188382. lajstromszámú szabadalom • Poligongyűrűs szabályozó berendezés
1 188 382 2 olyan hatást, amely annak káros igénybevételét vagy alakváltozását váltaná ki. A fölsorolt műszaki előnyök mellett a berendezés gazdasági előnyeként értékelhető az, hogy a poligongyürű elemeinek szerkezeti adottságai következtében az egész szabályozó berendezés egyszerűbben gyártható, könnyebben szállítható, összeállítása, szétszedése és a vele való tevékenység pedig a korábbiaknál számottevően kevesebb munkaerővel valósítható meg. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a szabályozó berendezésnek a műtárgy hossztengelye mentén való mozgatását, a 2. ábra a falvastagság módosítását, a 3. ábra a belső falfelület dőlésszögének változtatását, a 4. ábra a külső falfelület dölésszögének változtatását, az 5. ábra a szabályozást végző szervek együttesét, a 6. ábra a feszítő kötelek alkotta küllöegyüttest, a 7. ábra a függőállások oldalnézetét, a 8. ábra a poligon tagok fölülnézetét mutatja. Az 1. ábrán látható a megépítendő műtárgy 0 hossztengelye és ahhoz képest a 27 műtárgyfal, amely alulról fölfelé haladva csökkenő vastagságú, a műtárgy 0 hossztengelyhez képest változó távolságú és dőlésszögü. A 27 mütárgyfal e geometriai paramétereinek módosítását teszi lehetővé a találmány szerinti szabályozó berendezés a 2., 3., 4. ábrán bemutatott mozgatási lehetőségek segítségével. A betonozáshoz szükséges 30 munkaszintet tartó 3 gerendapárok a 27 műtárgyfalhoz képest annak külső és belső oldalán helyezkednek el. A 3 gerendapárok a 2 keretlábakkal az 1 vezérlő orsók útján szabályozható módon, de állandó összeköttetésben vannak. A 3 gerendapárok fölött találjuk az 5 fogópárt, amely a 3 gerendapárokkal a 4 merevítő rudak útján ugyancsak változtatható helyzetű, de állandó összeköttetésben van. Az 1 vezérlő orsók, a 2 keretlábak, a 3 gerendapárok, a 4 merevítő rudak és az 5 fogópárok függőleges síkú tárcsát alkotnak, amelyen belül az egyes tartóelemek relatív helyzetét az 1 vezérlő orsók szabják meg, és teszik változtathatóvá. Az 1 vezérlő orsók előnyösen ellenmenetes csavarorsó módjára vannak kialakítva. A 2. ábra mutatja, hogy az 1 vezérlő orsók egymáshoz hangolt mozgatásával az 5 fogópár részei és velük együtt az 5. ábrán föltüntetett 19 zsaluhéjak helyzetét megszabó 2 keretlábak egymáshoz viszonyított távolsága szűkíthető és bővíthető. A 2. ábrán bejelölt nyilak szerinti mozgatás a 27 mütárgyfal vastagságának csökkentését eredményezi. A 3. ábrán azt az esetet mutatjuk be, amelynél az 1 vezérlő orsók megfelelő mozgatásával az 5 fogópár részei és a 2 keretlábak a nyilakkal jelölt olyan változást hoznak létre, melynek következtében a 27 műtárgyfal belső felületének dőlésszöge módosul. Teljesen hasonló módon a 4. ábra a 27 műtárgyfal külső felületének dőlésszög-változtatását szemlélteti. A 2., 3. és 4. ábrán az is látható, hogy a 27 mütárgyfal geometriai paramétereinek változtatásához csupán az 1 vezérlő orsókat kell működtetni, és ennek hatására a velük rúdlánc módjára összekapcsolt 2 keretlábak, 3 gerendapárok, 4 merevítő rudak és az 5 fogópár „automatikusan” fölveszik kívánt helyzetüket. Az 5 fogópárhoz berajzolt nyilak jól mutatják a rajtuk elhelyezett 6 állító orsók mentén bekövetkező relatív elmozdulásokat. Az 5. ábrán közelebbről szemlélhetők a szabályozásban részt vevő egyes szerkezeti elemek. A falvastagság szabályozásában szerepet játszó már említett 6 állító orsókon kívül ezek közé tartozik a két kötélállító orsó, amely a 28 radiális feszítőkötéllel van kapcsolatban. A 28 radiális feszítőköteleknek az a szerepük, hogy a műtárgy kerülete mentén poligonálisan kiosztott keretek egymáshoz viszonyított helyzetét és mozgását összehangoló sugárirányú küllőket képezzenek. A 28 radiális feszítőkötelek célszerűen a műtárgy 0 hossztengelyében elhelyezett 23 centrális gyűrűhöz vannak erősítve, amely a 6. ábrán látható. Ugyancsak a 6. ábrán szemlélhető a 27 műtárgyfalat közrefogó 8 külső gyűrű, valamint a 9 belső gyűrű alaprajzi elrendezése is. Az előbbi a 27 műtárgyfal külső oldala mentén érintő sokszöget, az utóbbi a belső oldal mentén húrsokszöget alkot. Az 5. ábrán föltüntettük a 27 műtárgyfal betonja számára, annak formázó terét határoló 19 zsaluhéjakat, valamint a 20 támrudat, amely mentén rögzítve van a 21 emelő sajtó. Az utóbbi az 5 fogópár részei közé beiktatott 24 fejgerendákhoz kapcsolódik, és adja át az emelő erőt a már említett függőleges síkú összefüggő tárcsának, amelyet az 1 vezető orsók, a 2 keretlábak, a 3 gerendapárok, a 4 merevítő rudak és az 5 fogópárok együttesen alkotnak. E tárcsának a már meglévő és megszilárdult 27 mütárgyfal mentén való önmagával párhuzamos vezetését szolgálják a 2 keretlábakhoz tartozó 18 függőállás oszlopokra erősített 22 támasztó görgők. Láthatók végül az 5. ábrán a 25 és 26 meghajtó szervek, amelyek a falvastagságot szabályzó 6 állító orsók, valamint a 28 radiális feszítőkötélhez tartozó 7 kötélállító orsó mozgatására szolgálnak, továbbá a 30 munkaszinten tevékenykedők védelmére hivatott 29 korlát is. A 7. ábrán mutatjuk be az egymást keresztező 14 stabilizáló rácsokat, amelyek az egymással szomszédos keretállások 18 függőállás oszlopaihoz kapcsolódnak, és az utóbbiak egymáshoz viszonyított relatív helyzetét szabják meg. A 14 stabilizáló rácsok fölső végük mentén a 15 fix csuklóval, alsó végükön a 16 csúszó csuklóval csatlakoznak a 18 függőállás oszlopokhoz, egymással való kereszteződési pontjukban pedig a 17 csuklós hüvelypár van elhelyezve. Ez utóbbinak az a szerepe, hogy az egymást keresztező két 14 stabilizáló rács között relatív eltolódás és elfordulás létrejöttét egyaránt lehetővé tegye. A 8. ábrán fölülnézetben látjuk, pl. a 8 külső gyűrűt képező poligon egy szakaszát, amelynek tagjai a 27 műtárgyfalhoz közelebb eső találkozási pontjaikon a 13 szögállító csuklókkal, míg a 27 műtárgyfaltól távolabbik végeik mentén a 13 szög5 10 15 20 25 30 35 40 45 60 E5 60 65 4
