188357. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus szivattyú és azt tartalmazó készülékek, elsősorban elektrosztatikus permetezéshez

érintse. A 68 elektrosztatikus szivattyút az 58 fúvó­ka lefelé irányításával beindítjuk; ekkor a hidro­sztatikus nyomás hatására a 64 csövön keresztül levegő lép be, és a folyadék az 58 fúvóka végén lassan lecsepeg. A fúvókát a permetezés helyére (pl. növényekre) irányitjuk, és a 136 kapcsolót lezárjuk. Ez működésbe hozza a 122 generátort, ami az 58 fúvókát a 126 vezetéken és 118 elektromos érintke­zőn keresztül huszonöt kilovolt feszültségre tölti fel. Az 58 fúvókában lévő feltöltött folyadék és a földelt 70 elektród részegység közötti feszültségkü­lönbség a folyadékot az 54 testből az 58 fúvókába szivattyúzza. Az 58 fúvóka csúcsán lévő folyadékot az elektrosztatikus erőtér vékony szálak alakjában elszívja, a szálak nagyon egységes részecskenagysá­gú töltött cseppecskékre szakadnak szét, és a csep­pecskéket az elektrosztatikus tér a permetezendő helyre juttatja. A találmány szerinti permetező berendezés - a nehézségi erővel történő adagolással működő tar­tályokkal ellentétben - minden irányban permetez. Amikor az 52 tartályt átfordítjuk és az 58 fúvóka felfelé mutat, a súlyos 86 hüvely az 52 tartály fene­kére süllyed, ezáltal a hajlékony 82 cső 84 bevezető része a folyadék felszíne alá kerül, és az 50 elekt­rosztatikus szivattyú működésben marad. Az 52 tartály helyzetétől függetlenül a 84 bevezető rész mindaddig a folyadék felülete alatt marad, amíg az 52 tartály csaknem kiürül. A fenti berendezés jelen­tős előnye a hasonló típusú ismert tartályokkal szemben, hogy minden irányban képes permetezni. A tartály egyik előnyös kiviteli alakjánál a 82 csövet és a 86 hüvelyt eltávolítjuk. Bár ez a beren­dezés csak abban az esetben képes permetezni, ha az 58 fúvóka lefelé mutat, a permetezés azonban egyenletesebb, mint a nehézségi erőn alapuló ismert berendezések esetében. A mezőgazdaságban az egyenletes permetezési ütem gyakran rendkívül fontos. Az 52 tartály másik kiviteli alakja szerint a 86 hüvelyt a 82 cső végén az 50 elektrosztatikus szi­vattyú helyettesíti. Ez a berendezés sokkal köny­­nyebben indítható be; a nagy feszültséget a 82 cső mentén azonban vezetékhuzal segítségével hozzuk az 50 elektrosztatikus szivattyú közelébe, és a 82 csövet erősen szigetelő anyagból (pl. poli-tetra­­fluor-etilénből) kell elkészíteni, mert ellenkező eset­ben a töltés a cső falán keresztül elillan. A 14. ábrán az 1. vagy 10. ábra szerinti elektro­sztatikus szivattyúban felhasználható elektród részegység másik kiviteli alakját mutatjuk be. A rideg műanyagból (pl. poliacetálból) készült 120 elektromos érintkező az 1. ábrán bemutatott 14 elektród részegységgel azonos alakú, és egész felüle­tén vékony, egy mikronnál kisebb rétegvastagságú, alumíniumból vagy rézből álló 121 réteggel van bevonva. A fenti elektród részegység gyártásához nincs szükség fémköszörülési eljárásokra, mint­hogy az elektród nagy mennyiségben készithető műanyag fröccsöntéssel, majd ezt követő vákuum­­fémbevonással. Az ily módon készített elektródok élettartama nem éri el a fém elektródokét, azonban bizonyos korlátozott felhasználási területeken ki­elégítően alkalmazhatók. A 15. ábrán általában hengeralakú, elektromo­san szigetelt, poliacetálból készült 201 külső burko­lattal ellátott módosított elektrosztatikus szivattyút mutatunk be. Az ugyanazon anyagból készített 202 belső burkolatot a külső burkolaton belül helyez­zük el, és a szivattyúzandó folyadék az így kialakí­tott 203 pályán keresztül halad az áramlásirányú végen elhelyezkedő, szűkített keresztmetszetű 204 csatorna felé. A körkeresztmetszetű 205 elektród részegység a rozsdamentes acélból készült 206 huzalt (EN 56 sz. brit szabvány, ferromágneses ötvözet, átmérő: 0,215 mm) foglalja magában, amely áramlásirány­ban lévő 208 csúcsát kivéve a poliacetálból készült 207 lemezbe van beágyazva. A 204 csatorna alakja az elektród részegység áramlásirányú kúpos vége formájának felel meg, és a csatorna áramlásirányban elhelyezkedő 209 szélei le vannak gömbölyítve. A gyakorlatban azt talál­tuk, hogy ez javítja a folyadék lamináris áramlását a csatornában. A szivattyúház hordozza az áramlásirányú 211 tartomány részét képező, szénnel töltött nylonból készült 210 kisütő elektródot. Az elektrosztatikus sz vattyú egyebekben a korábbiakban leírt módon működik. Az elektrosztatikus szivattyú teljesítményét a méretek és a működési paraméterek változtatásá­val módosíthatjuk. így pl. ciklohexanon/fehérolaj kompozíció per­metezésekor a következő eredményeket kapjuk: Áramlási sebesség (nulla ellennyomásnál) 12 ml/ perc. Nyomás (nulla áramlási sebességnél) 5 psi. Áramerősség (1 x 108 ohm • cm fajlagos ellenál­lásnál) 4 mikroamper. Elfogadható - fajlagos ellenállás-tartomány 5 < 107—5 x 109 ohm • cm. Üzemelési feszültség 40 kilovoltig A fenti példában a csatorna legkeskenyebb részé­nek átmérője 0,35 mm, hossza 0,3 mm, és az elekt­ród „utánengedése” 0,8 mm. Az elektrosztatikus szivattyú további beállítását oly módon végezhetjük el, hogy valamely jellemző értéket egy másik rovására optimalizáljuk. így a 0,175 x 0,175 mm méretű nyílást tartalma­zó elektrosztatikus szivattyú huszonöt kilovolt fe­szültség mellett percenként csupán 4,5 ml folyadé­kot szállít, ugyanakkor azonban gázmentesített fo­lyadék esetében tizenöt psi értékig terjedő nyomás kialakítására képes. Ezzel szemben egy kitágított nagy nyílással (pl. 0,5 mm maximális nyílásátmérő­vel) ellátott elektrosztatikus szivattyú percenként huszonöt ml folyadékot képes szállítani, ugyanak­kor a kialakuló nyomás csupán egy-két psi. Szabadalmi igénypontok 1. Elektrosztatikus szivattyú azzal jellemezve, hogy- elektromosan vezető hegyes csúccsal (20) ellá­tott befecskendező elektród részegységet (14) tar­talmazó elektródja (16), 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom