőleg 40 csatlakozáson keresztül kapcsolódik a 30, 34, illetőleg 38 adatátviteli beren­dezésekhez. A kapcsolatfelépítési folyamat elején a számító­gép a 25 csatlakozáson keresztül jelzi, hogy az n darab vonal közül melyiken kíván kapcsolatot léte­síteni. Ennek hatására a 26 automatikus hívóegy­ség a 27 csatlakozáson keresztül a 28 elosztóegysé­get oly módon vezérli, hogy a 32, 36, illetőleg 40 csatlakozások közül mindig a megfelelő csatlako­zás kerüljön kapcsolatba a 27 csatlakozással. Ez­után az előkészítés után, a tulajdonképpeni kapcso­latfelépítési folyamat az 1. és 2. ábrák kapcsán elmondott módon megy végbe. Mint említettük, a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésének hátránya, hogy egyidejűleg csak egyetlen vonalon folyhat kapcsolatfelépítés, ez pedig a vonalak szá­mának szab felső határt. Nagyszámú vonal esetén ugyanis az egyes hívásoknak meg kell várni, míg a 26 automatikus hívóegység felszabadul. A várako­zások miatt a rendszer átbocsátóképessége a vona­lak számának működésével rohamosan romlik. Egy további hátrány, mint említettük, abban van, hogy a számítógép szempontjából a hívási folyamat vezérlése különbözik az elterjedten alkalmazott és az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolásoknál felhasznál­ható szabványos számítógép programoktól, így a 3. ábra szerinti kapcsolási elrendezéshez ezek a szab­ványos számítógép programok nem alkalmazha­tók. A 4. ábra ismerteti a találmány tárgyát képező kapcsolási elrendezés blokkvázlatát, ahol az ismert megoldásokhoz képest az automatikus hívóegysé­geket gazdaságosabban hasznosítjuk, és a berende­zés átbocsátóképességét oly módon növeljük, hogy a programrendszer szempontjából a második ábra szerinti ismert kapcsolási elrendezéssel ekvivalens működést és szabványosított programrendszert al­kalmazhatunk. A 4. ábrán látható találmány szerinti kapcsolási elrendezésben a számítógép adatátvitelre szolgáló 43, 48, illetőleg 53 csatlakozásai a 44, 49, illetőleg 54 adatátviteli berendezésekhez csatlakoznak, amely utóbbiak a 45, 50 és 55 vonali csatlakozások útján kapcsolódnak a hírközlőhálózat vonalaihoz. A számítógép 42, 47, illetőleg 52 csatlakozásai a kapcsolatfelépítés vezérlésére szolgálnak, és a kol­lektív elérést biztosító 41 közös vezérlőegységhez csatlakoznak. Az 57, 58 kollektív elérési automati­kus hívóegységek az 59, 60 csatlakozással kapcso­lódnak a 41 közös vezérlőegységhez. A 41 közös vezérlőegység a 46, 51, illetőleg 56 csatlakozásokon keresztül a 44, 49, illetőleg 54 adatátviteli berende­zéshez vannak kötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés mű­ködése kimenő hívás esetén a következő: A számítógép a 42, 47, illetőleg 52 csatlakozások valamelyikén hívási szándékát jelzi. A 41 közös vezérlőegység az 55, 58 kollektív elérésű automati­kus hívóegységek közül egy szabad egységet kivá­laszt, és a számítógép csatlakozását oda kapcsolja, ahol a hívási szándék jelentkezett. Emellett vonali csatlakozását a hívó számítógép csatlakozásának megfelelő adatátviteli berendezéssel köti össze. (Például: a b jelű vonalon történő kapcsolatfelépí­téskor az automatikus hívóegység a 47 és az 51 csatlakozások közé kapcsolódik.) Ezután az adat­­átviteli berendezésen keresztül a vonalra kikerül a hívójel és a számítógép nyugtázó jelzést kap a hívá­si folyamat megkezdéséről. Amennyiben a számító­gép hívási szándékának jelzésekor nincs szabad automatikus hívóegység, akkor várakozni kell, míg valamelyik felszabadul. Ha elegendő nagy számú automatikus hívóegység van a rendszerben, a vára­kozás valószínűsége és időtartama adott korlát alatt tartható. Az adatkapcsolat létrejöttét az 57, illetve 58 kollektív elérésű automatikus hívóegysé­gek a 41 közös vezérlőegységen és a 42,47, illetőleg 5 .10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom