188379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés szinkronizált zárthurkú információ- és adatgyűjtő rendszer megvalósítására

1 188 379 2 A találmány szerinti eljárás és kapcsolási elren­dezés különösen alkalmazható olyan esetekben, amikor nagyszámú egymástól nagy távolságban lévő mérőberendezésekből származó adatokat, in­formációkat kívánunk összesíteni. A találmány szerinti eljárás és kapcsolási elren­dezés előnyei az ismert megoldásokkal szemben:- az adatgyűjtő végállomást és a közbenső adat­gyűjtő állomásokat előnyösen egy vezetékpárból kialakitott vonalszakaszok kapcsolják zárt hurok­ba,- telepítése olcsó,- jeláramlat egyirányú, nincs futási idő problé­ma- az átvivendő jelek frekvenciatartománya széles határok között beállítható,- amplitúdó mérési-adattovábbítási pontossága tetszőleges széles tartományban beállítható,- telefonkábelhez csatlakoztatható,- megfelelő impulzus kód választásával zajérték­­etlensége nagy,- a korszerű PCM rendszerek, kódolások és áramkörök alkalmazhatóak,- az egyes közbenső adatgyűjtő állomások a raj­tuk áthaladó információs adatok egyben regenerál­ják is, ezért külön regenerálásra nincs szükség,- miután a beérkező és kimenő információ ugyanazon időrésben kerül továbbításra, hasonló technikai feltételek (kábel, félvezető határfrekven­cia stb.) mellett az információ átviteli sebessége nagyobb, mint bármely más ismert rendszernél. A gyakorlatban a találmány felhasználására kü­lönösen jellemző információgyűjtési feladat a kór­házak információ gyűjtése, ahol a kórház üzemvite­lével kapcsolatos adatátviteli követelmények igen sokrétűek. A legegyszerűbb igen-nem állapot ellen­őrzésétől a bonyolult, nagy mérési pontosságot és széles frekvencia-tartományt átfogó információs adatátvitelre is szükség van. Ilyenek pl.: meg van-e a hálózati feszültség, át kell-e tartaléktelepre kap­csolni, vagy pl. a kórház számítógépével kívánják az elektrokardiográfiás vagy elektromiográfiás jele­ket feldolgozni. Ezeket a jeleket rendszerint a labo­ratóriumokból kell a központi számítógéphez tová­­bítani. A találmány szerinti eljárás és kapcsolási elren­dezés gyakorlati alkalmazására ugyancsak jellemző példa a különféle nővérhívó berendezések megvaló­sítása, amelyeket intenzív vagy poszt operatív osz­tályokon alkalmaznak. Ezeknél az alkalmazások­nál két vagy többirányú információs adatátvitelre van szükség. Ilyenek pl. orvos-nővér, beteg-orvos, beteg-nővér stb kapcsolatok. Ugyanakkor ennek a rendszernek kell biztosítania körözvények leadását az osztályon belül és a pontos időjelzést. Ügyeleti szolgálat esetén pedig más központhoz való csatla­kozásra is szükség van. Az ilyen rendszerű informá­ciós adatgyűjtés jellemzője, hogy az információs jelforrások egymástól térben távol vannak. Esetleg több emelet választja el egymástól. Az is előfordul­hat azonban, hogy egymástól több száz méterre lévő épületek között kell a rugalmasan szervezhető adatátvitelt biztosítani. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szinkronizált zárthurkú információ és adatgyűjtő rendszer megvalósítására, amely rend­szert zárt hurokba kapcsolt tetszőleges n számú közbenső állomásból és legalább egy adatgyűjtő végállomásból építjük fel, továbbá az egyes infor­máció csatornákat periodikusan ismétlődő időke­retbe foglaljuk, azzal jellemezve, hogy az adatgyűj­tő végállomáson (M0) a központi utasítást adó egy­séggel (U0) beállítjuk az alapórajel frekvenciáját, azután beállítjuk a keretszinkronjeleket és megha­tározzuk ennek ismétlődési idejét, azaz a keretidőt (Tk), és kijelöljük a keretidőn (Tk) belüli időréseket (IR), amelyek lehetnek a közbenső adatgyűjtő állo­másokra (Mj, M2,MX,MJ egyenként vagy csopor­tonként jellemző időrések (IR,, IR2, ... IRX, ... ÍRJ, ezt követően az időrésekbe előzetes mérlegelés alapján információt helyezünk és ezután előírjuk az információ áramlási irányát (I), majd a közbenső adatgyűjtő állomásokon (Mh M2,MX,MJ a köz­benső utasítást adó egységeken (U,, U2, ... Ux, ... UJ keresztül beállítjuk a helyi keretidőben (Tkl, Tk2, Tk3, ... Tkoo) az adott közbenső adatgyűjtő állomásra (MJ jellemző időrés(eke)t (ÍRJ, ezután a központi utasítást adó egységgel (UJ utasítást adunk egy vagy több közbenső adatgyűjtő állomás (Mj, M2,MX,MJ részére, hogy a közbenső adat­gyűjtő állomásra (MJ jellemző időrés(ek)ben (ÍRJ érkező információt értékelje ki, amely kiértékelés vagy információ kiküldése saját adatkimeneten (KJ és/vagy a beérkezett információ összehasonlí­tása a saját adatbemeneten (BJ beérkezett helyi információval, és/vagy a beérkezett információ fel­cserélése helyi információval, továbbá ezzel egyidő­­ben ugyanebben és/vagy másik időrésben (ÍRJ a közbenső adatgyűjtő állomáson (MJ korábban vagy ebben az időben nyert másik információt he­lyezünk el a közbenső utasítást adó egység (UJ segítségével, és azt az információ áramlási irányá­ban (I) küldjük. 2. Kapcsolási elrendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely tetszőleges n számú közbenső adatgyűjtő állomást (M,, M2,MX,MJ és legalább egy adatgyűjtő végállomást (MJ tartal­maz zárt hurokba kapcsolva, azzal jellemezve, hogy az adatgyűjtő végállomást (M J és a közbenső adat­gyűjtő állomásokat (M,, M2,Mx,MJ zárt hurokba kapcsoló vonalszakaszok (v,, v2, ... vn, vn+J elő­nyösen vezetékpárból vannak kialakítva, és az adatgyűjtő végállomásnak (M J bemeneti csatlako­zása (BJ kimeneti csatlakozása (KJ és a központi utasítást adó egysége (UJ van, továbbá minden közbenső adatgyűjtő állomásnak (M,, M2,MX,MJ saját adatbemenete (B,, B2, ... Bx, ... BJ, saját adatkimenete (K,, K2, ... Kx, ... KJ és közbenső utasítást adó egysége (U,, U2, ... Ux, ... UJ van. 3. Kapcsolási elrendezés közbenső adatgyűjtő állomások megvalósítására, amely kapuáramkört, mérési adatkonvertert, utasításfeldolgozót, sztnk­­ronkód leválasztót, szinkronizálható oszcillátort, számlálóláncot, időrésképzőt és közbenső utasítást 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom